Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-134

Í32 A nemzetgyűlés 134. ülése 1923. évi június hó 7-én, csütörtökön. Külön kell megemlékeznem a hivatalos utazásokról. E tekintet ben egészen a tegnapi napig botrányos állapotok voltak. A hivatalosan kiküldött alkalmazott rettenetes nagy összeget ráfizetett a kiküldetésére. Olyan napidíjat fizettek az ilyen alkalmazottaknak, amely ahelyett hogy a napi élelmezés és a szállás költségeire elég lett volna, egy tál ételre sem volt elég naponta, s olyan bérkocsi pénzt fizetett nekik a pénzügyminister ur

3 amely a bérkocsi-viteldíjszabályzatnak az egész ország területén egyetlen egy városban sem feleit meg, s olyan kilométerpénzt fizetett ki a pénzügyminister ur, amelyért egyetlen egy kocsis sem fogta be a lovát, (Ugy van! a baloldalon.) Ez az állapot a tegnap kiadott rendelet folytán némileg módosult. Hiszen látjuk, hogy a kormány az eddig lefolytatott tárgyalások után meglehetős gyorsan intézkedett bizonyos kérdésekben. KiSS Menyhért : Már régen követeljük ! Szilágyi LajOS : Mégis, erre a tegnap megjelent rendeletre nézve — anélkül hogy arra a könnyű ellenzéki álláspontra helyezkednénk, hogy egyszerűen azt vetnők oda, hogy ez kevés — kényszerítve vagyok azt mondani, hogy megint belekergetett minket a t. pénzügyminister ur abba, hogy tegnap kiadott rendeletére ma ki kell jelenteni, hogy az túlhaladott álláspont, az abban megállapított összegek nem felelnek meg a mai viszonyoknak; azok az összegek legfeljebb arra jók, hogy a tegnap megállapított' napidíjból kiküldött tisztviselő nem egy, hanem két. tál ételt ehet meg. Kiss Menyhért : Belekényszeritik a korrupcióba ! Szilágyi Lajos : Itt nem lehet más mérték, mint az, hogy mindenkinek összes kiadásait teljes összegben meg kell téríteni. (Helyeslés.) Akit hivatalosan kiküldenek valahová, annak az állam köteles megfizetni mindazt, amit jogosan felszámit. (Helyeslés a baloldalon.) Propper Sándor: Egészen természetes ! Szilágyi Lajos: Itt említem meg/hogy az állandó úti előleg, amit egyes alkalmazottak és hivatalok kapnak, hihetetlenül csekély. A vidéki hivatalok pénzellátmánya olyan kevés,. hogy felemésztődik, mire a ministeriumból lejön a régi számadások jóváhagyása. A t. pénzügyminister urnák tudnia kell, hogy pl. a földmivelési tárca kötelékébe tartozó vidéki alkalmazottak hivatalos utazási számlája hónapok múlva nyer elintézést, (Felkiáltások a középen ; Félév múlva l) úgyhogy még a múlt esztendőről is vannak a tisztviselőknek követelései. (Ugy van ! ügy van! a báloldalon.) Kiss Menyhért : A földbirtokrendező bíróság tagjai is panaszkodnak ! Szilágyi LajOS ; Kern lehetünk más állásponton, mint azon, hogy amivel az állam a tisztviselőknek régebbi idő óta tartozik, azt haladéktalanul fizesse meg. Nem lehetünk azon az állásponton, hogy tűrjük azt, hogy az állam tartozzék az alkalmazottaknak. Követelnünk kell, hogy a pénzügyminister ur ebben a tekintetben az összes,hátralékokat azonnal egyenlítse ki és ne maradjon adósa saját alkalmazottainak. (Helyeslés balfelől.) " J : A részleteket illetőleg azt kérj ük, hogy a hivatalos utazások díjazásánál egyedül a fizetési osztály legyen mérvadó és megszűnjék az az állapot, hogy még az iskolai előképzettséget is kutatja a pénzügyminister ur. Szeretném tudni, bogy ha Budapestről kiküld a t. pénzügyminister ur egy négy gimnáziumot végzett IX. fizetési osztályú tisztviselőt, miért nem ad ennek ugyanannyi napidíjat, mint egy nyolc gimnáziumot vagy jogot végzett IX. fizetési osztályú tisztviselőnek. Pikler Emil : Más a gyomra ! Szilágyi LajOS : Ha egyszer valaki a íX. fizetési osztályban van, akármilyen iskolát végzett, annak szerintünk csak ugyanaz lehet az utazási díja, a napidíja, a kilométerpénze. (Ugy van! a baloldalon.) Propper Sándor : Egyformán fizet kétezer koronát egy falusi ebédért ! Szilágyi LajOS: Ezt különben kérelmezték már az érdekképviseletek, a memorandumok egész tömege kell, hogy a pénzügyminister ur kezében legyen. A költözködésekről is egy mondattal elmondható, hogy mit kívánunk. Semmi egyebet, mint azt, hogy akit a kormány áthelyez és költözködésre kényszerit, annak összes kiadásait térítse meg. (Helyeslés.) Ez olyan egyszerű, hogy indokolni és magyarázni sem kell, hiszen lehetetlen, hogy egy közalkalmazott ráfizessen a költözködésre. Kiss Menyhért : Akit politikai okból helyeznek át, annak költözködési költségeit is illenék megtéríteni ! Szilágyi Lajos : A külön pótdíjak terén most jövök ahhoz a ponthoz, ahol a t. pénzügyminister úrral a legélesebben szembenállók, ahol at. pénzügyminister ur részéről a megértés legcsekélyebb jelét sem látom. (Halljuk //Ez pedig a hadviseltek érdemeinek jutalmazása. Azon az állásponton kell lennünk, hogy a háborút igenis likvidálni kell és ha eddig nem tettük, meg kell ezután tennünk, hogy ebben az országban mindenkinek az az érzése legyen, hogy a fronton érdemes volt harcolni, mert legalább az állam részéről elismerés jár érte. (ügy van ! a baloldalon.) Klárik Ferenc : Koldulnak S Szilágyi LajOS : A t. pénzügyminister ur a merev negáció álláspontján áll velünk szemben, nem akarja ezt a követelésünket jogosnak elismerni. Propper Sándor: A népjóléti minister.ur azt mondja, hogy elisszák a rokkantak a segélyt. Ez az ő álláspontja. Szilágyi Lajos : E tekintetben tételes törvényeink vannak. Az 1922 : VI. tcikkben a nemzetgyűlés kimondotta azt a szándékát, hogy a frontharcosokkal, akik állami alkalmazásban vannak, megkülönböztetést akar tenni. Erre tehát törvényünk van, igaz, hogy szerencsétlen törvény, igaz, hogy ez is olyan törvény, amilyen a múlt esztendőben hozott legtöbb törvény, t. i. kompromisszumok eredménye ; de tény, hogy à nemzetgyűlés lesze«