Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

500 A nemzetgyűlés 127. ülése 1923, de minthogy az előbbi felemelés nem 10.000, hanem 12.000 koronára történt, kérem, méltóz­tassék itt is ugy módosítani az indítványát, hogy a két felemelés egyforma legyen. Csik József : Benyújtott indítványomat a földmivelésiigyi minister ur által jelzett értelem­ben módosítom. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Nem járulhatok hozzá Propper Sán­dor t : képviselőtársam módositásához, mert nem lehet a napszámbérek követelésére vonatkozólag az elévülési időt hosszú évekre meghagyni, nehogy valaki még utólagosan is biztathassa a munkásokat, hogy pereket indítsanak meg. Hiszen a per a munkásnak veszteségével is jár­hat, mert egy per kimenetele sohasem bizonyos. A javaslatban 45 nap volt ; én belementem abba a módositásba, hogy a munka bevégzése után még 90 napig legyen módja a cselédnek az igazát keresni, ha nem fizették meg neki azt & napszámot, ami neki járt; én ezt a magam részéről elegendőnek tartom. A munkabérek a mai váltakozó pénzviszonyok mellett annyira változandók, hogy évek múlva el se tudná a bíróság bírálni, hogy azelőtt két esztendővel, vagy három esztendővel abban és abban a hó­napban annak a munkásnak tulajdonképen mi volt a valóságos bére. Én ezt a 90 napot tel­jesen elegendőnek tartom, és kérem a határo­zati javaslat elutasítását. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A kér­dést ugy fogom feltenni, hogy a 11. §-t két részre osztva sorra szavazásra bocsátom. Fel fogom tenni a 11. § első bekezdését szavazásra, szemben Dénes István, Propper Sándor és Csik József képviselő urak módosító indítványával. Amennyiben nem méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést az eredeti javaslathoz legközelebb álló indítványra, Csik József képviselő ur módosítására, szemben Propper Sándor és Dénes István képviselő urak indítványával. A második bekezdésnél pedig fel­fogom tenni az eredeti szöveget szemben az előadó ur és Propper Sándor képviselő ur módo­sításaival. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, felteszem a kérdést Szabó Sándor előadó ur indítványára, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával. Amennyiben Szabó Sándor előadó ur indítványát mélóztatik elfogadni, Propper Sándor képviselő ur indít­ványa önként elesik. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóz­tatik-e a 11. § első bekezdését eredeti szöve­gezésében, szemben Dénes István, Propper Sán­dor és Csik József képviselő urak indítványával változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem.!) Amennyiben nem méltóztatik elfogadni, kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 11. § első bekezdését Csik József képviselő ur módositá­-sával, szemben Propper Sándor és Dénes István évi április hó 27-én, pénteken. képviselő urak módosításával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Amennyiben Csik József képviselő ur indítványa elfogadtatott, Propper Sándor és Dénes István képviselő urak módo­sításai elestek. A 11. § első bekezdése tehát Csik József képviselő ur módosításával fogad­tatott el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 11. § második bekezdését eredeti szövegezésé­ben szemben az előadó ur és Propper Sándor képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Amennyiben nem méltóztatik elfogadni, kérdem : méltóztatik-e a második be­kezdést az előadó ur módosításával elfogadni, szemben Propper Sándor képviselő ur módosító javaslatával, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, hogy ugyanis a 11. § második bekezdése az előadó ur módosításával elfogadtatott. Propper Sándor képviselő ur módosítása elesik. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés ! A 12. § minősiti a bizottság tagjait, azonban védelmet a bizottság tagjainak bizonyos tekintetekben nem nyújt. Ezért bátorkodom a következő kiegészítő bekezdést javasolni (olvassa): »A munkavállaló munkaviszonya a gazdasági munkabér meg­állapító bizottsági működésből kifolyólag meg nem szüntethető.« Ezt a javaslatot azért teszem, mert az ipari békéltetésnél az ipartestületeknél igen sok­szor tapasztaltuk azt, hogy a békéltető bizott­ság munkástagjaival szemben a munkaadók bizonyos represszáliákat alkalmaztak. Már most, ha ezt a törvénybeli védelmet nem nyújtjuk a munkavállalóknak, akik ezekben a bizottságok­ban működnek, igen könnyen megesik, hogy a bizottság munkavállaló tagjaira gazdasági hát­rányok háramolnak, vagyis értem alatta azt, hogy elbocsátják a munkából. Ezért feltétlenül szükségesnek tartom ezt a bizottság működé­sének sikere érdekében, mert ha néhány ilyen rendszabályozás következnék be a működés nyomán, akkor bizonyos, hogy a bizottság munka­vállaló tagjainak rekrutálása igen nagy nehéz­ségbe ütköznék. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: T. Nemzetgyűlés! A cselédtörvényben teljesen fel vannak sorolva azok az okok, amelyekért a munkaadó a munkását vagy cse­lédjét elbocsáthatja. Ha a munkaadó viszont ok nélkül bocsátja el ezeket, akkor az egész évi díjának megfizetésével tartozik. Ez a törvényben

Next

/
Thumbnails
Contents