Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-126

A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. évi április hó 26-án, csütörtökön. 475 mében abszolút érvénytelenségi ok és bármennyire hivatkozik az igen t. földmivelésügyi minister ur arra, hogy ezt az igazságügyministeiiumban csinálták, én mégis bátor volnék erre nézve magánjogunkat idézni és pedig dr. Raffay Ferenc munkáját, amelyben Raffay nagyon szépen kifejti, hogy a »semmis« azt jelenti, hogy : »abszolúte érvénytelen«, az ilyen semmis ügyletből tehát sem jogokat, sem kötelezettségeket származtatni nem lehet ; legfeljebb kártérítésnek lehet helye, ez azonban feltételezi a deliktumot — vagy pidig in integrum resfitutionak lehet helye, vagy pedig jogtalan gazdagodás folytán helyreállításnak, in integrum restitutionak. Ez azonban ebben az esetben tökéletesen ki van zárva. Arról kell tehát a törvényjavaslatban tételesen gondoskodni, hogyha a munkás ilyen törvényellenes szerződést volt kénytelén vállalni, legyen az a munkás a munka befejezése után is abban a helyzetben, hogy ezt a jogát érvényesíthesse. Erdélyi Aladár :. Ezt épen most hallottuk ! Dénes István : Mondom, ezt némileg pótolja az előadó ur inditványa, de nem egészen precízen, mert ő a maga pótlását az 1. § első bekezdéséhez mint egy kis függeléket fűzi hozzá, holott ennek az egész koncepcióját át kell alakítani. Látom, hogy az előadó ur és a minister ur is helyesli ezt az álláspontot, hogy az 1. § első bekezdését teljesen át kell alakítani, hogy a zavar jogilag teljesen ki legyen küszöbölve ebből a bekezdésből. Már most igen sok zavarra vezet és sok kijátszásra fog alkalmat adni a munkaadók részéről a munkássággal szemben az, hogy az 1. § nem intézkedik precíz jogászi szavakkal és kifejezésekkel. Azt mondja az első bekezdés, hogy abban az esetben semmis a szerződési megállapodás, ha a munkásnak arányos, külön díjazás vagy meghatározott ellenszolgáltatás nélkül kellent valamely munkát vagy szolgáltatást végeznie. Mindenekelőtt ugy gondolom, t. Nemzetgyűlés, hogy a mezőgazdasági munkás nem helota és épen ez a törvényjavaslat ki akarja őt emelni abból a szerencsétlen sorsából és helyzetéből, amelyben eddig volt ; ennek következtében a munkásnak joga van ahhoz, hogy ne arányos és ne — nem tudom milyen kifejezést használ még — meghatározott ellenszolgáltatásra és külön díjazásra tartson igényt, hanem annak a mezőgazdasági munkásnak elvégzett munkája után tisztességes, rendes munkabérhez van joga és igénye. (Zaj a jobboldalon.) Megmondom, hogy miért nem j ó az »arányos« kifejezés és miért nem jó a meghatározott ellenszolgáltatás kifejezés. Azért nem jó, mert az arányost sok mindenhez lehet arányosítani, annyiféléhez lehet arányosítani, hogy kimondhatatlan s ahogy ismerem a földreform eljárás kapcsán a munkaadók, a nagybirtokosok magatartását, egészen bizonyos vagyok benne, hogy arányosítani fogják a munkabért a munkás termetéhez, (Zaj jobbfelől.) arányosítani fogják ahhoz, hogy a munkás gyermekének keresztapja a földesúr s ennek következtében ezen viszonylatokhoz fogják arányosítani . (Felkiáltások jobbfelől : Ez nem ülik erre !) Fráter Pál : Maga sem hiszi ! Erdélyi Aladár: Ez joga szilag van indokolva ? Dénes István : Ha nem volnának nagyon szomorú tapasztalataim ezen a téren {Kováts-Nagy Sándor közbeszól) s azt hiszem, t. kisgazda képviselőtársamnak is lehetnek szomorú tapasztalatai ezen a téren, akkor nem szólalnék most fel ebben az irányban. Csodálkozom, hogy pont önök azok, akik ez ellen felszólalnak. Én nem kérek semmit, elfogadom a szakaszt az előadó ur módosításaival, csak azt kérem, hogy tisztázzuk a szavak jelentőségét és ne engedjünk kibúvót a munkaadók részére. Remélem, ez ellen nincs kifogásuk. (Zaj.) Tovább menve, itt jön ennek az »arányos« szónak vagy a »meghatározott ellenszolgáltatás« kifejezésnek egy másik akadálya. Ki lesz hivatva elbírálni azt, hogy mi arányos és mi nem? Ki lesz hivatva elbírálni azt, hogy valami meghatározott ellenszolgáltatás-e vagy nem? Dinich Ödön : Vannak a magyar nyelvben erre preciz kifejezések is ! Dénes István : Engedelmet kérek, ha a magyar nyelvben —igaza van at. képviselő urnák —nem ismernénk tökéletes és preciz szavakat és meghatározásokat ugyanezen gondolatoknak és céloknak a leszögezésére, akkor nem emeltem volna fel a szavamat. Rá akarok térni ennek az első bekezdésnek harmadik hibájára is. Azt mondja az első bekezdés, hogy a munkásnak külön díjazáshoz van joga. A legtöbb esetben — amiért épen szükség volt erre a törvényjavaslatra — nem az volt a baj és a hiba, hogy a munkások nem kaptak külön díjazást . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az is ! Dénes István : . . . hanem az, hogy volt ugyan különdíjazás, de az olyan volt, hogy nem volt benne köszönete a munkásnak. Kováts-Nagy Sándor : Nem volt arányos ! Dénes István : Mihez arányos? (Felkiáltások jobbfelől: A munkához!) Majd rátérünk arra a 3. §-ra, amely erről intézkedik. (Folytonos zaj.) Elllökf csenget) : Csendet kérek, képviselő urakl Dénes István : Igenis van egy 3. §, amelyre a t. előadó ur céloz, s amely azt mondja, hogy a külön díjazásnak arányosnak kell lennie a munkás munkaerejéhez, teljesített munkájához stb. . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Dénes István : . . . de egyáltalában nincs benne az, hogy arányosnak kell lennie a megélhetési viszonyokhoz, a drágasághoz. A módosításban ez talán benne lesz. Én nem akarom a vitát szaporítani, csak azt akarom, hogy küszöböljük M azokat a szavakat, amelyek nézetem szerint nem precízek, nem tökéletesek, amelyek kijátszásra alkalmasak. Ennek következtében én elfogadom az előadó ur módosítását, kérem azonban, méltóztassanak elfogadni azt, hogy az egész első bekezdést magya69*