Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-125

446 A n&rn-cetgyuUs 125. ülése 19k B. Podmamczky Endre : Nem akarták meg­hallgatni ! Dénes István : ügy akart nyolcezer ember hallgatni, mint a prófétát! (Derültség. Egy hang jobb felöl: Hamis próféta!) Urbanics Kálmán: Uj, vagy régi próféta? Horváth Zoltán : Azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrség nem akarja a nyugalmat helyreállítani, akkor majd az itt jelenlévő pol­gárság fog rendet csinálni. Erre megijedt a rendőrkapitány ur és rögtön figyelmeztette Dénes István képviselőtársamat, hogy ne lázít­son. (Zaj jobb felöl.) f Dénes István: Én lázitok? (Derültségjobb­felöl, ) Horváth Zoltán : Természetes, hogy Dénes István képviselőtársam még a mondatát sem fejezte be, mert hiszen a mondatának második fele az volt, hogy : »nincs arra szükség, polgár­társaim, hogy mi csináljunk rendet, mert hisz­szük és reméljük, hogy az itt jelenlévő rendőr­kapitány ur rendet fog teremteni.« Dénes István : Na, mit szólnak ehhez? (De­rültség jobbfelöl.) Lovász János : Rosszul nevelte a rendőr­kapitányt ! Horváth Zoltán : A rendőrkapitány ur azon­ban meg sem mozdult onnan a szószék mellől, egyetlen lépést sem tett abban az irányban, ahol a zajongás történt, pedig nemcsak én, nemcsak a képviselőtársaim, hanem ott jelenlévő előkelő polgárok is figyelmeztették, hogy : »Kapitány ur, tűrhetetlen állapot, hogy ez a tizenöt-húsz ember megzavarjon 8—10.000 embert!« A kapi­tány ur nem tett semmit sem. (Egy hang jobb­felöl : Többen voltak !) Drozdy Győző : A kapitány ur is azt mondta, hogy. »Vannak azok százan!« Horváth Zoltán : A jelenlévő képviselő urak programm szerint elmondták a beszédüket. Nagy Ernő képviselőtársam volt az utolsó szónok. Nánássy Andor.* Nagy ágyú! (Derültség.) Drozdy Győző: Kuruc ágyú! Horváth Zoltán : Amikor két-három monda­tot mondott el a t. képviselőtársam, ekkor az a 15—20 ember még jobban kezdett lármázni és kezdett előrenyomulni. Az előttük álló rendőr­fogalmazó pedig előre szaladt és azt mondta.­»Kapitány ur, jelentem alásan, én a rendet tovább fentartani nem tudom !« Erre a jelentésre ismét nem az következett, hogy azt a 15—20 reni­tenskedő, zajongó, haszontalan embert eltávolí­tották volna, hanem odaérkezett dr. Nagy Mar­cell rendőrtanácsos a szószékhez és hozzám fordulva kérdezi : »Mit csináljak ?« Azt mon­dom: »Tessék, tanácsos ur, azt a 15—20 embert bekeríteni és eltávolítani, s garantálom, hogy rend lesz !« Nem ezt csinálták, hanem a rendőrkapitány a rendőrfogalmazó jelentése alap­ján a népgyűlést feloszlatottnak nyilvánította. Fábián Béla : Ez minden ellenzéki nép­gyűlés sorsai •3. évi április hó 25-én, szerdán. Erődi-Harrach Tihamér: Már mindenki el­mondta a mondókáját ! Öten vagy hatan beszél­tek. (Zaj.) (Az elnölci széket Huszár Károly foglalja el.) Horváth Zoltán: Tény az, hogy megállapí­tást nyert, hogy a népgyűlést ez a 15—20 ember zavarta meg. Dénes István : Részeg ember, pardon ! (Elnöh csenget.) Horváth Zoltán : Mert hiszen ugy a rendőr­kapitány ur, mint a rendőrtanácsos ur a szó­székre felállott, onnan kitekintést nyert és orientálódhatott, hogy a városháza kapujában álló 15—20 ember az, aki ott zajong. Tény az, hogy ugy a rendőrkapitány urat, mint a rendőr­tanácsos urat uni sono felkértük mi is, ós mások is, hogy távolítsa el ezeket az eg} éneket, mielőtt nagyobb baj történik. Hiszen, ha mi nem lettünk volna olyan nyugodtak és olyan higgadtak, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) csak egy szót kellett volna szólani annak az elkeseredett sok ember­nek és ezt a 15—20 embert ugy eltapossák hogy hírmondó sem marad belőle. Drozdy Győző: Alig tudtuk őket vissza­tartani. Horváth Zoltán: így is alig tudtuk őket visszatartani és nem tudtuk megakadályozni, hogy azok közül a zajongók közül legalább öten-hatan súlyos sérüléseket ne szenvedjenek, amit el lehetett volna kerülni, ha a rendőr­kapitány ur és a rendőrtanácsos ur a mi kérel­münket és a mi tanácsunkat meghallgatja és megfogadja. Nagy Ernő: G-yászközigazgatás ez! Horváth Zoltán : Az is tény, hogy abból a csoportból akkor, amikor a gyűlés már felosz­lattatott, valami Fazekas Nándor nevű 18—19 éves gyerek revolverrel a kezében kirohant és ezt a revolvert az ott szolgálatot teljesítő Ernszt Márton rendőrfogalmazó lefogta, ugy hogy azzal abban a pillanatban nem tudott semmi komo­lyabb dolgot véghezvinni. Dénes István : El fogják csapni azt a rendőrfogalmazót ! Horváth Zoltán : Ebből az következett volna, hogy a fogalmazó ur ezt a fiatalembert nem­csak hogy elfogja, hanem át is adja a rendőr­nek és bekisérfceti, s azután tőle a revolvert mint bűnjelet elveszik. De nem ez történt. A fogalmazó ezt a fiatal gyereket a revolverrel együtt elengedte, és csak a többi polgár nyu­godtságán és lélekjelenlétén múlt, hogy azt újra elcsipték és nem történt semmiféle szerencsét­lenség. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Azt azonban már nem tudtuk a rendőr­tanácsosnál keresztülvinni, hogy fogja le azt a fiatalembert, állítsa elő és vegye el tőle a revol­vert, mert az a fiatalember egyszerűen a rendőr­tanácsos ur szemébe nevetett, előhúzta a zsebéből a fegyvertartási igazolványát és igazolta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents