Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-126

474 A nemzetgyűlés 126. ülése 192$. évi április hó 26-án, csütörtökön. módosítás adatott be: egy az előadó ur által és egy-egy Dénes István és Farkas István képviselő .urak részéről. Szavazni akként fogunk, hogy elsősorban az eredeti szöveget fogom feltenni a három indítvánnyal szemben. Amennyiben a törvényjavaslat címének eredeti szövegét nem méltóztatik elfogadni,. . . (Egy hang jobbfelöl: Nem!) Kérem, előbb fel fogom tenni a kérdést, hogy mindenki tudja, hogy mire szavazzon! Amennyiben tehát nem méltóztatik elfogadni a törvényjavaslat eredeti címét, akkor az előadó ur javaslatával fogom a többi javaslatot szembeállítani. (Helyeslés.) Kérdem tehát: méltóztatnak-e az eredeti címet elfogadni ? (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatott el. Most felteszem a kérdést az előadó ur által javasolt címre, szemben a Dénes István és Farkas István képviselő urak által javasolt címekkel. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az előadó ur által javasolt címet, akkor a másik két indítvány elesik. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadó ur által javasolt címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a címet az előadó ur által javasolt szövegben fogadta el, igy Farkas István és Dénes István képviselő urak javaslatai elvettettek. Következik az 1. §. Bodó János jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Az előadó ur! Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Figyelemmel azokra a tárgyilagos megjegyzésekre, amelyek itt az általános vita során a nemzetgyűlésben elhangzottak, figyelemmel lévén továbbá az 1. § egész struktúrájára és tartalmára, bátor vagyok az 1. §-hoz módositást ajánlani és pedig a könnyebb kezelhetés céljából külön az első bekezdéshez és külön a második bekezdéshez Indítványozom tehát, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdése után pontosvesszőt téve, a következő szöveg függesztessék (olvassa): »ha a munkás a munkát vagy a szolgáltatást a semmis szerződési megállapodás alapján mégis teljesítette, a megfelelő bért követelheti.« (Helyeslés jobb felöl.) Az 1. § második bekezdéséhez folytatólag a következő módositást ajánlom (olvassa) : »A harmadik sorban az »esetén« és »ellenszolgáltatás« szavak közé: »megfelelő« szó szurassék, továbbá a bekezdés után pont helyett pontosvesszőt téve, a következő szöveg függesztessék : »kivéve a munkaalkalmat megszüntető elemi csapások esetét. Ha a munkásnak a jogtalan elbocsátásból kára van, annak megtérítését követelheti.« T. Nemzetgyűlés ! Indítványoznom kell ezeket a pótlásokat azért, hogy ezeknek a kardinális elvi kijelentéseknek, amelyek az 1. §-ban foglaltatnak, nyomatéka legyen, hogy t. i. bizonyos ellenszolgáltatás nélküli munkák, ha azok egyes szerződésben benne foglaltatnak, ne tekintessenek kötelezőknek, és mert intézkedést kellett tenni arra nézve is, hogy mi ilyenkor a munkás joga, hogy az kellőképen megvédessék. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a módosításokat elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. előadó ur ehhez a ponthoz lényeges módositásokat tett, de némileg nem egészen helyesen és jól. Ezért szólalok fel és vagyok kénytelen az indítványomat megtenni. Az 1. § első bekezdése tulajdonképen egy elvi kijelentést tartalmaz és semmi egyebet. Most az előadó ur egy kissé módosította; ez azonban nem segit a dolgon, mert nem precíz a módosítása, viszont ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a munkaadók a munkásokat ne zsarolhassák ki. Ezt pedig azzal a platonikus kijelentéssel nem lehet meggátolni, ahogyan az 1. § akarja, bármennyire is szerkesztették ezt az igazságügyministeriumban és bármennyire is szerkesztették ezt a földmivelésügyi minister ur szerint szaktudósok. Természetesen nem is teszem ezért a földmivelésügyi minister urat felelőssé. Szilágyi Lajos: De ő felelős! Dénes István: Az 1. § semmisnek tartja az olyan megállapodást, melynél fogva a munkás arányos, külön díjazás, vagy meghatározott ellenszolgáltatás nélkül kellene hogy valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítsen. Ez a semmiségi ok azonban magánjogunk érteimében nem biztosítja a munkást, mert hiszen tudjuk jól, amint az igen t. földmivelésügyi minister ur, valamint a pártja is nagyon jól tudja, mert ezt nagyon sokszor tettük szóvá, hogy a mezőgazdasági munkások igen sok esetben, a legtöbb esetben kényszerhelyzetben vannak, kénytelenek munkát vállalni súlyos feltételek mellett is, kénytelenek lesznek tehát elvállalni a terhes, robotos feltételeket is olyanformán, hogy egyszerűen lemondanak arról, hogy érvényesítsék a törvényben biztosított jogukat, vagy pedig jóváhagyó klauzulát vezettet abba a szerződésbe a munkaadó és ennek következtében a mezőgazdasági munkás, aki szorult helyzetében volt kényszerítve arra, hogy aláírja azt a szerződést, elesik attól, hogy magánjogi utón érvényesíthesse a jogát. Erdélyi Aladár : A magánjog szerint % Dénes István : Igen, a magánjog szerint ! Hiszen a munkásnak az fáj, ha nem kapja meg a rtndes munkabéré!:. Mert azzal nincsen künn a bajból, ha a munkaadót 6000 koronára megbüntetik, hanem neki az kell, hogy megkapja azt, amiért megdolgozott. Ezen tehát változtatni kell. Azután rossz az 1, § szerkezete, meghatározása, azért, mert a semmiség magánjogunk értei-