Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-126

476 'A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. évi április hó 26-án, csütörtökön. rosan, érthetően és jogásziasan vegyük fel. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Indítvány. Ha a munkaadó a mezőgazdasági munkásnak végzett munkája után akár szerződéses megállapodásból, akár más okból kifolyólag nem fizeti meg pénzben, vagy természetbeni szolgáltatás által a rendes, esetleg a földmivel és ügyi minister ur által megállapított legkisebb napszámbért, ugy a munkásnak joga van a munkaadóval szemben a munka bevégzésétől számított egy éven belül a rendes munkabér iránti jogát birói utón érvényesíteni.« (Helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ez világos dolog. Azért van szükség arra, hogy egyévi határidőt adjanak annak a munkásnak arra, hogy érvényesít hesse az alacsony munkabérből eredő kárának megtérítésére vonatkozó jogait, miután az a munkás dolgozik esetleg tavaszszal és vállal — mondjuk — répaszerződést is az aratási szerződéssel kapcsolatban. Tankovics János : Jó volna ez az ügyvédeknek, mert akkor egész éven át pereskednénk. A munkásnak nem volna belőle semmi haszna. Dénes István : Megmagyarázom, hogy miért kérem az egy esztendőt. Azért kérem, mert a munkások leszerződnek tavasszal aratási szerződésre, de a legtöbb helyen arra is kötelezik őket, hogy cukorrépa termelést is vállaljanak. A cukorrépa termelés ősszel fejeződik be, de a tavasszal vagy a nyár folyamán a munkást ért veszteségeit és az alacsony munkabér kiegészítését neki érvényesítenie kell a cukorrépa betakarítása után is, ami történhetik esetleg a téli hónapokban. Ennek következtében módot kell adni a munkásnak arra, hogy ne legyen feszélyezve a munkaadójával szemben való jogainak érvényesítésében s azért kell neki erre egy évet adni. Vagy ez a célunk, hogy komolyan meggátoljuk a mezőgazdasági munkások kizsarolását, vagy nem az. Ha az a célunk, akkor meg kell nekik adnunk azt a jogot, hogy egy év alatt érvényesíthesse jogait az a nehézkes, lassú, elmaradt földmunkás. Méltóztassék megengedni, hogy a második bekezdéshez is hozzászóljak. Ennek a bekezdésnek is nagyon súlyos kifogás alá eső tételei vannak. A második bekezdés tudniillik abban az esetben akarja a mezőgazdasági munkásokat a kihasználástól megvédeni, amidőn azok a földesúrral szerződésileg hosszabb időre szerződtet, le. A törvényjavaslat azt célozza — nagyon helyesen — togy ilyen esetben a mezőgazdasági munkahiány miatt ne bocsáthassa el a földesúr a munkást időközileg sem ellenszolgáltatás nélkül. De mit ért a törvényjavaslat ellenszolgáltatás alatt? Az ellenszolgáltatás szerény nézetem szerint szintén meglehetősen labilis fogalom, mert nagyon tágítható. (Zaja jobboldalon.) Az ellenszolgáltatás fogalmába beletartozik egynapi munkáért egy darab kenyér is, beletartozik egy kiló kenyér is, mint ma, és beletartozhatik a rendes munkabér is. Itt nem szabad engedni, hogy a bizottságok tanakodjanak afelett, hogy mi az az ellenszolgáltatás. Itt meg kell precízen mondani, mit kell érteni ellenszolgáltatás alatt abban az esetben is, ha a munkások hosszabb időre szerződtek le és időközileg munka hiány áll fenn. Nézetem szerint a munkásnak ilyen esetben is meg kell fizetni azt a munkabért, mintha rendesen dolgozott volna reggeltől estig. KovátS-Nagy Sándor : A kkor gyönyörűen néznénk ki ! Dénes István ; Hiszen az a munkás leszerződött ! Nem veszem komolyan t. képviselőtársam közbeszólását, mert ugylátszik, nem figyelte meg, hogy mire vonatkozik a megjegyzésem, ezt tehát csak t évedésnek minősítem, s ezért ezt nem veszem komolyan. Megmondom, hogy miért kell az ellenszolgáltatás fogalmát precizirozni. Ha a munkás elmegy 2—4 havi munkaidőre a munkaadóhoz, akkor lekötötte a munkaidejét. Tudjuk, hogy tavasszal van a munkabérszerződések kötésének az ideje. Ha már most egy mezőgazdasági munkáscsoport leköti magát X, Y. munkaadóhoz februárban vagy márciusban, akkor az esetben, ha nem kap rendes munkabért, májusban vagy júniusban már elkésett attól, hogy máshova menjen munkát vállalni, s ezért ott kénytelen vesztegelni, mert nem kap egyebütt sem munkát, így sem »kapnak munkát, hát még akkor, ha a nyár derekán kényszeritik őket arra, hogy máshova menjenek munkát keresni. Ez világos dolog. Szabó István (sokorópátkai) : Ez az eset nem áll elő soha ! Dénes István : Ezért kell intézkedni. Tudom, hogy ezt akarja a minister ur is. Dinich Ödön : Nem állhat elő? Szakács Andor : Be is csukták Csik József munkásait egyhónapi fogházra. Dénes István : Ez egyszerű magánjogi tété

1

. Ha bárki bárhova elszegődik hosszabb időre s ha a munkaadó hib'jából — mert arra van kivételes intézkedés, hogy ha vis major, ha ermészeíi vagy elemi csapás fordul elő, —de ha a munkaadó hibájából . . . Kováts-Nagy Sándor : Az más ! Dénes István : Ezért mondom, t. képviselőtársam, hogy nem tételezi un fel, hogy ilyen megjegyzést tegyen, amikor arról beszélek világosan, hogy ha hosszabb időre leszerződik az a munkás, és a munkaadó hibájából nem kap munkát —hiszen erre az esetre vonatkozik ez a második bekezdés, erről kell tehát beszélnem, mert a vis major, az elemi csapás a kivétel, arról nem rendelkezik — ily esetben is jár a munkásnak a rendes munkabér, KovátS-Nagy Sándor : Most is megítéli a bíróság ! Elnök : Csendet kérek ! Dénes István : Tehát nem ellenszolgáltatás jár arra az időre is, hanem a rendes munkabér. Mert az ellenszolgáltatás azt is jelentheti, hogy ez megmentheti a munkást attól, hogy üres kézzel, vagy egy darab kenyérrel dobják ki az uradalomból a munkeidő tartamára, de egyáltalában nem mentheti meg attól, hogy nem kapja meg a rendes munkabérét. Miu'án í'lláspcntom az, hogy erre az időre is jr'r a rendes, szerződésileg kikötött munka-