Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-133

A nemzetgyűlés 133. ülése 19 tud jönni fizetésebői, mint az a munkás, akinek 60.000 K-ja van. Itt látjuk a degressziót, azt, hogy minél súlyosabb gazdasági viszonyok kö­zött él valaki Magyarországon, annál súlyosab­ban adózik. Strausz István : Ez áll a közalkalmazottakra isi (Ugy van! a sséhobahldalon.) Pikler Emil : Kabók Lajos t. képviselőtár­sam kétszer próbálta ezt a problémát napi­rendre tűzetni, egyszer sem sikerült neki, ami igen jellemző a képviselő urak szociális érzékére. Peidl Gyula: Ebben egységesek! Pikler Emil : A szociális érzék különben, ugy látszik, magyar specialitás, mert szociál­politikai tekintetben nemcsak nem történik semmi, hanem a nem történésnek egy bizonyos művészi fokát érte el ez az ország. Genfben .székel a nemzetközi munkaügyi hivatal. A ma­gyar kormány mindent elkövetett, hogy ennek a tagjai közé magát felvétesse. Ez a nemzetközi munkaügyi hivatal kiadja havonta közleményeit, amely »Revue Internationale du Travail« címen jegy vaskos füzetben havonként jelennek meg. Ebben a füzetben, — méltóztassanak róla meg­győződni, — az összes európai államok leadják hivatalos közleményeiket, vannak ebben statisz­tikák a munka- és bérviszonyokról is. Én át­néztem egy csomó ilyen füzetet, de egyikben sem találtam egyetlen egy adatot Magyarország­ról, erről az országról nincs ott sző. Utána jártunk a dolognak és azt az információt kap­tuk, hogy Magyarország sohasem küldött semmi­féle közleményt. Peidl Gyula: Ha küldene, pirulni kellene miatta! Saly Endre : Talán Zalaegerszeget küldje el ? Elnök: Csendet kérek! Pikler Emil : Ezt igen szomorú jelenségnek tartom. Milyen megbecsülés lehet Magyarország iránt külföldön ? Hiszen ebben a »Revue Inter­nationale du Travail «-ben nemzetgazdasági kapacitások, svájciak, franciák, angolok dolgoz­nak, egy elite testület van ott. Hát miféle véle­mény lehet ott rólunk, hogy mi nem akarunk a művelt nemzetek koncertjében résztvenni, hogy bennünk nincs érzék szociálpolitikai problémák iránt?! En nem tudom, hol itt a hiba. Nem tudom, hogy a kormány készittet-e időnként egy ár- és egy bér-statisztikát és ezek a fluktuációk érdek­lik-e a kormányt. Ha érdeklik, akkor miért nem veszi igénybe ezt a nemzetközi fórumot? Ez az ország bajainak megítélése szempontjából roppant fontosságú volna. Mert, ha mi kime­gyünk külföldre kölcsönért s azt állítjuk, hogy az ország bajokban szenved, nemcsak hogy jóvátételt nem tudunk fizetni, hanem külföldi kölcsön nélkül exisztálni nem is tudunk, — akkor igazán igénybe kellene vennünk ezt a nemzetközi fórumot. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) '3. évi Junius hó 6-án, szerdán. 411 Hogy miért nem tesszük, igazán nem tu­dom. Ilyen körülmények között természetesen Európa nem vesz rólunk tudomást és ha a mi­nister urak kiutaznak Parisba, akkor, azt hiszem, nagyon keserves feladat reájuk nézve az, hogy olyan ország ügyeiről tartsanak előadást, amely odakünn terra incognita. Ezt a helyzetet el le­hetne kerülni, ha a nemzetgyűlés és a kormány szeretettel foglalkoznék ezekkel a problémákkal. Méltóztassanak elhinni, hogy a gazdasági élet­ben semmi sem olyan fontos az ország jövője szempontjából, mint az, hogy a dolgozó emberek itt tisztességesen megélni tudjanak. (Ugy van ! a szélsobaloldalon). Lehetséges, — nekem az az erős gyanúm, — hogy a kormány azért mellőzi ezt a nemzet­közi fórumot, mert attól fél, hogy abban az esetben, ha ő azzal kapcsolatot létesit, a mun­kásság érdekképviseletei, ha őket megkérdezik, talán olyan információkat adhatnak oda, amelyek nem épen azonosak a kormány információjával és számaival. Peidl Gyula: De valók! Pikler Emil: Azt hiszem, nem tévedek és nem járok hamis utón, ha ezt feltételezem. Mert én azt gondolom, hogy, eltekintve a kérdés min­den gazdasági vonatkozásától, egy olyan ország, ahol a kormány lehetetlenné teszi az. erők sza­bad mérkőzését, ahol nincs szakszervezeti sza­badság, ahol a kormány által gyakorolt bér­diktaturával szemben a munkavállalók megfosz­tatnak attól, hogy, szervezve az erejüket, az erők szabad játékában teljesen szabadón, épen ugy harcolhassanak a maguk érdekeiért, ahogyan ezt a tőke teszi : ma nem prosperálhat. És hiába mondta a ministerelnök ur, hogy a nyugaton a konzervatív erők vannak hatalmon és a szociál­demokrácia lejárta magát. Hiába mondja ezt a ministerelnök ur, mert látjuk, hogy a demo­kratikus Ausztria és a demokratikus Német­ország nem konzervatív irányban kezeli a poli­tikai és gazdasági életét és egyébként is, azt hiszem, Európának legkonzervatívabb állama Anglia, de én mint szociáldemokrata — és ez talán paradoxon, — kívánnék Magyarországon egy olyan konzervatív rendszert, mint amilyen Angliában van. T. Nemzetgyűlés ! Igenis a magánalkalmazot­tak és a munkások rossz megélhetési és fizetési viszonyainak egyik fő eredendő előidézője' a szakszervezeti szabadság hiánya. Itt egy konkrét példát hozok fel: A munkaadók blokkjának megalakulását semmi nem akadályozta, az meg­alakult. Akkor azután a magánalkalmazottak négy szervezete, amely szakszervezeti alapon állt, szintén blokkot akart alakitani: az alkalmazottak blokkját, ós erre nagygyűlés hívtunk össze decemberben ; a rendőrség ezt a nagygyűlést betiltotta. Propper Sándor : Nagy a Tébe hatalma ! Pikler Emil : Hol van az egyenlő elbánás elve keresztülvive ? Hiszen a magánalkalmazottak

Next

/
Thumbnails
Contents