Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-134

124 À nemzetgyűlés 134. ülése 19^3. évi'június hő ?-én, csütörtökön, F Szabó Géza: Annyira komplikált és sokféle a dolog, hogy nem birják a számvevőségek ! Egyszerűsíteni kell! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, Szilágyi Lajos: Alig tudnám megmondani, hogy melyik ministeri tárca körébe tartozó alkalmazottak vannak hátrányban ebben a tekintetben. Némelyik nap a postából ugy látszik, hogy a belügyi tárca körében lévő alkalmazottaknál vannak a legbotrányosabb állapotok, másnap a jóléti tárca köréből jönnek tömeges panaszok, ismét máskor a vallás- és közoktatásügyi ministerium vezet. (Ugy van! Ugy van!) Dénes István: Különösen az! Homonnay Tivadar : A centralizált rendszer miatt ! Szilágyi Lajos: Különösen ennél a három tárcánál . . . Homonnay Tivadar: Hát az igazságügy? Szilágyi Lajos : , . . de még az igazságügyi tárca körében is a rendkívüli segélyek kifizetése nagy késlekedéssel történik. Dénes István : De az adót behajtják jól ! Szilágyi Lajos : Megdöbbenéssel olvastam az elmúlt napokban, hogy a kormány a legutóbbi ministertanácson újból rendkívüli segélyemelést rendelt el. Megdöbbenéssel olvastam ezt azért, mert volt szerencsém a kormánnyal tárgyalni késő éjszakákba nyulőlag három izben és összes tárgyalásaim lényege az volt, hogy a segítésnek ez a módja nem felel meg. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A ministertanács mégis nyomban a ministerelnök ur hazaérkezése után ismét ehhez a be nem vált eszközhöz nyúlt, ismét publikálva egy számjegyet, bedobva a nagy nyilvánosságba egy 50%-os emelés számjegyét. Ez az 50°/o, amelyet most elrendelt a ministertanács, egészen kevés, abszolúte nem felel meg a drágulási folyamatnak és a mai megélhetési viszonyok nehézségeinek. Ha pedig arra gondolok, hogy a legutóbb három izben emelt rendkívüli segélyek még nincsenek kifizetve, össze kell csapnom a kezemet és azt kell kérdeznem a kormánytól, hogy mikorra számítja, hogy ezt a június havában elrendelt segélyt az érdekeltek megkapják. Pikler Emil: Játszanak a tisztviselőkkel, mint a macska az egérrel! (Zai.) Egyáltalán nincs szivük! Szilágyi Lajos: Ha ezt a segélyt is ugy utalja ki a kormány, mint az eddigieket, akkor késő őszre fog járni az idő, amikor a június havában felemelt segélyek a tisztviselők kezében lesznek. Épen ezért azt javaslom a t. pénzügyminister urnák, aki, rendkívül sajnálom, nincs jelen ... Kiss Menyhért: Nem érdekli őt! Fábián Béla * A Hangyánál van ünnepségen ! (Zaj.) Kiss Menyhért: Hát az ünnep fontosabb, mint ez a tárgyalás? (Zaj.) Fábián Béla : No, csak ne ment volna el, miket irtak volna róla ? ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kiss Menyhért : Keratler helyettesitette volna ott ! (Zaj.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Itt van a pénzügyminister ! Szilágyi Lajos : Ezért azt javasolom a t. kormánynak, hogy a legutóbb rendszeresitett rendkívüli segélypótlékot a számfejtő hivatalok érvényesítése alapján, utalványozás előtt fizettesse ki. (Kállay Tibor 'pénzügyminister a terembe lép. Felkiáltások a jobboldalon : Itt van már a pénzügyminister I) Ennek semmi akadálya nincs. Ehhez egyszerű kormányintézkedés szükséges. A pénzügyminister urnák módjában van, igenis, megteheti azt, hogy rendeletével lehetővé teszi, hogy a június havi segítség- még június hónapban jusson az amúgy is üres zsebekbe. Sajnálattal láttuk a tárgyalásaink folyamán, hogy a kormány mereven elzárkózott például a fővárosi alkalmazottak kategóriájának mindennemű jogos igényei ellen. (Ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsÖbalóldalon.) Feltűnően szűkkeblű volt eddig is az igen t. pénzügyminister a fővárosi alkalmazottak iránt, s most itt a nemzetgyűlés színe előtt külön kérnem kell őt, hogy méltóztassék engedni abból a merevségből, amelyet a fővárosi alkalmazottak iránt eddig minden kérdésben mutatott. A fővárosi alkalmazottak nem kérnek sokat. Homonnay Tivadar : Egyenlő elbánást ! Szilágyi Lajos : Csak azt kérik, hogy ugyanannyi rendkívüli segélyben részesüljenek, amenynyit az ugyanolyan törzsfizetéssel biró állami alkalmazottak kapnak. Ez a kérés teljesen indokolt és jogos; ezzel több időt töltenem nem is szükséges, de tárgyalásaink során külön-külön felsorakoztattuk indokainkat, sajnos ezideig sikertelenül. Gaal Gaston: Miért fizesse azt az állam? Szilágyi Lajos : Kétségtelen, hogy a törzsfizetés, illetTe a rendkivüli segély és az állandó illetmények rendezése okából feltétlenül szükséges volna immár a szolgálati pragmatika törvénybe iktatása. Ez régi évtizedes követelés^ s ez meg fogja könnyíteni ennek a kérdésnek a megoldását. így tehát ezt most külön a kormánynak szives figyelmébe ajánlom. Az elhangzott és a sajtóban ismételten megirt követelések közül elsőnek veszem azt,, hogy jóformán az összes fixfrzetésü alkalmazottak a létminimumnak sürgős megállapitását kérik. Ha azonban belemelegszik az ember ennek a kérdésnek a részleteibe, akkpr látja, hogy maguk az érdekeltek sem értenek egyet ebben a tekintetben, ugy hogy nekem is egész sereg javaslat van a kezemben, amely a létminimum megállapításával kapcsolatban van. Nagyon érdekes például, hogy a postások számítása szerint legcélszerűbb volna a létminimum megállapitá-