Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-133

A nemzetgyűlés 133. illése 1923. évi junitís M < 6-án, szerdán. (Halljuk! a bál- és a szélsőbalóldalon.) hogy ahhoz az államhatalom Bemmi körülmények kö­zött hozzá nem nyúlhat, . . . Gaal Gaston: Kern is! Szakács Andor :,.. az, ezen elméletnél fogva tagadja meg az adófizetést ; mert ha vagyoná­nak egy részét évről-évre visszatérve, adónak igénybe veszi az állam, akkor ez már az ő té­tele szerint épen olyan megsértése a magán­tulajdonnak . .. Gaal Gaston : Ködös teóriák ! Szakács Andor :.. mint amilyen megsértése az, amikor azt mondja neki : »ne pénzben fizess, hanem természetben fizesd a járandóságot«. Csak a fizetség formája változott. Miért nem méltóztatott t. képviselőtársam akkor, amikor Hegedüs Lóránt pénzügy minister ur a vagyonadót kivetette és öntől s földbir­tokostársai tói azt kivánta, hogy természetben adják le a vagyonváltságot, — miért nem mél­tóztatott figyelmeztetni Hegedüst, hogy ez bol­sevizmus ? Elnök '. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez az interpelláció tárgyával semmiféle összefüggésben nines. Ha a képviselő ur igy folytatja beszédét, kénytelen leszek a szót meg­vonni. Tessék a tárgyra rátérni ! Kuna P. András : Időlopás. Ez indemnitási vita ! Rupert... Pikler Emil : Gróf Kuna, mint szakértő ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, tartsuk meg a tanácskozás rendjét ! Rupert Rezső (Kuna P. Andráshoz): Mit akar tőlem? Be van rúgva! Elnök ". Rupert képviselő urat rendreutasí­tom. (Fellciálsásolc a szélsőbalóldalon : Kuna P. a kaszinói tag, zászlós ur!) Rupert Rezső : Fogalma sincs, hogy miről van szó! Szakács Andor : Amikor én ma interpellá­ciómat bejegyeztem a ministerelnök ur és a pénz­ügyminister ur külföldi útja tárgyában, termé­szetes, hogy én mindazoknak a dolgoknak az érdemével óhajtottam foglalkozni, amelyek az ő expozéjukban, külföldi előterjesztéseikben benne foglaltattak, (ügy van! a szélsőbaloldalon.)Nem aziránt akartam érdeklődni, hogy hány órakor ültek fel a párisi expresszvonatra, — az ő uta­zásuknak ezen apró részletei engem igazán nem érdekelnek. Rupert Rezső: És hogy mibe került ez a kirándulás ! Szakács Andor : No már most, ha Magyar­országon agrárdemokrácia volna, könnyebb volna, nem könnyű, hanem könnyebb volna a tisztvise­lői kérdést is megoldani, mert sok állami alkal­mazottat a földbirtokreform keretében lehetne elhelyezni. Gaal Gaston: Ne parasztnak, hanem nadrá­gos embernek adni a földet. Ez az álláspontjuk ! Égy hold sincs erre a célra ! A népnek igen, de a nadrágos uraknak semmi ! Tessék ezt tudomásul venni ! Horváth Zoltán: A gazdatiszteknek sem? Azok nadrágot hordanak. Gaal Gaston : A nadrágos urak részére nincs földje ennek az országnak ! Tessék a népnek adni ! Horváth Zoltán: A sok vitéz! Gaal Gaston : Én értek a gazdasághoz, de ilyen földreformot nem kívánok. Cserti József: Ebből nem lesz semmi! Kiss Menyhért: A törvény értelmében joga van egy hold földhöz a hadviselteknek is. Benne van a törvényben. Gaal Gaston : Csak a novellában. Rothenstein Mór: Szegény nagybirtokosok! Kiss Menyhért: Joga van a hadviselteknek a földhöz. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. ­Meskó Zoltán : Menjünk Parisba ! (Zaj.) Elnök : Újból figyelmeztetem a képviselő urakat, méltóztassanak a házszabályokhoz alkal­mazkodni, ilyen közbeszólások mellett teljes lehetetlenség a tanácskozás nyugodt menetét megtartani. F. Szabó Géza : Ez a beszédnek a bevezető része. Szakács Andor: Azt mondja a minister­elnök ur a tegnapi beszédében, hogy a kormány továbbra is iparkodni fog azon, hogy a jóvá­tételi bizottság rezoluciójának megváltoztatását kieszközölje, tehát tovább fogja folytatni kísér­leteit és tárgyalásait, hogy a külföldi kölcsön­höz hozzájuthasson azon feltételek nélkül, ame­lyek ma ki vannak szabva, és amelyek mellett a kormány a külföldi kölcsön felvételét lehet­ségesnek nem tekinti. Én azt hiszem, hogyha a kormány tovább akarja folytatni ezen nagyon helyes tárgyalásait, mégis csak kell neki valami nóvumot felmutatni, az ország részéről valami jobb hajlandóságot, ujabb intézkedéseket, ame­lyek közelítenek ama külföldi tényezők állás­pontjához, amelyek ezeket a feltételeket reánk szabták. Ez volna az, ha a kormány csakugyan rá­térne az alkotmányosság, a közszabadságok útjára. (ügy van! a bal- és a szélsőbalóldalon.) Ez volna az egyik novum, amivel a kormány a külföld elé léphetne. A másik nagy nóvum volna az, ha a tiszt­viselő kérdést gyökeresen megoldanák s itt az agrárdemokráciának hajlandóságait igenis igénybe vennék, mert nem áll az, soha nem hal­lottam attól a szegény embertől, ha őt kielégí­tik, hogy irigykednék arra a tisztviselőre, azért, hogy neki is adjanak egy kis földecskét kert­gazdálkodásra vagy valamire. Ilyen hangot én nem hallottam, pedig az Alföldön, ahol a leg­több a szociális baj, sok helyen megfordultam J és komolyan tanulmányoztam a kérdést. És ilyen nóvum volna az is, ha tényleg azokat a legszükségesebb termelési hiteleket.

Next

/
Thumbnails
Contents