Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

A nemzetgyűlés 124. ülése 1923. évi április hó 24-én, kedden. 405 nek megszűntével, a 90-es évek kezdetén a magyarországi mezőgazdasági munkások a leglehetetlenebb életviszonyok közé kerültek. Valamennyi, a mezőgazdasági kérdéssel foglalkozó szakember egyöntetűen megállapította, hogy egyrészt a rettenetes rossz kereseti és megélhetési viszonyok voltak előidézői azoknak a lázadásoknak, melyek miatt a mezőgazdasági munkásságot kivételes állapot alá helyezték, másrészt az a latifundiáris rendszer, mely az ország területének jelentékeny termőterületét néhány család számára foglalta le, a mezőgazdasági munkásokat pedig, a felszabadult jobbágyok utódait, kizárta a földszerzés minden lehetőségéből. A hódmezővásárhelyi, battonyai, békéscsabai, orosházai, és az 1906—1907. évi mezőgazdasági munkás sztrájkok a jelzői azoknak az állapotoknak, amely között a magyar földmunkásság akkor élt és azóta is él, de egyszersmind figyelmeztetők is a törvényalkotás számára, hogy ezzel a társadalmi réteggel, a törvényhozás keretén belül foglalkozzék és törvényhozási utón törekedjék azoknak a bajoknak orvoslására és megszüntetésére, amelyek az előbb emiitett állapotokat felidézték. Mint már beszédem elején megállapitottam, a magyar törvényhozás ezzel a társadalmi réteggel nem, vagy csak vajmi keveset törődött és ez a természetes oka és magyarázata annak, hogy a magyar mezőgazdasági munkások ezidőszerint olyan lehetetlen körülmények között élnek és olyan nyomorúságos napszámbéreket kapnak, hogy megszégyenítő még annak elgondolása is, hogy ezekből a napszámbérekből valahogyan meg tudjanak élni. Én magam is, aki elég gyakran megfordulok a földmunkások között és aki nem szakadtam ki közülük, hanem velük érzek, sokszor elgondolkozom rajta, hogyan tudnak megélni abból a munkabérből, amelyet keresnek, ha egyáltalában van munkájuk, mert hiszen az idő igen jelentékeny részét munka nélkül kénytelenek eltölteni. Szinte probléma előttem, hogyan tudják családjukat fentartani, hogyan tudnak majd utánpótlást adni a magyarságnak és hogyan tudnak majd kiemelkedni abból az állati életből, amelyet a jelen bérviszonyok mellett ezidőszerint élni kénytelenek. Azt mondják ezzel szemben, hogy hja, a gazdasági viszonyok mai alakulása következtében minden társadalmi osztály többé-kevésbé megérzi ezt a nyomorúságot. Erre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy a mezőgazdasági termelés terén a nagybirtok, a nagyvagyon megközelítőleg sem érzi ezt a nyomorúságot, amelyet érez az a termelőosztály, amely a társadalmi javakat előállítja. Nagyon sok körülmény közrejátszott abban, hogy a magyar nagybirtok igen előnyösen kihasználta a háborus és az utána következő esztendők konjukturális viszonyait, egyrészt azért, mert a háború alatt nagyon olcsó munkaerőt kapott a hadifoglyokban, másrészt pedig azért, NAPLÓ XI. mert a háború után következő időkben kedvező konjukturális helyzetet teremtett reá nézve a munkabérszabályozó rendelet, amely addig példátlanul maximális munkabéreket állapított meg a mezőgazdaságban. Legyen szabad ehhez még hozzátennem azt, hogy a búza métermázsája ezidőszerint 28 000 korona... Kováts-Nagy Sándor: Ki csinálja a 28 000 koronás búzát? Szeder Ferenc : Közbevetőleg rögtön megjegyzem, hogy az én felfogásom szerint ezt nem a kisgazdák csinálták,... Kováts-Nagy Sándor : A nagyok sem csinálták! Egy termelő sem csinálta! Szeder Ferenc :... hanem a nagybirtokosok egyesülve a tőzsdei spekulánsokkal, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon!) Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy azt a kisgazdát hibáztatom a 28.000 koronás búzáért, akinek néhány zsák búzája van ; nem a kisgazdát hibáztatom én azért a nyomoruságért, amely bekövetkezett és amely csak fokozódni fog a jövőben, ha továbbra is így maradnak az állapotok, mert ők épen ugy szenvedő alanyai ezeknek az állapotoknak, mint mi, de hibáztatom a nagyvagyort, a gazdagokat, akik összejátszva a tőzsdei spekulánsokkal tönkre akarják tenni ezt az o- ozágot és kiéheztetnek minden társadalmi réteget, amely munkával, agyával vagy kezével járul hozzá az ország fentartásához. Tudjuk, hogy a 28.000 koronás búzaárakból milyen ellenértéket kapnak a mezőgazdasági munkások. Leszek bátor néhány adatot ugy a napszámbérekre, mint az aratási szerződésekre vonatkozóan felsorolni. Komáromban például márciusban a szőlőmunkálatoknál, ahol saját személyes tapasztalatom alapján állítottam össze adataimat... Drozdy Győző : Ennek az indokolásban kellene lennie, hogy lássuk, milyenek országszerte a napszámok. Szeder Ferenc: ... ellátás nélkül 250--300 koronát fizettek a szőlőnyitó és kapáló munkásnak. Drozdy Győző: A legnehezebb munka! Szeder Ferenc : Somogyságon, Somsich uradalmában, a múlt héten 350—400 koronát fizettek ellátás nélkül. Pallavicini őrgróf pecsorai szőlőtelepén márciusban ellátás nélkül 170 korona volt a napszám. Csanádapácán különféle mezőgazdasági munkák végzése áprilisban 500 korona napibért jelent. Szentesen az utak javításánál foglalkoztatott néhány munkásnak 350 koronát, fizettek naponta Egerváron báró Solymossy Ödön kiskorú árváinak birtokán április hónapban a napibér 16 éves korig 80 korona, azonfelül pedig felmegy egészen 250 koronáig. Jászberényben a tavaszi napszám a szőlőtelepeken 600 korona, egyéb helyeken pedig 700 korona — természetesen mindenütt ellátás nélkül értendő. — Törökszentmiklóson a tavaszi férfinapszám 300—350 korona, Gyomán a tégla59