Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-123
A nemzetgyűlés 123. ülése 1923. évi április hó 20-án, pénteken. 379 25 esztendővel ezelőtt, a derestörvény állapított meg a munkások részére. Meg kell itt említenem az előadó ur bevezető és ajánló beszédének egy részletét, amelyet vagy félreértésnek kell deklarálnom, vagy pedig egy nagy veszedelemnek. Az előadó ur ugyanis előadói beszédében többek között a következőket mondotta (olvassa) : »Itt beleértendő a munkás teljesít őképessége, mert hiszen a gazdasági munkaéletben is vannak gyakorlott munkások, vannak nagyobb teljesítést igénylő munkáltatások, vannak nagyobb teherbíró munkáltatások, és mind ez a körülmény a legkisebb munkabér megállapításánál mérlegbe esik.« Amig a munkavállaló teherbiróképességét és a nyújtott szolgált at mán yát tekinti alapnak az a bizottság a bérmegállapításnál, addig nekem nincs szavam. De ez a beszédrészlet a munkáltatás teherbírásáról tesz említést. Már pedig törvényben kodifikálni azt a gondolatot, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanazért a szolgáltatásért egy kevésbé teherbíró képes vállalat vagy munkaadó kevesebbet fizethet, mint egy másik, nem lehet. Méltóztassék ezt korrigálni, mert hiszen a bizottságok működésénél vitás esetekben minden momentumra lehet hivatkozni és ez is alapját képezheti egy döntésnek. Ezt tehát méltóztassék korrigálni, mert ez szerintem elvileg és jogilag egészen lehetetlen állapotot teremtene. Ami már most a törvényjavaslat 2. §-át illeti, ebben mindenekelőtt nincs szó arról, hogy ki kérheti ezeknek a bizottságoknak a delegálását, hogyan történik ez. Ez kötelezően nincs kimondva s az sincs megállapítva, hogy kinek van joga, lehetősége ezt kérelmezni. A földmivelésügyi minister elrendelheti a kamara meghallgatása után. Ebből azt lehetne következtetni, hogy a kamara maga kezdeményezheti az ilyen bizottságoknak a megalakítását. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az is í Peidl Gyula : De ha ez az intenció, amint a földmivelésügyi minister ur közbeveti . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Dehogy ez ! Az is, azt mondtam ! Peidl Gyula : Pardon. Ismertettem, hogy milyen antidemokratikus alapon, a munkások érdekképviseletének milyen meghamisítása alapján jöttek létre ezek a munkáskamarák. Ilyen körülmények között nem nagyon tudom elképzelni, hogy ezek a kamarák kérelmezzék vagy szorgalmazzák a munkabérmegállapitó bizottságok összeállítását. Halász Móric : Maga az érdekelt fél is kérheti ! Peidl Gyula : A törvényben gondoskodni kellene tehát arról, hogy ki kérelmezheti és szerintem, minthogy itt munkásérdekek képviseletéről kivan intézkedés történni, ez nem lehet más, mint maga a munkásság. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Minden munkás kérheti külön is, még névtelen levélben is ! Peidl Gyula ; Most érkezünk el azután az egész kérdésnek egy nagyon fájó pontjához, t. i. ahoz, hogy a munkások igazi érdekképviseleteinek, a földmunkások szakszervezeteinek megalakulását tüzzel-vassal akadályozzák, lehetetlenné teszik ahol vannak ilyenek, ott is igyekeznek azokat megszüntetni, feloszlatni. Amíg tehát az egyik oldalon nyújtanak látszatlehetőséget a földmunkásoknak a védekezésre, addig a másik oldalon elveszik tőlük a védekezésre szolgáló eszközöket. Ha tehát nem töiténik gondoskodás arról, hogy ki kérheti ezen munkabérmegállapitó bizottságoknak a megalakítását, akkor nem is tudom nagyon elképzelni, hogy ezek milyen alapon fognak összeülni és milyen alapon fognak munkájukhoz hozzákezdeni, hogy megállapítsák a munkabéreket. Azt tudjuk, legalább ez az oldal tudja nagyon jól, hogy az egyes munkásnak alig van meg a lehetősége a panaszkodásra, alig volt erre lehetőség a múltban. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A múlt esztendőben is sokan jöttek hozzám munkások ! Azért mondtam, hogy még aláírás nélküli névtelen levélre is megvizsgáljuk az ügyet. Peidl Gyula: Titokban, azt elhiszem, de a múltban alig volt meg erre a lehetőség és még kevésbé van meg erre a lehetőség ma, amikor mint állandó Damokles-kard függ minden elégedetlenkedő, minden panaszkodó feje fölött a hírhedt Zalaegerszeg. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha nálam panaszt emel valaki, azért nem kerül oda ! Peidl Gyula : En elhiszem . . . Propper Sándor : Magyar királyi szociálpolitikai Dénes István : A Weisz Manfréd földmunkásainak ügye még mindig nincsen elintézve, ellenben állandóan vexálják őket a csendőrök és a gazdasági felügyelők. Hamis jelentést küldtek be önnek és félrevezették önt, minister ur ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehetek ott mindenütt ! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Peidl Gyula : Én elhiszem, hogy a földmivelésügyi minister ur ilyen bizalmas panaszok alapján is megkísérli majd intézkedni. Még inkább elképzelem azonban, hogy ezek a panaszok eljutnak a földmunkások igazi érdekképviseletéhez, a földmunkásszövetséghez. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Annak is joga van ! Peidl Gyula : Elhiszem, hogy a földmunkások szövetségének a panaszára is kész lesz a földmivelésügyi minister ur intézkedéseket tenni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Minden képviselőnek feljelentésére is ! Peidl Gyula : De ha mindezt elhiszem, elhiszem még azt is, mert tudom, látom, hogy a minister ur már meglehetősen hosszú idő óta ül a ministeri székben... KAPLQ XL m