Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-126

À nevizetgyüíés 126. ülése 1923. bér, — tehát nem ellenszolgáltatás. — Ennek kö­vetkeztében a második bekezdést akképen kivá­nom átalakítani, — mert lényegben nem változik, csak precízebb lesz — hogy (olvassa) : »Ha a munkaadó akár szóbeli, akár írásbeli szerződéssel hosszabb időre lekötött mezőgazda­sági munkásait időközi munkahiány, avagy más okból — kivéve a munkaalkalmakat megszüntető elemi csapásokat — időközileg vagy végleg elbo­csátja, köteles a szerződésileg megállapodott mun­kabéreket és teljesítményeket az egész szerződési időre a munkások részére épugy és azon mérték­ben megfizetni, illetve teljesíteni, mintha azok állandóan foglalkoztatva lettek volna. Amennyiben a munkaadó ezt nem tenné, —jön a szankció, ami­ről szintén megfeledkeztek a törvényjavaslatban — a munkásoknak joguk van a munkát azonnal el­hagyni s a munkaelhagyástól, illetve a munka bevégzésétől számított egy éven belül szerződéses jogaikat a rendes bíróság előtt érvényesíteni.« Kováts-Nagy Sándor : Ez megvan ! Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében a tanácsko­zásra szánt idő már letelt. Dénes István s Bögtön befejezem ! Még csak egy kiegészítő indítványom volna az 1. §-hoz az aratási szerződésekre vonatkozólag. Fájdalom, tudjuk, — tudja az igen t. minister ur is, az igen t. kisgazda képviselőtársaim is, panasz tárgyává tették már több izben — hogy egyes vidékeken az utóbbi időben nem természetben fizetik a munká­sokat, hanem pénzért dolgoztatják őket, olyan alacsony bérért, amely tulaj donképen kijátszása az aratást végző munkásságnak. Ennek következ­tében kérem, méltóztassék az 1. §-t kiegészíteni a következő bekezdéssel (olvassa) : »Indítvány. In­dítványozom, hogy egyelőre az 1923—24. gazda­sági években a munkaadók az aratómunkásoknak aratási, hordási és cséplési munkálataiért kizárólag a környéken szokásos természetbeli részesedést . . . Elnök (csenget) : A képviselő ur most egy uj 2. §-t indítványoz. Dénes István : Nem, csak kiegészítést az 1. §-hoz, harmadik bekezdést. Elnök : Tessék folytatni ! Dénes fstván (továbbolvassa) »:. . . kötelesek munkabérül fizetni. Amennyiben valamely munka­adó ennek ellenére az aratási munkálatokért pénzt fizetne a munkásnak, a munkásnak joga van a munka befejezése után egy éven belül a pénz visz­szaszolgáltatása mellett a természetben járó részt rendes birói utón követelni .§ (Helyeslés half elöl. Zaj & jobboldalon.) Hitélesitettéh .* Halász Móric s. k naplobirdtó-l évi április hó 26-án, csütörtökön. Hl T. Nemzetgyűlés ! Negyedik bekezdés gyanánt szeretnék még a mezőgazdasági munkásság egy másik gravamenjének eliminálásáról is gondos­kodni. T, i. a minister ur maga is beismerte, —sőt rendeletet adott ki, bár titkosan e tárgyra vonat­kozólag, én csak kodifijcáltatni akarom törvény­hozásilag ezt a rendeletet, — hogy a munkaadók a mezőgazdasági munkásokat nagyon sok helyen azzal kényszeritik alacsonyabb munkabérek mellett való munkára, hogy idegenből hozatnak munkáso­kat. (Ugy van ! balfelöl.) A minister urnák ez ellen kiadott rendelete, fáj dalom, csak falrahányt borsó volt, mert a nagybirtokosok azzal nem törődtek, azt nem vették figyelembe. Ezért ugy gondolom, a minister urnák és a többségnek hozzájárulásával találkozom, amikor törvénybeiktatni kérem az 1. § negyedik bekezdése gyanánt azt, hogy (ol­vassa) : »A munkaadónak tilos a gazdasági munka elvégzésére idegen községekből való munkásokat hozatni mindaddig, mig azon községben, amelyhez a gazdaság tartozik, vagy annak közvetlen kör­nyékén dolgozni tudó és akaró munkanélküli, ille­tőleg szerződésnélküli mezőgazdasági munkások vannak. Amennyiben bármely munkaadó e ren­delkezést áthágja, kihágást követ el és 500.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.« ( Zaj jobbfelől.) Lovász János : Akkor a munkást is kötelezni kellene, hogy ne menjen máshova dolgozni ! Dénes István : Kérem indítványaim elfoga­dását . Elnök : Az idő előrehaladottságára való tekin­tettel a vitát most megszakítom. Napirendi indít­ványt fogok tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, pénteken, folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki a mezőgazdasági munkások munkaerejének jogosulatlan kihaszná­lása meggátlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Méltóztatik e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. BodÓ János jegyző (olvassa az ülés jegyző­könyvét). Elnök : Van valakinek kifogása a jegyzőkönyv ellen? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitele­sítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 10 perckor.) Janka Károly s. h. ígi tagok. NAPLÓ TO.

Next

/
Thumbnails
Contents