Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

186 A nemzetgyűlés 137. ülése 19< a rendőrségnek a községi autonómia ügyeibe való beavatkozása tárgyában ; Szakács Andor — a kultuszministerhez — a hercegprimási uradalom nyugdíjasainak mostoha ellátása tárgyában ; Nagy Ernő — az összkormányhoz — Nagy Ernőnek Bereg megyében való tartózkodása alkal­mával tartott házkutatása tárgyában; Drozdy Győző — a pénzügy min isterhez — a Devizaközpont működése tárgyában ; Rothen stein Mór — a kereskedelemügyi­mi nisterhez és az összkormányhoz — A Magyar­országi Rokkant- és Nyugdíjegyesület szubven­ciómegvonása tárgyában ; Peyer Károly — a belügyministerhez — a kormányzó látogatásai alkalmával tett rendőri intézkedések és letartóztatások tárgyában ; Sándor Pál — a pénzügyministerhez — a gyufakar teli tárgyában, kapcsolatban a rettentő drágasággal ; Szabó Imre — a kereskedelemügyi minis­terhez -— a munkanélküli munkások kedvezmé­nyes vasúti utazása tárgyában ; Fábián Béla — az igazságügyministerhez — a birák és ügyészek fizetósrendezése tárgyában ; Kabók Lajos -— a pénzügyministerhez — az 1922 : XXIII. te. (kereseti adó) megváltoz­tatása tárgyában ; Mokcsay Zoltán — az összkormányhoz -— a megszállott területekről menekült közalkal­mazottak méltányos elhelyezése tárgyában; Dinich Ödön — a belügy- és kultuszminis­terhez --a filmcenzura-bizottság működése és az erkölcsrontó filmek tárgyában. Elnök: Miután 15 interpelláció van beje­gyezve, javasolom, hogy az interpellációk meg­hallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben 1 órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Halász Móric a közlekedési és közgaz­dasági bizottság előadója kivan jelentést tenni. Halász Móric előadó : T. Nemzetgyűlés S Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés közlekedési és közgazdasági bizottságának együt­tes jelentését az Országos Közlekedési Bizott­ságról szóló 262. számú törvényjavaslatra vonat­kozólag. Tisztelettel kérem, hogy ezt kinyomatni, szétosztatni és a tárgyalásra a sürgősséget ki­mondani méltóztassék. Elnök.' A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni, egyúttal kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előadó ur azon javaslatához is hozzájárulni, hogy a törvényjavaslat három nap közbevetése nélkül sürgősség mellett tárgyaltas­sék? (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor a sürgősséget kimondom és a tör­vényjavaslat napirendre tüzese iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. '. évi június hó 13-án, szerdán. Láng János, mint a közlekedésügyi bizott* ság előadója kivan jelentést tenni. Láng János előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a közlekedésügyi bizottságnak a köz­utakról és vámokról szóló 1890.- évi I. t.-c. egyes rendelkezéseinek rendeleti utón való ideig­lenes módositásáról szóló jelentésót előterjesz­teni. Kérem, méltóztassék a jelentés kinyoma­tását s szétosztását elrendelni s a tárgyalásra nézve a sürgősséget kimondani. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni, egyúttal kérdem a t. Nemzetgyű­lést, hogy méltóztatnak-e hozzájárulni az elő­adó urnák azon javaslatához, hogy a törvény­javaslat a három nap közbevetése nélkül sür­gősség mellett tárgyaltassék ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. A törvényjavaslat napirendre tűzése iránt napirendi indítványom során fogok a t. Nemzet­gyűlésnek javaslatot tenni. Napirendünk szerint következik a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűlésének válasz­tott kiküldöttekkel való megtartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ha van törvényjavaslat, amelyet az élet hozott ide ebbe a terembe, ugy ez a törvényjavaslat valóban az. Mint bölcsen méltóztatnak tudni, a háborús viszonyok, majd a háború utáni állapotok rend­kívül fejlesztőleg hatottak bizonyos szövetkeze­tekre, ugy, hogy azok szervezetében igen nagy változás állott elő. Ezek a szövetkezetek ezer és tízezernyi taglétszámmal birnak, ugy, hogy e szövetkezetek közgyűlésének megtartása nagy technikai akadályokba ütközött, mert hiszen tel­jesen lehetetlen megfelelő férő helyet, de meg­felelő tanácskozási rendet is biztosítani e tíz­ezernyi tagot is számláld közgyűlések részére. Eddig is rendeletileg szabályozták ezt a kérdést. Tekintettel arra, hogy a Nyugaton ez a kérdés már régen rendezve van abban az irányban, hogy a nagy taglétszámú szövetkezetek elektálnak, kiválasztanak kiküldötteket, akik külön közgyű­lést tartván, ugyanazt a hatáskört gyakorolják, mint a közgyűlés egyeteme, szükségesnek látszott ezen törvényjavaslatot benyújtani, annál inkább, mert a kereskedelmi törvény 240. §• ának impe­rativ rendelkezései folytán más megoldás, mint törvényhozási rendezés nem volt lehetséges. Ez volt az eredetileg benyújtott ministeri javaslat­nak egyedüli lényeges rendelkezése, amelyhez azonban a pénzügyi bizottság két lényeges módo­sítást, illetőleg kiegészítést csatolt. Mindenekelőtt megváltoztatta a törvényja­vaslat címét és pedig azért, mert egy egészen uj 2. §-t vett fel, amelyet később leszek bátor ismertetni. Azonkivül megváltoztatta az eddigi terminus technicusát is ennek az elektált, ki­választott közgyűlésnek, és most már nem a

Next

/
Thumbnails
Contents