Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-135

J.66 A nemzetgyűlés 135. ülése 1923. évi június hó 8-án, pénteken. azoknál a birói letéteknél, amelyek 1918 október 1-je előtt tétettek le, a valorizáció utján előlállott különbséget az állam fedezze. Méltóztassék azonban figyelemmel lenni arra, hogy a bankok valósággal tömegesen dobták be ezeket az összegeket, bogy a felelősség alól szabaduljanak. Rupert Rezső : Vegyék ki a bankokat belőle ! Temerváry Imre előadó : Ezért volt kényte­len a kormány a törvényjavaslatot ilyen formában i ne gs ze rke szte ni. Rupert ReZSŐ : A bankok miatt nem szenved­hetnek a többiek ! Temesváry Imre előadó : Mindezek előrebocsá­tása után kérem, méltóztassék a törvényjavasla­tot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, elfogadja-e a trianoni békeszerző­dés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, szem­ben Rupert Rezső képviselő ur indítványával, mely a javaslatnak az igazságügyi bizottsághoz való visszaküldését kéri. (Igen/Nem/) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot álta­lánosságban elfogadják, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a törvény­javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta és ezzel elesik Rupert képviselő ur inditványa. Elnök : Következik a részletes tárgyalás. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, a melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak. Olvassa az 5. §4). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyi bizottságban történt módositást a jelen szakasz utolsó mondatára vonatkozólag a követke­zőkben vagyok bátor előterjeszteni. Indítványo­zom, hogy az 5. § utolsó mondata helyébe a következő szöveg iktattassék : »A befizetést a 12. §-ban megállapított határok közt az említett sza­kasz értelmében kiadandó állami kötelezvényekkel az utóbbiak névértékén is lehet teljesíteni.« Elnök : Az előadó ur inditványa szembenáll az eredeti szöveggel. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur szövegezésében fogadják el az 5. §--t, sziveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határo­zatot. Ezzel az 5. § az előadó ur szövegezésében fogadtatott el. Következik a 6. §. Csik József jegyző (olvassa a 6. §-í, amely észrevétel nélkül elfogadtatik ; olvassa a 7. %-t) : Sándor Pál ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés S Egészen rövi­den a következőt indítványozom : A törvény­javaslat 7. § a) pontjának következő mondatát (olvassa) ; »Ha a jelen pont alkalmazását olyan magyar adós kéri, aki gazdasági tárgyú vállalatot folytat, azt is mérlegelni kell, vájjon a vállalat a hazai közgazdaság szempontjából hasznos-e« — kérem törölni. Indokolásom nagyon egyszerű. Az államra nézve teljesen mindegy az, hogy hasznos vagy nem hasznos-e a vállalat, mert végeredmény­ben, ha az illető nem fizet, az államnak kell fizetnie. Ha az illető vállalat kiegyezhetik abban, hogy 20%-ot fizet, akkor az állam természetesen meg­takarít 80%-ot. Nem szabad meggátolni az egyese­ket, akármilyen foglalkozásuk legyen is, hogy mél­tányos módon kiegyezhessenek, mert ha nem egyeznek ki, végeredményben mégis csak az állam­nak kell fizetni. Bizonyos vagyok abban, hogy a pénzügyminister urnák ez nem lehet intenciója. Kérem tehát az államérdek szempontjából, hogy ez a passzus hagyass ék ki. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Nem egészen érthetek egyet Sándor Pál t. képviselő úrral abban, hogy az államra nézve teljesen közömbös volna az, hogy a vállalat milyen hasznot hajt a közgazdaságnak és milyen hasznot nem hajt. Azt hiszem, Sándor Pál t. képviselő ur sem igy értette a dolgot. Ami a szakasznak ezt a kifogásolt rendelkezését illeti, megjegyzem, hogy nézetem szerint ennek, nem kell a törvényben fel­tétlenül szerepelnie 1 . Hiszen kétségtelen dolog, hogy amikor támogatásról van szó, minden egyes kér­dést, amely a támogatás dolgának elbírálására fon­tossággal birhat, a bizottság megfelelően mérlegelni és elbírálás tárgyává tenni fog, úgyhogy valami külön utasítás adása a bizottság részére egyik vagy másik szempontból magában a törvényben, né­zetem szerint, elkerülhető. Amennyiben egyes képviselő urak felfogása szerint ez esetleg félre értésre adhat alkalmat, annyi­ban talán célszerű is ennek kihagyása. Teljesen a t. Ház bölcs bslátására és elhatározására bizom azt, hogy méltóztatnak-e a javaslatot ilyen szö­vegben elfogadni, vagy méltóztatnak azt a mon­datot, amelyet at. képviselő ur kifogásolt, törölni. Megjegyzem, hogy a törlés ellen a magam részéről nem volna észrevételem. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem/) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom ; a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Sándor Pál kép­viselő ur módosító indítványt adott be, amely az eredeti szöveggel ellentétben áll. (Egy hang jobb­felől : Elfogadjuk /) Kérem ' azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják : elj sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebb­ség. A Ház a szakaszt a Sándor Pál képviselő ur által indítványozott szövegben fogadta el. Következik a 8. §. Csik JÓZSef jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólam. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés» Indítványozom, hogy a 8. § utolsóelőtti bekez­désének utolsó mondata helyett a következő szö­veg tétessék. »A befizetést a 12. §-ban megálla­pított határok közt az említett paragrafus értelmé«

Next

/
Thumbnails
Contents