Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-133
À nemzetgyűlés 133. ülése 1923. évi június hó 6-án, szerdán. 99 amelyek nélkül lehetetlenség az ország produktivitását még a mai színvonalon is fentartani, nem vonná el a kormány az erre vonatkozó igények elől. Ez volna a nóvum, s ha a kormány ezeket végrehajtja, igenis uj etapé következik el. Akkor odaállhat a kormány a külföld elé: megtettem mindent, ami tőlem telt. Lássátok, ezeket a kérdéseket elimináltam, s igy egy ujabb tárgyalási alap kínálkozik. (Zaj. Elnök csenget.) Ha pedig a kormány annyira fontosnak tartja — és előre bocsánatot kérek Q-aal Graston t. képviselőtársamtól azért, hogy nem fog a nézetével találkozni szerény megjegyzésem — a külföldi kölcsönt, de azt mondja, hogy megalázkodni ezen a téren nem lehet, akkor miért nem vesz igénybe a jelzálogok felfüggesztése helyett önként kínálkozó természetes belső feltételeket ? A német nehéz ipar, nagy ipar, biztosítani fogja a saját girójával a jóvátételek fizetését. Itt vannak Magyarországon a mi nagybirtokos uraink. Ha a kormánynak szüksége van 40—50 millió aranykorona kölcsönre, a magyarországi nagybirtokosok, akik idáig zavartalanul élvezték nagy jövedelmeiket, ha kellő hazafisággal gondolkoznak — mert számukra jónak kell lennie kis Magyarországnak, s nekik bizniok kell hazánk jövőjében — miért nem állanak ők jót ezért a kölcsönért ? Nem mondom épen 400.000 holdas nagybirtokost, de a nagybirtokosok hazafias csoportját említem, akik nagyobb mértékben érdeklődnek az ország sorsa iránt, mondjuk azok, akik ezen díszes törvényhozó testületnek is tagjai, miért nem állanak össze és saját giróikkal miért nem biztosítják a magyar kormánynak a kölcsön felvételét ? (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ova figyelmeztetek mindenkit, hogy nálunk is el fog érkezni az ideje annnk, amint Németországban is elérkezett, hogy a magán nagy tulajdonok, nagytőkék birtokosainak kell, amikor az ország hitele elapad, az ország helyett saját giróikkal helytállaniok. Ne várjuk meg, mig mi is abba a helyzetbe kerülünk, hogy terméketlenül, saját akaratunk teljes kiküszöbölésével, kényszerintézkedésből nálunk is erre fog a sor kerülni. Azt mondja a ministerelnök ur — ilyen hangok hallatszottak — hogy ő is belátja, hogy a felmerült nagy nehézségek következtében, de meg a természet által kijelölt helyzetünknél fogva is nekünk a megegyezést elsősorban a szomszédos államokkal kellene megkísérelnünk. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy ez helyes, ő ennek szükségességét elismeri, de ő semmi szín alatt nem hajlandó megalázkodásra. En azt kérdezem, mivel kisebb megalázkodás az, ha valaki Parisba elmegy a jóvátételi bizottsággal való tárgyalás végett, amelynek tagjai között ott ülnek a szomszédos államok képviselői is... Rupert Rezső : És nem kap semmit ! Szakács Andor :... vagy pedig a szomszédos viszonynál fogva közvetlen utón, nem Paris közvetítésével próbálja az összes fenforgó vitás kérdések kiegyenlítését megtalálni. Rupert Rezső : Hja, Parisba kellemesebb menni ! Szakács Andor: Nemcsak annak a kisantantnak vannak követelései velünk szemben, de nekünk is vannak követeléseink velük szemben. Ezeket is esedékesekké kell tennünk. Mi kívánjuk — legalább is egy politikai csoport, amelyik épen gróf Batthyány Tivadar elnöklésével néhány héttel ezelőtt ebben a tárgyban értekezletet tartott — azt, hogy a kormány komolyan igyekezzék a következő, ezidőszeriiit elérhető magyar követelések teljesítését a kisantantnál megfelelő tárgyalások révén elérni. 1. A magyar határoknak legalább a wilsoni elveknek megfelelő kiszélesítését, miáltal hazánk régi magyar állampolgárai nagyszámban kerülnének vissza az anyaországhoz ; 2. a trianoni békeszerződés alapján elkapcsolt és az utódállamoknak továbbra is uralma alatt megmaradó területeken élő nemzeti kisebbségek jogainak lojális megbecsülését és intézményes kiépítését; 3. a gazdasági forgalomnak hazánk és az ^utódállamok között való jelentékeny megkönynyitését s ezzel kapcsolatban a közlekedési és egyéb viszonyoknak barátságos szabályozását a szabadforgalom irányában; 4. a jóvátétel kérdésének hazánkra nézve kedvező elintézését; 5. nemzetközi kölcsönt az ország gazdasági és pénzügyi regenerációja és valutánk rendezése érdekében ; 6. a fiumei vasúti és hajózási ut megnyitását és a magyar tengeri kereskedelemnek magyar kereskedelmi hajókkal való megindítását és kielégítését ; 7. a legjobb megértést és egyetértést a mai Ausztriával, azzal a feltétellel, hogy ha Ausztria bármikor Németországhoz csatoltatnék, NyugatMagyarországnak Ausztriához csatolt részei már most megegyezés szerint annak idején visszakerüljenek a magyar anyaországhoz. Méltóztassék megmondani, van-e .ezekben a követelésekben egyetlen pont, amely kivetendő, amely nem életfeltétele a mai trianoni Magyarországnak? Azt mondja a ministerelnök ur, hogy -Q szükségesnek tartja, hogy a kisentente-tal tárgyalásokat folytassunk. Öe akkor hogyan képzeli ezt, ha a maga részére felállítja azt a tételt, hogy tárgyalásokba nem bocsátkozik, mert ránk nézve ez megalázást jelent? Hogyan képzeli ő, hogy az ország valaha is abban a helyzetben lesz, hogy ezen a téren világosan lássunk? Igenis, mi a szomszéd államokkal való kiegyenlítés nélkül életképessé nem válhatunk. Az ország lekapcsolt részei gazdaságilag any16*
