Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

A r/?WiZeigyüUs 127. ülése 1923. tem is a mezőgazdasági kamara iránt, annak eddigi magatartásából és összetételéből arra kell következtetnem, hogy a munkaadók, a birtokosok érdekét fogja inkább képviselni. Ezért a kérdés nagy nemzeti és szociális jelentőségénél fogva a munkabérmegállapitó bizottság elnöke és elnökhelyettese nézetem szerint független biró kell hogy legyen. Csak a független biró elnöklete alatt tárgyaló bizottság döntése szolgálhat közmegnyugvásul. A cél pedig, ugy tudom, a túlsó oldalon is ez. Ezért a következő indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 4. §. harmadik bekezdésének első mondata igy szóljon : Az elnököt és helyettes elnököt az illetékes kir. , Ítélőtábla elnöke rendeli ki a független magyar birák soraiból. Ennek megfelelően indítványozom továbbá azt, hogy ezen indítványom elfogadása esetére mint feleslegesek a harmadik bekezdés további része és a negyedik és ötödik bekezdés egészen hagyassanak ki.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző: Csik József! Csik József : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A 4. §. második bekezdése a tekintetben tartalmaz intézkedést, hogy a gazdasági munkabérmegállapitó bizottság tagjai egyenlő arányban munkavállalók és munkaadók legyenek. Olyan munkaadók, akiknek tiz katasztrális holdnál nagyobb birtokuk van. Már a munkaviszony szabályozásáról szóld törvényjavaslatnál sem helyeseltem azt, hogy a 10 katasztrális holdas kisgazdákat mindig kihagyja a törvény és nincs reájuk tekintettel. Most látom, hogy itt sem szerepelhetnek a munkaadók sorában, sőt nagy valószínűség szerint a munkavállalók sorában sem. Már pedig valahol csak meg kell adni a lehetőségét annak, hogyha a mezőgazdasági kamarába beválasztják őket, akkor e minőségükben teljesíthessenek is bizonyos szolgálatokat, betölthessék hivatásukat. Ezért proponálom — épen a 8—10 holdas kisgazdák érdekeire való tekintettel, — hogy a törvényjavaslat ne tegyen ilyen disztinkciót, ne mondja ki, hogy csak a tiz holdnál nagyobb birtokosok sorából választhatók ezek a tagok, hanem intézkedjék egyszerűen ugy, hogy egyrészt a munkavállalók, másrészt a munkaadók sorából választandók a bizottság tagjai. (Helyeslés balfelöl.) Halász Móric : Jó az a javaslat egészen. Csik József : T. képviselőtársam szempontjából lehet jó, a mi szempontunkból azonban nem minden tekintetben jó s amint a t. képviselőtársam kifejezést adott a maga véleményének, nekünk is jogunk van megmondani a magunk véleményét. (Igaz ! Ugy van ! helyeslés jobbfelöl.) Másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy ha az elnök és a helyettes elnök személyére nézve a bizottság tagjai nem tudnak megegyezni, akkor a földmivelésügyi minister urnák joga évi április hó 27-én, pénteken. Í9Í van az elnök személyét illetőleg dönteni, tartozik azonban ő is tekintetbe venni a mezőgazdasági kamara által kijelölt öt tagot. Már most kérdem, miért nem tudnak megegyezni a bizottság tagjai a kamara által kijelölt öt tag valamelyikében ? Azért, mert a kijelöltek egyénisége ellen valaminő szempontból kifogásuk van. Ezért nem tartom célszerűnek, hogy a törvény kötelezi^ a földmivelésügyi minister urat arra, hogy bár a bizottság tagjai nem tudnak megegyezni az elnök személyében, a minister ur mégis a kamara által kijelölt öt egyén közül tartozzék kinevezni az elnököt, vagy a helyettes elnököt. Itt ismét azt proponálom, amit az előbb az egyik szakasznál már javasolni voltam szerencsés, hogy iktassuk be a negyedik bekezdés harmadik sorába ezen mondat után »az elnököt, illetőleg helyettes elnököt a kamara által kijelölt öt egyén közül a földmivelésügyi minister nevezi ki« a »lehetőleg« szót, úgyhogy az egész szöveg ekként hangzanék (olvassa) : »Az elnököt, illetőleg helyettes elnököt lehetőleg a kamara által kijelölt öt egyént a földmivelésügyi minister nevezi ki.« Egész módosításom tehát az volna, hogy (olvassa): »A 4. §. második bekezdése ekkép módosítandó : A gazdasági munkabérmegállapitó bizottságnak tagjai egyenlő arányban a járási (1920: XVIII. t.-c. 10. §.), illetőleg a városi (1920 : XVIII. te. 8. §.) mezőgazdasági bizottságnak a munkavállalók (1920 : XVIII. te. 4. §. 1. pont) és a munkaadók (1920: XVIII te. 4. §. 2—5, pontok) választói csoportját képviselő tagjai által saját csoportjaik sorából választott munkások és birtokosok. A választást az illető mezőgazdasági bizottság elnöke vezeti. — A 4. §. negyedik bekezdésének harmadik sorában ezen szó után »elnököt« a »lehetőleg« szó iktattassák.« Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Szabó Sándor előadó! Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 4. § egy igen lényeges hibáját az igen t. képviselő urak, akik módosításokat adtak be, nem méltóztattak észrevenni. Nevezetesen igen sok helyen előfordul az, hogy az egyes kategóriákban nincsenek megfelelő választók. Megtörténhetik, hogy bizonyos járásokban a százholdasok kategóriája nem tud választani, mert ilyen nincs, vagy a 100 holdon felüliek kategóriájából nincs senki, aki kijelölhető lenne. Ennek a szakasznak erre az esetre is intézkedni kell. Tisztelettel indítványozom ezért, hogy a 4. § második bekezdése után uj bekezdésként a következő szöveg iktattassák (olvassa) : »Ha a tagok a mezőgazdasági bizottság választói csoportját képviselőiknek valamelyik csoportjából nem választhatók meg, vagy a földmivelésügyi minister által megállapított határidő alatt nem választatnak meg, az ugyanazt az érdekeltségi csoportot képviselő tagoknak kiküldése iránt a földmivelésügyi minister intézkedik.« Hozzáfűzöm indít-