Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-128

A nemzetgyűlés 128, ülése 1923. iránt, s tanácsokat ad, hogy csak tessék türelemmel yárni, egészen biztos, hogy mindenkinek az ügyét el fogják intézni kedvezően, s az ügy jó kezekben van, stb. Az ember szinte azt hiszi, hogy Menenius Agrippa támadt fel és ő szerkeszti a szegény hadirokkantak lapját, mert minden betűjéből ez a szellem és ez a tanítás tárul az olvasó elé. Nem tekinthető a Hadröá komoly érdekképviseletnek azért sem, mert hiszen ha komoly érdekképviselet volna, akkor azzal a hatalommal, amelyet a maga kezébe kaparintott, nem tűrhetné egy pillanatig sem, hogy a hadi károsultak dolgát csak igy intézzék el és ilyen nevetségesen apró segélyeket adjanak, amelyeket tetejébe még rokkantellátásnak neveznek. Külföldön is egészen más a helyzet. Valamennyi hadviselő államban, a győztes államokban és leGyőzőtt államokban egyaránt kivétel nélkül mindenütt megvan a hadikárosultak egészen önálló, teljesen önkormányzati alapon álló érdekképviselete. A »Correspondenz-Blatt des Reichsbundes der Kriegsbeschädigten« közöl egy összeállítást arról, hogy Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Finnországban, Németországban, Franciaországban, Nagybritanniában, Olaszországban, Ujzélandban, Ausztriában, Lengyelországban,, Romániában, Csehszlovákiában, az Egyesült-Államokban, Dél-Afrikában, Jugoszláviában, mindenütt van önálló, teljesen független magukalkotta érdekképviseletük, egyesületük a hadikárosultaknak, amelyek már nemzetközi kapcsolatok létesitésén is fáradoznak, és tisztán gazdasági alapon szervezkednek abból a célból, hogy ügyük megoldást nyerjen. Ez nem a ma kérdése, nem is a holnap kérdése. A háború kitermelte ezt a réteget, a hadikárosultakat. Ez a réteg egy átmenő tétel, de nem rövid időre, hanem 30—40—50 esztendőre s periódusra szóló átmenő tétel és ebben az időközben ezzel a problémával számolni kell. Ezt látják külföldön a törvényhozások, s maguk az érdekeltek is s ezért igyekeznek megoldást keresni. Valószínű, hogy noha külföldön jelentékenyen jobban és megértőbben kezelik ezt a kérdést, az érdekeltek mégsem tartják ezt kielégítőnek és érdekképviseleti alapon igyekeznek sorsukon javitani. Nálunk, sajnos, nincs érdekképviseletük, de nem tudnám elfogadni semilyen magyarázatát annak, hogy épen ezeknek az embereknek ne volna szabad érdekeik képviseletére egyesületekbe tömörülni. Sütő József : Koldulnak az utcán ! Propper Sándor: Az még a legkisebb baj volna, hogy koldulnak, de a másik és nagyobb baj, amelyet ezekben a levelekben elpanaszolnak — valóságos levéltár ez telve panasszal és sírással —- az, hogy nemcsak alig kapnak valamit, s amit kapnak, azt nem érdemes felvenni, hanem elsírják, hogy kipottyannak a magánjótékonyságból is, mert akárhova fordulnak, NAPLÓ XI. évi április hó 28-án, szombaton. 5SS mindenütt azt válaszolják nekik, hogy hiszen nyugdíjat kapnak, ellátja őket az állam 'sokmindenfélével. Szép szines reklámokat ugyanis közölnek a lapok erről a kérdésről. Ezt a kérdést nemcsak egyoldalúan kell tehát megfogni és nemcsak anyagi rendezésre vár ez a kérdés, hanem a kormánynak legelső kötelessége az, hogy ezeknek a szervezkedést megengedje és visszaadja nekik az ő érdekképviseletüket, amely nem politizált és nem politizál, s amelynek egyetlen halálos bűne az volt, hogy komolyan vette a rokkantkérdést és képviselte a rokkantak érdekeit. A Hadröá-n kivül van még valami rokkant-otthon szövetség ós valami invalidusszövetség. Nyomoztam abban az irányban, hogy hol vannak és milyenek ezek az érdekképviseletek, de ugy látom, hogy mindkettő üzleti vállalkozás, amely egészen kis körben magánjellegű tevékenységet fejtenek ki, hogy a Hadröá-t nem fogadhatom el komoly érdekképviseletnek nemcsak azért, mert eddigi tevékenysége azt mutatja, hogy teljesen elhanyagolja ezt a kérdést, hanem azért sem, mert — a rokkantak legalább ezt panaszolják levelükben — ezt az intézményt nem hadirokkantak, hanem aktiv katonák vezetik, akiket nem akarok bántani, de akik ennél a szempontnál fogva a legjobb akarattal sem érezhetik át teljesen a rokkantak dolgát. Perlaki György: Minden katona átérzi a rokkantak baját! Az is, aki katona volt! (Ugy van ! Ugy van 1 a jobboldalon.) Propper Sándor: Tulajdonképen azonban nem ez a fontos, hanem az, hogy ebben a szervezetben csak a rokkantak 10°/o-a van benne és hogy mennyire nem képviseli a rokkantak érdekeit, azt a tapasztalatok GS SLZ emiitett számok fényesen bizonyítják. Nem állunk jobban a rokkantak ellátó intézményével sem. Volt néhány ilyen intézmény, amelyet feloszlattak, igy a fehérvári-uti művégtag-műhelyt ós még egész sereget és csak a Timót-utcai rokkantházat hagyták meg, amely ellen szintén igen jelentékeny kifogásokat emelnek az érdekeltek. Beadványt intéznek a nemzetgyűléshez, kérvényt, ezt a kérvényt felszerelik ; ennek a kérvénynek tartalmát nem akarom ismertetni. Ez a hosszú kérvény meg van okolva, jegyzőkönyvekkel van felszerelve. A nemzetgyűlés szine előtt beterjesztem; valószínű, hogy illetékes helyre fog jutni és ha módunk lesz hozzászólni, valószínűleg meghallgatásra is fog találni. Ugyanilyen bajok vannak az árvák ellátása körül is. Körülbelül 100.000 hadiárva van, — amint mondottam — ezzel szemben az ikervári kastélyban 140 férőhely van, a tokaji leányárvaházban 100 férőhely, a váci bőripari szakiskolában 60 férőhely, a székesfehérvári intézetben 150 férőhely, 40 intézettel szerződési viszonyban 2000 férőhely, a szegedi siketnémák 79