Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

A nefíozetg'yülés 127. ülése 1923. évi április hó 27-én, pénteken. (499 Ha egyes munkaadók súlyosabb bűncselekményt követnek el, pl. súlyos testi sértéssel bántalmazzák a munkást, vagy kényszerítik valamely munka elvégzésére, akkor ott van büntetőjogunknak más rendelkezése : a testi sértés. Ha pedig éheztetcssel kényszerítené a munkást és ezáltal a testi épségét bántaná, ott van a büntetőtörvénykönyv többi rendelkezése. Szóval ugy gondolom, hogy a 11. § ne minősítse ezt a cselekményt kihágásnak, hanem miután tételes törvényünk van erre vonatkozólag, hiszen a munkabéruzsoráról szóló hivatkozott törvénynek 3. §-a szórói-szóra ezt az elvet fekteti le, a 11. § ne csináljon exceptiot, mert joggal alkalmat adna arra a gondolatra, hogy itt az egyes lelkiismeretlen munkaadóknak, a törvénnyel és a nemzet érdekeivel szembehelyezkednek, kibúvót akarnak adni. Ezért bátor vagyok a 11. § helyébe a következő szöveget indítványozni (olvassa): »Az a munkaadó, aki a végérvényesen megálla»pitott legkisebb munkabérnek közhírré tétele után a megállapított legkisebb munkabérnél kevesebbet fizet a munkásnak vagy napszámosnak, az 1920 : XY. te 3. §-ába ütköző munkabéruzsora vétségét követi el és e törvény rendelkezései szerint egy évig terjedhető fogházzal és 500.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalíesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.« Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Csik József! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! Azon indoknál fogva, melyet a 8. §-nál voltam bátor hangoztatni, proponálom, hogy a 11. § első bekezdésében a 6000 korona pénzbüntetés 10.000 koronára módosittassék. A második bekezdéshez szintén óhajtottam volna módosítást tenni, <azonban a mélyen t. előadó ur erre nézve már nyújtott be módosítást ugy, hogy, mivel ez lényegében megegyezik az én módosításommal, nem teszem meg módosító javaslatomat. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről csatlakozom Dénes képviselő ur javaslatához, minthogy azonban nem sok reménységem van arra, hogy ezt a módosítást a tisztelt nemzetgyűlés el fogja fogadni, erre az esetre a magam részéről három rendbeli módosítást vagyok bátor beterjeszteni. A szakasz harmadik sorában a »szerződtet munkást« szavak után a következő szavak beszúrását javaslom: »a szerződésbe az 1. §-ban tilalmazott feltételeket iktat be«. Az 1. §. ugyanis tilalmakat állit fel, de nem állapit meg szankciót arra az esetre, ha valaki tilalmas kikötéseket foglal a szerződésbe. A 11. §. sze. lint ezzel még nem követ el kihágást Az 1. és 11. §, tehát ellentétben van egymással. (Mimmondások jobb felöl.) A törvény semmiféle szankciót nem állit fel .. . Halász Móric : Semmis a szerződós ! Propper Sándor: Ha valamit eltiltunk, akkor a tilalom megszegésének legyen is meg a komoly jogos következménye. (Zaj jobb felöl.) Javaslom, hogy az első bekezdés utolsó sorában »a kihágást követ el« szavak után a »6000 korona« szavak helyett »60.000 korona« szavak iktattassanak be. G

aal Gaston : Talán Zalaegerszegre kell internálni őket? Propper Sándor: A 11. § második bekezdésének törlését javaslom. Az előadó ur az elévülési időt 45 napról 90 napra emelte fel, én azonban azt hiszem, hogy a munkabérkövetelés ugyanúgy, mint minden más napszámkövetelés, magánjogi területre tartozik, tehát ha ezi a bekezdést töröljük, akkor utat engedünk a magánjogi elévülési idő alkalmazásának. (Zaj jobbfelöl) Elnök : Kivan még valaki szólni. (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgjüiés! Dénes István t. képviselőtársam kifogásolta ennél a szakasznál, hogy a kevesebb napszám fizetése miért minősíttetik kihágásnak, miért nem rögtön uzsorának. T. Nemzetgyűlés ! Az, amit már uzsorának kell minősíteni, a bírósági eljárásra tartozik. Sajnos volna, ha ilyen esetek előfordulnának, de ha mégis előfordulnak, ezek a bíróságra tartoznak. Hogy a bírósági eljárásnak a fellebbezések folytán mikor lehet vége, azt kiszámítani sem lehet. Ha azonban csak kihágás állapittatik meg és ráhúzzák a munkaadóra azt a büntetést, amely a törvényjavaslatban elő van írva, — a 6000 korona t. i. minden munkás után külön számíttatik, nem pedig a munkások összesége után, — ez olyan összeg, amelynek megfizetését senki sem kívánja. Annak a büntetőhatározatnak, amelyet a közigazgatási hatóság hoz, fellebbezési fóruma az alispánon keresztül a földmivelésügyi minister, tehát ezek a büntetések gyorsan keresztülhajthatok, és ezek a kihágási esetek épen azért nem kerülnek a bíróság elé, hogy gyorsan elintózhetők legyenek és végső fokon a földmivelésügyi minister dönthessen és ellenőrizhesse a munkabérek betartását. Szerintem nagyon is helyes a törvényjavaslatnak az az intézkedése, hogy a kihágásnak minősített cselekmények a közigazgatósági hatóság utján a földmivelésügyi minister döntése alá kerüljenek. Ha pedig mégis előfordulnának súlyosabb esetek, akkor megvan a lehetősége annak, hogy ezek a bírósághoz kerüljenek elbírálás végett. Kérem tehát ennek az indítványnak mellőzését.; (Helyeslés jobbfelöl.) Csik József képviselő urnák a pénzbüntetés felemelésére vonatkozó indítványát elfogadom,