Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-134

A nemzetgyűlés 134. ülése 1923, idő után nyugdíjazottak számára pedig a száza­lékos arány szerint a kisebb nyugdíjat. Csak futólag említem meg ismét a fővárosi alkalmazottakat ; a fővárosi nyugdíjasokkal szem­ben a koimány szükkeblüségét. Már több szót kell fordítanom a nyugdíjas bírákra, (Halljuk balfelől.) akik között a legnagyobb visszatetszést kelt az az állapot, amely szerint náluk kétféle nyugdíj kiszámítás van. Kutatja a pénzügyi kormány azt, hogy ki lett 1920 június elseje előtt és ki lett 1920 július elseje után nyug­díjazva. Más nyugdíjat kapnak az előbbiek és másat az utóbbiak. Nem lehet más követelésünk, mint hogy ez egységesittessék, egyedül és kizárólag a szolgálati idő és a fizetési osztály legyen a mérv­adó. És horribile dictu, t. Nemzetgyűlés, panasz­kodnak a dus ja vadai mazásu római katholikus lelkészi kar közül nyugdíjazott lelkészek is, és ezt külön ki kell emelnem, hogy nyugalmazott római katholikus lelkészek éheznek és nélkülöznek akkor, amikor dus javadalmak vannak az egyházmegyék és a püspökök kezében. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon és a középen.) Bizonyosan tudom, — adatok vannak a kezemben, csak az idő előrehaladottsága miatt nem hozom elő — hogy mennyi nyugdíjat kap egy ilyen plébános, és szégyenére legyen mondva az illető egyházmegyének, (Halljuk ! Halljuk ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) szégyenére az illető egyház­megye káptalanjának és püspökének, de a m. kir kormánynak is, hogy egy ilyen országban, ahol ilyen dus papi javak vannak, előfordulhat az, hogy római katholikus lelkészek éheznek, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás.) Ezt én mon­dom, aki nem vagyok római katholikus, hanem református ember. Pikler Emil : Faj védelmi tünet ! Szilágyi LajOS : Természete?, t. Nemzetgyűlés, a magunk felekezetére nézve is ugyanúgy fennáll ez a követelésem, hogy ott is vagy a kormány intéz­kedj ék, vagy kényszerítse rá egyházi hatóságain­kat arra, hogy tegyék lehetővé, hogy a mi egyházi nyugdíjasaink megélhessenek. Felháborító az is, — bár voltaképen csekély­ség — hogy a nyugdíjasok a nyugdíj után minden hó elsején a postásnak postai kézbesítési díjat fizetnek, amely egyre növekszik. Farkas István : Felemészti sokszor a nyugdíjat ! Szilágyi LajOS : Például a katonáknál immár teljesen felemészti a vitézségi érem pótdíját. Ennek a díjnak szedése olyan mérveket öltött, hogy az állami pótdíjjal szinte egyforma. Beck LajOS : Majd nem fogják felvenni a nyug­díjat ! Szilágyi LajOS : A hadiözvegyeknél azt a kérel­met tolmácsolom, hogy a hadiözvegyek az elhalt férj teljes nyugdíját élvezhessék. A rendki vüli segélyre nem akarok ismét vissza­térni. Itt ugyan az az állapot van, mint a ténylege­seknél, csak a kiszámítás még fokozottabb mérték­ben igazságtalan. évi június hó 7-én, csütörtökön. 141 Gaal Gaston : Még lassúbb ! Szilágyi LajOS : A kifizetés még lassúbb, mint a ténylegeseknél és olyan változtatás történt, hogy a pénzügyminister ur megfosztotta a hatvan éven felüli nyugdíjasokat az eddig élvezett pótdíjaktól és kiadott egy rendeletet, mely szerint ugyanakkor felemeli a rendki vüli segélyt. Az ilyen rendelkezé­sek üluzóriussá teszik azt a jót, amelyet az egyik kezével ad a pénzügyminister ur, — nem tudom, hogyan nem veszi észre — mert ugyanazt vissza­vonja a másik kezével. Külön kategória a nyugdíjas menekült jegy­zőké. Van egy törvény, mi alkottuk, az 1923. évi III. tcikk, és be kell jelentenem sat. Nemzetgyűlés figyelmét erre fel kell hivnom, hogy e törvénycikk végrehajtási utasítása a mai napig sem jelent meg. Ennek következménye azután az, hogy a nyugdíjas jegyzők abszolúte nem kapnak semmit, egy fillért sem azokból az emelésekből, amiket a pénzügy­minister ur esetenként ad. Úgyhogy tisztelettel kérem, méltóztassanak kormányzati kötelességnek tartani, hogyha a nemzetgyűlés egy törvényt meg­hoz, annak a végrehajtási utasitása minél előbb ki­adassék, mert különben olyan kategóriákat sújta­nak, mint a nyugdíjas jegyzőké is, akik pedig ab­szolúte nem szolgáltak erre rá. Nem tudnám megmondani, hogy melyik mi­nisteri tárca nyugdíjasai vannak legjobban el­hanyagolva és kik kapják meg legkésőbben a rendkívüli segélyt, de általában itt is állítom, hogy két-három hónap, esetleg még több is beletelik abba, míg a minister ur által kiutalt segélyek kézhez jutnak. A lakáspénz tekintetében — ezt csak rövidre fogom — a nyugdíjasok azon az állásponton van­nak, hogy nekik ugyanannyi lakáspénz jár, mint a velük egyenlő fizetési osztályban lévő tényleges alkalmazottaknak, öszerintük a járandóságnak függetlennek kell lennie a szolgálati évek számától és annak nem a nyugdíj összegéhez, hanem a fize­tési osztályhoz kell igazodni. Ezzel kifejeztem azt a különbséget is, amely a jelenlegi helyzet és az ő kérelmük között van. Nem tudom, hogy a pénzügyminister ur tudja-e, hogy a mostani lakás pénzrendeletnél olyan égbekiáltó igazságtalanságok történnek, (Halljuk ! half elől.) hogy pl. Mátyásföldön egymás mellett, két egymás melletti házban lakik két ministeri tanácsos, mind a kettő nyugdíjas, és egyik­nek 47.500 korona a lakáspénze, a másiké pedig 95.000 korona. Beck Lajos : Hogy lehet ez ? Szilágyi LajOS : Mindez abból az egyszerű okból van igy, mert a lakáspénzrendelet ugy szól, azt kutatja, hogy ki hol volt május elsején, május elsején nyugdíjban volt-e, vagy csak azután lett nyugdíjazva, és másképen szabja meg a későbben nyugdíjazottak lakbérét mint az azelőtt nyug­díjazottakét. A mi álláspontunk ebben is a lehető legegyszerűbb, — mert hiszen az egyszerű admi­nisztrációt is követeljük — a mi álláspontunk az,

Next

/
Thumbnails
Contents