Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

490 À nemzetgyűlés 127. ülése 1923. évi április hó 27-én, pénteked. javaslaton valamennyire javitani akarunk, akkor itt van alkalmunk rá s ezért javaslom, hogy a 9. § második bekezdésében foglalt »nemére, korára és a teljesitendő munka minőségére« szavak után »és a mindenkori létminimumra« szavak iktassanak be, ugy hogy ez a bekezdés igy szólna (olvassa) : »A munkabérmegállapitó-bizottságok a munkások teljesítő képességére, nemére, korára a teljesitendő munka minőségére és a mindenkori létminimumra tartoznak figyelemmel lenni.« Tisztelettel kérem indítványom elfogdását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Minthogy a szakaszhoz már senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Két képviselőtársam javaslatainak lényege arra vonatkozik, hogy a bizottság zárt ülésben vagynyilt ülésben állapítsa-e meg a béreket. Ez a kérdés a bizottságban is alapos megvitatás tárgya volt s a bizottság a zárt ülés mellett döntött. (Helyeslés a középen.) Én is a zárt ülés mellett foglalok állást, mert az a nézetem, hogy amikor a munkabérmegállapitásról van szó, együtt ül a munkás és a munkaadó és egymás érveit meg kell hallgatniok s ezután kell szavazással eldönteni a kérdést, akkor szükség van arra, hogy amit ezek a megbízottak érvként felhoznak, azt senki se lessé, senki se hallgassa, mert a bizottság tagjai bizonyos mértékig feszélyezve érezhetik magukat, feszélyezve érezheti magát az a munkás is . . . Csik JóZSef : Nem fogja senki sem vállalni a tisztséget a munkavállalók közül. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... ha többen figyelik, hogy mit követelnek, mert hiszen a követelések kívülről mindig nagyobbak, mint amennyire azok a valóságban teljesíthetők. Én tehát a zárt ülést, az eredeti szöveg elfogadását kérem. (Helyeslés jobbfelől.) Propper képviselő ur módosításában azt javasolja, hogy a figyelembe veendő szempontok közé vegyük fel a létminimumot is. Dénes István : Az összes számbavehető körülményeket ! . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez már benne van a 2. §-ban, amely azt mondja, hogy a bér megállapítására akkor van szükség, ha egyébként a bér olyan alacsony, hogy »...ennélfogva a munkás és családja megélhetését nem biztosítaná«. Ez a létminimum, mert ugy kell megállapítani a munkabéreket, hogy a gazdasági munkások és családjuk megélhetését biztosítsák. Minthogy tehát ez már benn van a 2, §-ban, nem tartom szükségesnek azt, hogy itt külön is felvegyük s ezért kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Dénes István : Hát a drágaság szempontja ? Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 9. § első bekezdésével szemben áll Csik József képviselő urnák és Dénes István képviselő urnák indítványa. Amennyiben el méltóztatnak fogadni a 9. § első bekezdésének eredeti szövegét, elesik mindkét képviselő ur indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, külön-külön fogom feltenni a kérdést mindkét módosításra vonatkozóan. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 9. § első bekezdését változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatott, tehát elesik Csik József képviselő ur és Dénes képviselő ur indítványa. Most következik a határozathozatal Propper Sándor képviselő ur indítványa felett, amely a második bekezdés kiegészítését javasolja. Kérdt-m, hogy méltóztatik-e ézt az indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem 1) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. Propper Sándor képviselő ur indítványa mellőztetett. Következik a határozathozatal Dénes István képviselő ur indítványa felett, amelyben a második bekezdés kiegészítését kéri. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni Dénes István képviselő urnák ezt az indítványát ? (Igen ! Nem !) Kérun azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el s ezzel a második és a meg nem támadott harmadik bekezdés eredeti szövegében elfogadtatott. Következik a 10. §. Bodó János jegyző (olvassa a 10. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Szabó Sándor előadó : A 10. §-hoz bátor vagyok egy rövid módosítást ajánlani. Eszerint a 10. § első bekezdésének második sorában a »legalább két« szavak helyébe »bármely« szó tétessék. E módosítás következtében a bérmegállapitóbizottság határozata ellen a bizottság bármely tagja előterjesztéssel élhet a földmivelésügyi ministerhe'z. Erre a módosításra azért is szükség van, mert a 9. § rendelkezései szerint lehetőség van arra, hogy a bizottság három tag jelenlétében is határozatot hozzon. Ha tehát a határozat elleni előterjesztés két taghoz volna kötve, akkor egyik vagy másik érdekképviselet nem tudna szóhoz jutni az előterjesztés során. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy az előadó ur jelentős módosítást tett, elállók a szótól. Bodó János jegyző : Csik József ! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! A 10. § utolsó bekezdése ezt mondja (olvassa): »A végérvényesen megállapított legkisebb munkabéreket az illetékes járási főszolgabíró (polgármester) köteles a vármegyei hivatalos lapban közzétenni és helyben a szokásos módon közhírré tenni.« Én ennek a mondatnak érdemi részén változtatni nem óhajtok, de szeretném az értelmét restringálni olyképen,