Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-134

A nemzetgyűlés 134. ülése 1923. évi június hó 7-én, csütörtökön, 129 lom Bzabadisága tehát helyre lett állítva, ott a háziurak korlátlan önkényeskedéssel az összes ottlakd alkalmazottakat egyszerűen kilökték a lakásukból. Ilyen helyeket illetőleg, igenis, a kormányrendeletet sürgősen módosítani kell, mert az ilyen rendelkezések okozzák azt àz elkeseredést, amely kirobban azokon a bizonyos nagygyűléseken. Van aztán, t. Nemzetgyűlés, egypár takarékossági csodabogár. Nem is tudom másnak nevezni, mert amikor takarékosságot óhajtok, akkor észszerű intézkedéseket várok és kérek. Például van eset, amikor természetben való lakást igénybe vesz valaki, de nem olyan nagy lakást, mint amilyen neki jár; vagyis egy V. fizetési osztálybeli ember, mivel nőtlen, megelégszik egy szobával is, belehurcolkodik egy egyszobás lakásba, és akkor jön a kormány s azt mondja; >mivel te egyszobás lakásban lakol, holott neked ötszobás lakás járna, én most kifizetem neked az egyszobás és - ötszobás lakás közti lakáspénzkülönbözetet«. Es akkor a kormány kifizeti az 1913-iki törvényben megállapított lakáspénzek közötti különbözetet, vagyis kifizet egypár koronát. (Zaj balfelöl.) Például ilyen esetben, amikor V. fizetési osztálybeli egyén megy bele egy szobába, kifizet 1290 koronát egész évre, mint különbséget, mert azt mondja: »ennyit megérdemelsz, mert összehúzódtál és egy kisebb szobába költöztél bele !« T. Nemzetgyűlés! Szeretném tudni, hogy mi jogon teszi ezt a t. kormány ? Ha valakinek az V. fizetési osztályban ötszobás lakás jár, akkor annak a lakáspénze is jár, és pedig a mai viszonyoknak megfelelő lakáspénz, és ha az illető takarékosság szempontjából összehúzódik egy szobába, akkor az igen t. kormány köteles neki a mai lakáspénzkülönbözetet a kezéhez fizetni, mert különben vastag igazságtalanságot követ el. (ügy van! bal felöl.) De tovább megyek. Másik csodabogár, mikor a magyar államvasút palotákat épit a Podmaniczky-utcában, kiadja a lakásokat a saját alkalmazottainak és akkor megteszi azt, amit megtett most legutóbb május 1-én, hogy a saját alkalmazottaitól magasabb lakáspénzt követel, mint amilyen lakáspénzt fizetett ki nekik elsején. (Mozgás a baloldalon.) Beck Lajos: Végre egy üzleti szempont az államvasutaknál ! Szilágyi Lajos: Kell, hogy konkrét esetet mondjak, mert hiszen látok a teremben kételkedő arcokat. Podmaniczky-utca 87. földszint 1. alatt, — az illető neve mellékes — az ottani lakos havonta 3000 koronával fizet többet, mint amennyit a magyar államvasút ad neki. Ez, t. Nemzetgyűlés, vastag igazságtalanság, tarthatatlan állapot, amelyen nyomban segíteni kell. (ügy van! balfelöl.) Még tovább megyek, t. Nemzetgyűlés! Másik csodabogár az, amikor az állami, u. n. "WeNAPLÓ XII. kerle-telepen lakó közalkalmazottnak, például postásnak, a postahivatal, tehát a hivatali főnökség, 1-én, amikor a fizetését kiadja, levonja a Wekerie-telepi lakásért a lakáspénzt ós levonja a magas, már felemelt lakáspénzt (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) ós ugyanakkor jön a kormány egy nagy kegyes rendelettel, amelyben megengedi, hogy a közalkalmazott egészen június 10-ikóig halaszthassa el a háziurral szemben fennálló kötelezettségek teljesítését, június 10-ikéig van joga, van kényelme annak a közalkalmazottnak, hogy a május 1-én esedékessé vált lakbérét megfizesse. Ez mind csak játék! Ha a kormány ilyen rendeletet ad ki, akkor gondoskodjék arról, hogy alkalmazottainak fizetéséből ne merészelje senki levonni a magasabb lakbért, mert különben ez a rendelet csak illuzórius, csak papiros, amely nem ér semmit, annyi a valóságban, mintha nem is történt volna meg. (ügy van! balfelöl.) Nekünk a lakáspénz dolgában egy álláspontunk van : tekintetbe kell venni az illetőt természetben megillető lakás nagyságát, a lakás jogosultság mérvét, tekintetbe kell venni a mai lakbérviszonyokat s ezek alapján kell megállapítani a lakáspénzt. A lakáspénz kérdését még szoros összefüggésben látom — majd később térek erre részletesen át — az utazási kedvezményekkel is, mert a kormány itt megint azt csinálta, hogy mielőtt a lakáskérdést megoldotta volna, mielőtt ebben a tekintetben tiszta helyzetet teremtett volna, az utazási kedvezményeket korlátozta, részint megvonta. A két dolog teljesen összefügg, különösen Budapest környéke lakosságánál egyik a másikat meg nem előzheti. De erről, mint mondottam, később fogok majd részletesen megemlékezni. Mindenesetre követelem, hogy lakáspénzt adjon az állam, mint emiitettem, a díjnokoknak, de ezenfelül a gyakornokoknak is. Áttérek ezek után, t. Nemzetgyűlés, arra a járandósági csoportra, amit ugy hívnak, hogy természetbeni ellátás. A természetbeni ellátás a közalkalmazottak exisztenciális érdekeinek még ma is legfőbb biztositéka, azonban elismerem, vitás, hogy vájjon maguk az érdekeltek mit akarnak inkább, vájjon kivánják-e a kedvezményes ellátás rendszerét tovább fentartani, vagy pedig vannak-e olyan kategóriák, amelyek azt inkább készpénzben kívánják megkapni. Homonnay Tivadar: Adjunk annyi fizetést, amennyiből megvehetik ott, ahol akarják ! (Helyeslés.) Szilágyi Lajos : A mi álláspontunk ebben a kérdésben <LZj BS H* kormánnyal folytatott tárgyalásainkon is azt hangoztattuk, hogy méltóztassék megszavaztatni a tisztviselőket abban a tekintetben, hogy a két megoldás közül melyiket óhajtják. Hallottuk, hogy a kormány el is rengő