Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

492 A nemzetgyűlés 127, ülése 1923 ványomhoz azt, hogy előfordulhat, hogy bármi okból az illető kategória egyszerűen nem akarja az ő embereit megválasztani. Ebben az esetben meghiúsulna a bizottság összeállítása. Itt is intézkedni kell tehát, hogy mi történjék ebben az esetben, s meg kell adni a földmivelésügyi ministernek a felhatalmazást, hogyha ez a helyzet állana elő, kikből és miként alakítsa meg a bizottságot. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Dénes István : Szóval, kinevezi a minister őket. Szabó Sándor előadó: Kern, t. képviselőtársam, nem kinevezésről van szó, hanem arról, hogyha akadnak rosszakaratból vagy tudatlanságból olyanok, akik nem akarják, vagy nem tudják megválasztani a bizottságot, akkor ne váljék az egész törvény illuzóriussá és hogyha tényleg nincs is egy bűnös kategóriában megfelelő ember, akkor is mód legyen az illető hely betöltésére. Tehát nem a kinevezés, hanem a szükségszerűség szempontjából tettem meg indítványomat, amelynek újból is kérem tisztelettel elfogadását. (Helyeslés.) Elnök *. A minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Dénes István t. képviselőtársam indítványára bátor vagyok megjegyezni, hogy az a kérdés, hogy az elnök biró legyen, vagy pedig a munkához, a munka minőségéhez értő szakember, már hosszasabban letárgyaltatott a bizottságban is, s ott is az az álláspont jutott érvényre, hogy a bíróság tagjai már amugyis annyira le vannak foglalva a mai időkben, hogy ujabb megterhel te tésük nem volna helyes. Hiszen a földbirtokreform tárgyalására sem kapunk már megfelelő számú bírákat. A másik szempont pedig, amelyet figyelembe kell venni az, hogy a biró mégsem lehet a mezőgazdasági kérdésekben olyan szakember, mint egy gazdasági ember, aki ismeri a gazdasági munkaviszonyokat. A döntés tehát már a bizottságban megtörtént, hogy ne biróra bízzuk az elnökséget, hanem a gazdasági életből kijelölt olyan egyénre, aki abban a járásban érdekelve sem mint munkaadó, sem mint munkás nincsen. Ezen az alapon kérem a képviselő ur határozati javaslatának elutasításával az eredeti szöveg meghagyását. (Helyeslés jobbfelöl.) Amit Ősik József t. képviselőtársam mondott, hogy az 1—10 holdig terjedő kategóriában tartozó birtokosok nincsenek benne a bizottságban, az tényleg igy van. A helyzet azonban az, hogy mi nem akartunk egy minél nagyobbszámu bizottságot összehozni. Mivel a bizottság négy tagból áll és az ötödik az elnök, meg kellett osztani a tagokat ugy, hogy kettő munkaadó, kettő pedig munkás legyen és pedig valóságos munkaadó és valóságos munkás. Már pedig, a munkások részéről nem hajlandók mindenütt elfogadni azt, hogy a tíz holdig terjedő kisgazda közéjük számittasék, amint a valóságos munka'. évi április hó 27-én, pénteken. adók, akik tényleg mindig alkalmaznak munkást, sem tartják egészen az ő kategóriájukba tartozóknak a tíz holdas birtokosokat. (Ugy van! jobbfelől.) Mert a helyzet vidékek szerint változó. Vannak helyek, ahol egy ilyen kisbirtokos munkást is tudnak alkalmazni, de vannak olyan vidékek is, ahol a fold értékének és a mezőgazdasági berendezkedésnek eredményeképen az a tizholdas kisgazda családjával együtt maga is napszámba jár. A 10 holdas kisgazdák tehát tulajdonképen mindkét kategóriához tartoznak, munkaadók és munkavállalók. Ez késztetett bennünket arra, hogy mivel az összeállításnál nehézségbe ütközött volna őket is bevenni, az 1—10 holdig terjedő birtokok tulajdonosai, ezeket a kisgazdákat onnan kihagyjuk. Veszteség nem éri ezt a kategóriát, de világosabban, határozottabban van a bizottságban kifejezve az, hogy tényleges munkás és tényleges munkaadó lehessen csak tag. Kérem ezért ennek a módosító indítványnak elutasítását. Ahhoz a másik módosításhoz, hogy ha már arra kerül a sor, hogy a földmivelésügyi ministernek kell kineveznie az elnököt, beszúrassék, hogy ne legyen köteles teljesen a kijelöléshez ragaszkodni, hogy ne kelljen lehetőleg azok közül kijelölnie az elnököt, hozzájárulok, mert ez az ügynek ártalmára nincs. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur fejtegetéseivel szemben is én arra az álláspontra helyezkedem, hogy a bizottság elnöke minden körülmények között pártatlan személy, tehát bírósági személy legyen. Mert bármenynyire mondta is a tegnapi napon a földmivelésügyi minister ur, hogy a mezőgazdasági kamarák olyan demokratikus intézmények, amelyek egyaránt képviselik a munkások és a munkaadók jogos érdekeit, én mégsem vagyok hajlandó elfogadni a mezőgazdasági kamarákat a munkások érdekképviseleteinek azért, mert a munkaadóknak óriási túlsúlya van ezekben a demokratikus intézményekben. Nagyon flagráns példákat hoztam fel legközelebb is arra nézve, hogy mi módon választattak ezeknek a kamaráknak, illetőleg bizottságoknak munkástagjai. Meg vagyok róla győződve, hogy addig, amíg a munkások valódi érdekképviseletei ki nem építtetnek ép ugy, mint a munkaadók érdekképviseletei, bármennyire is akarjuk igazságossá tenni ezeket a bizottságokat, nem tudjuk tenni. Amikor ennek ellenére is elfogadom a kamarából kiküldendő munkást a bizottság tagjául, a bírósági személlyel feltétlenül biztosítani akarom ennek a bizottságnak elfogulatlanságát. Ezen a téren nekem elég szomorú tapasztalataim vannak. Méltóztatnak tudni, hogy munkabérmegállapitó bizottságokat nem most szerveznek először, hanem ezeket a bizottságokat miniszteri rendeletek alapján évről-évre