Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-128

A nemzetgyűlés 128. ülése 1923. tömegét, amely erre semmiféle tekintetben nem szolgált rá. A ministerelnök ur kötelező kijelentése folytán a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a ministerelnök urnák Szilágyi Lajos képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló képviselő ur ? Hebelt Ede jegyző : Halász Móric ! , Halász Móric : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, továbbá arra, hogy a pénzügyminister ur és a földmivelésügyi minister ur ezidőszerint az ülésen nincs jelen, méltóztassanak megengedni, hogy anélkül, hogy interpellációmat megindokolnám, egész egyszerűen felolvassam annak szövegét. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) Azért kérem ezt, mert küszöbön van a májusi zöld hitel, amivel ez a kérdés igen közeli kapcsolatban van és az illetékes köröknek figyelmét mindenesetre fel akarom hivni erre a körülményre. (Helyeslés.) Amennyiben pedig szükség volna a bővebb indokolásra, a legközelebbi interpellációs napra úgyis fel fogok iratkozni. Inrerpellációm a következő (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Hajlandó-e a pénzügyminister ur és a földmivelésügyi minister ur egy budapesti bank által bevezetett buzabetét és hitelüzlet kifejlődését éber figyelemmel kisérni és ha ezen üzletág alapján nagyobb fedezetlen terményhatáridő üzlet (papirosbuza) fejlődnék ki, ennek káros hatását teljes energiájával meggátolni« (Helyeslés jobb- és balfelől.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister és a földmivelésügyi minister uraknak. A következő interpelláló képviselő ur? Hebelt Ede jegyző : őrgróf Pallavicini György ! Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! A napilapokból ismeretes az az ügy, amelyből kifolyólag szeretnék néhány kérdést intézni az igen t. honvédelmi minister úrhoz Minthogy azonban magam is jelen voltam tegnap az őfelsége Zita királyné névünnepén tartott szentmisén, röviden elmondom az ott történteket ; Egy ezredesi ruhába öltözött katonatiszt a mise alatt egy tisztet a saját szemem láttára igazoltatott — bogy több tisztet igazoltatott-e, nem tudom, — és ugyanekkor jegyzeteket vett fel. A szinültig megtelt templomban ez természetesen óriási feltűnést keltett. Ugyancsak ez a tiszt a mise közepén, a szokatlanul nagy tömeg között meglehetős feltűnést keltve, hirtelen távozott. Amint később a. mise után megtudtuk, tényleg az történt, hogy egy ezredes, mint utóbb megtudtam, Zsifkovics ezredes tényleges tiszt igazoltatott a templomban egy huszárkapitányt. Arról nincs tudomásom, hogy másokat is igazoltatott volna. Tegnap, amikor ezt ;az esetet láttam, ezt egyéni akciónak minősitettem és nem is akartam elhinni, hogy felsőbb parancsra történt cselekedet volt ez. Ma sem tudom ezt hinni, és épen azért intézek kérdést a minister úrhoz, mert igen könyévi április hó 28-án, szombaton. 553 nyen lehetséges, hogy az egész eljárás valakinek egyéni túlbuzgósága volt. Nem lehet elképzelni, hogy más valami történhetett volna itt, mint egyéni túlkapás vagy pedig valamely rendeletnek keresztülvitele. Amennyiben rendelet szól arra nézve, hogy igazolandók azok a tisztek, akik a királyi család tagjainak tiszteletére rendezett ünnepi szentmiséken jelen lesznek, . . . Homonnay Tivadar : Ilyen is van ? örgr. Pallavicini György :... ha van ilyen rendelet, az bizonyára nem a kormánytól vagy a honvédelmi ministeriumtól származik, erről teljesen meg vagyok győződve, mert ismerem a honvédelmi minister ur korrekt és lovagias gondolkozását. Mondom, ezt teljesen kizártnak tartom. Ezért csak egész röviden felolvasom interpellációmat. A mai időt nem akarom kihasználni arra, hogy elmondjam mindazt, amit elmondhatnék, nem akarok kommentárt fűzni a dologhoz, mert ezt feleslegesnek tartom annak ellenére, hogy rámutathatnék arra, hogy igen sok esetben, mint pl. a most szóbanforgó esetben is nem erről az oldalról bolygatták meg a királykérdést, hanem épen az ellenkező oldalról. Interpsllációm a következőképen hangzik (olvassa) : »1. Melyik katonai parancsnokság adta ki azon rendeletet, melynek értelmében f. é. április hó 27-én őfelsége Zita királyné nevenapján tartott istentiszteleten egy katonatiszt a misén jelenlevő katonatiszteket igazolásra szólította fel és a jelenlevőkről jegyzeteket készített ? Hajlandó-e a minister ur ezen rendeletet bemutatni. 2. Hajlandó-e a kormány ezen rendelet kiadóját, valamint a rendeletnek oly ke gye let s értően végrehajtó közegét a legszigorúbban megbüntetni ?» Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! Sajnos, eddig nem volt fizikai időm ahhoz, hogy a tényállást minden vonatkozásában megállapít hassam, a magam részéről azonban már most kijelentem, hogy a leghatározottabban elitélem, hogy katonai egyén akár uniformisban, akár civilben a templomi áhítatott vagy más kegyeleti tényt megsértsen, vagy hogy különösen valamilyen profanizáló jellegű ténykedést kövessen el. (Helyeslés.) Egyúttal azonban ki kell jelentenem azt is és nagyon kérem a közvéleményt is arra, hogy annak a feltevésnek még a gondolatát is tartsa magától távol, mintha valamely rendelkező, vagy vezető parancsnok ilyen tendenciával vagy pláne szándékkal rendeletet kiadhatott volna. Szilágyi LajOS : Minister akar lenni valaki ! Belitska Sándor honvédelmi minister : Röviden rátérve a tényre, eddigi megállapításai m eredményeképen bejelentem a következőket : írásbeli rendeletet senki nem adott ki. Igazolásra szóbeli rendeletet sem adatott ki. Az ezredes, akit most citáltam vort ide, jelenti, hogy a templomban a mellette álló huszárszázadostól — bocsánatot kérek, a nevét elfelejtettem — megkérdezte ; te