Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-126

474 A nemzetgyűlés 126. ülése 192$. évi április hó 26-án, csütörtökön. módosítás adatott be: egy az előadó ur által és egy-egy Dénes István és Farkas István kép­viselő .urak részéről. Szavazni akként fogunk, hogy elsősorban az eredeti szöveget fogom fel­tenni a három indítvánnyal szemben. Amennyi­ben a törvényjavaslat címének eredeti szövegét nem méltóztatik elfogadni,. . . (Egy hang jobb­felöl: Nem!) Kérem, előbb fel fogom tenni a kérdést, hogy mindenki tudja, hogy mire szavaz­zon! Amennyiben tehát nem méltóztatik el­fogadni a törvényjavaslat eredeti címét, akkor az előadó ur javaslatával fogom a többi javas­latot szembeállítani. (Helyeslés.) Kérdem tehát: méltóztatnak-e az eredeti címet elfogadni ? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatott el. Most felteszem a kérdést az elő­adó ur által javasolt címre, szemben a Dénes István és Farkas István képviselő urak által javasolt címekkel. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az előadó ur által javasolt címet, akkor a másik két indítvány elesik. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadó ur által javasolt címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzet­gyűlés a címet az előadó ur által javasolt szö­vegben fogadta el, igy Farkas István és Dénes István képviselő urak javaslatai elvettettek. Következik az 1. §. Bodó János jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Az előadó ur! Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Figyelemmel azokra a tárgyilagos megjegyzésekre, amelyek itt az általános vita során a nemzet­gyűlésben elhangzottak, figyelemmel lévén to­vábbá az 1. § egész struktúrájára és tartalmára, bátor vagyok az 1. §-hoz módositást ajánlani és pedig a könnyebb kezelhetés céljából külön az első bekezdéshez és külön a második bekezdéshez Indítványozom tehát, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdése után pontosvesszőt téve, a következő szöveg függesztessék (olvassa): »ha a munkás a mun­kát vagy a szolgáltatást a semmis szerződési megállapodás alapján mégis teljesítette, a meg­felelő bért követelheti.« (Helyeslés jobb felöl.) Az 1. § második bekezdéséhez folytatólag a következő módositást ajánlom (olvassa) : »A harmadik sorban az »esetén« és »ellen­szolgáltatás« szavak közé: »megfelelő« szó szu­rassék, továbbá a bekezdés után pont helyett pontosvesszőt téve, a következő szöveg függesz­tessék : »kivéve a munkaalkalmat megszüntető elemi csapások esetét. Ha a munkásnak a jog­talan elbocsátásból kára van, annak megtérítését követelheti.« T. Nemzetgyűlés ! Indítványoznom kell eze­ket a pótlásokat azért, hogy ezeknek a kardinális elvi kijelentéseknek, amelyek az 1. §-ban foglaltat­nak, nyomatéka legyen, hogy t. i. bizonyos ellenszolgáltatás nélküli munkák, ha azok egyes szerződésben benne foglaltatnak, ne tekintesse­nek kötelezőknek, és mert intézkedést kellett tenni arra nézve is, hogy mi ilyenkor a munkás joga, hogy az kellőképen megvédessék. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a módo­sításokat elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. előadó ur ehhez a ponthoz lényeges módositá­sokat tett, de némileg nem egészen helyesen és jól. Ezért szólalok fel és vagyok kénytelen az indítványomat megtenni. Az 1. § első bekezdése tulajdonképen egy elvi kijelentést tartalmaz és semmi egyebet. Most az előadó ur egy kissé módosította; ez azonban nem segit a dolgon, mert nem precíz a módosítása, viszont ennek a törvényjavaslat­nak az a célja, hogy a munkaadók a munkáso­kat ne zsarolhassák ki. Ezt pedig azzal a plato­nikus kijelentéssel nem lehet meggátolni, aho­gyan az 1. § akarja, bármennyire is szerkesz­tették ezt az igazságügyministeriumban és bár­mennyire is szerkesztették ezt a földmivelésügyi minister ur szerint szaktudósok. Természetesen nem is teszem ezért a földmivelésügyi minister urat felelőssé. Szilágyi Lajos: De ő felelős! Dénes István: Az 1. § semmisnek tartja az olyan megállapodást, melynél fogva a munkás arányos, külön díjazás, vagy meghatározott el­lenszolgáltatás nélkül kellene hogy valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítsen. Ez a semmiségi ok azonban magánjogunk érteimében nem biztosítja a munkást, mert hi­szen tudjuk jól, amint az igen t. földmivelés­ügyi minister ur, valamint a pártja is nagyon jól tudja, mert ezt nagyon sokszor tettük szóvá, hogy a mezőgazdasági munkások igen sok eset­ben, a legtöbb esetben kényszerhelyzetben vannak, kénytelenek munkát vállalni súlyos feltételek mellett is, kénytelenek lesznek tehát elvállalni a terhes, robotos feltételeket is olyanformán, hogy egyszerűen lemondanak arról, hogy érvényesít­sék a törvényben biztosított jogukat, vagy pedig jóváhagyó klauzulát vezettet abba a szerződésbe a munkaadó és ennek következtében a mező­gazdasági munkás, aki szorult helyzetében volt kényszerítve arra, hogy aláírja azt a szerződést, elesik attól, hogy magánjogi utón érvényesít­hesse a jogát. Erdélyi Aladár : A magánjog szerint % Dénes István : Igen, a magánjog szerint ! Hiszen a munkásnak az fáj, ha nem kapja meg a rtndes munkabéré!:. Mert azzal nincsen künn a bajból, ha a munkaadót 6000 koronára megbünte­tik, hanem neki az kell, hogy megkapja azt, amiért megdolgozott. Ezen tehát változtatni kell. Azután rossz az 1, § szerkezete, meghatáro­zása, azért, mert a semmiség magánjogunk értei-

Next

/
Thumbnails
Contents