Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-123

B72 À nemzetgyűlés 123. ülése 1923, Bell Miklós: Az iparfelügyelők mindennap körüljárnak! (Félhiáltásoh a bál- és a szélső­baloldalon : Látjuk az eredményt !) Peidl Gyula : Ha a legbelátásosabb ember is valaki, mégsem élheti bele magát megfelelő módon a másik helyzetébe és nem láthatja meg, nem érezheti azokat a bajokat és veszedelmeket, ugy mint maga az érdekelt s tehát nem is alkalmas arra, hogy ilyen irányban megfelelő működést fejthessen ki. Rothenstein Mór : Most fontos a kurzus ! Peidl Gyula: Mégis mit látunk? Az auto­nómia évek óta fel van függesztve, meg van semmisitve ebben az intézményben és a kor­mány nemcsak, hogy nem gondol ennek az autonómiának visszaállítására, nemcsak hogy nem törekszik arra, hogy ott megint az elsősorban érdekelt munkások és munkáltatók kapják meg a döntő befolyást az intézmény vezetésében, hanem épen ellenkezőleg : egy közönséges büro­kratikus intézménnyé igyekszik azt átalakítani. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! A munkának ós a mun­kásnak a megbecsülése alapfeltétele az ország további fennállásának és létének. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De nem lehet a munkást megbecsülni anélkül, hogy neki magának is befolyást adjanak az e körül szükséges intézkedések megtételében. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! En kifejezésre akarom juttatni azt a kívánságot, hogy ha a megtörtén­tet meg nem történtté tenni nem is vagyunk képesek, de a mulasztásokat a mulasztókon szigo­rúan megtorolni kötelessége a törvényhozásnak. Én nem tudom ebben a pillanatban, hol történt, kinek a részéről a mulasztás. A jelek szerint azonban nemcsak egy kizsákmányoló kapitalis­táról van szó, aki szivtelenül, lelketlenül bele­gyömöszölt egy egészen szűk ketrecbe 40 vagy még ennél is több munkást és ott állandó vesze­delemnek tette ki a munkások életét, hanem mulasztás terheli azokat a hatóságokat is, amelyek ilyen üzemhelyiségre megadták a települési enge­délyt. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző: Elsősorban azokat! Eőri Szabó Dezső: Szigorú vizsgálatot kö­vetelünk ! Peidl Gyula: Milyen könnyelmű és lelki­ismeretlen dolog az, ha a tűz- és életveszélyes üzemeket hatósági hozzájárulás mellett be lehet szorítani egy szűk ketrecbe, ahol egyetlen kijárat van, egy pincehelyiségbe, ahol az ablakok meg­mozdíthatatlan vasrácsokkal vannak ellátva, ugy hogy veszély esetén még csak gondolni sem lehet a menekülésre. Lovász János : Állítólag nem is volt engedélye! Peidl Gyula : Azt majd a vizsgálat lesz hivatva megállapítani ! Kétségtelennek tartom azonban, — s azt hiszem, e tekintetben nem lehet véleményeltérés közöttünk, — hogy itt súlyos mulasztásnak estek áldozatul magyar évi április hó 20-án, pénteken. emberéletek (Ugy van! jobb felöl.) s ez megtor­lást követel (Ugy van! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Én arra kérem teljes tisz­telettel az elnök urat, hogy a nemzetgyűlés gyá­szának és együttérzésének kifejezése jeléül mél­tóztassék az ülést öt percre felfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, mélyen t. Nemzetgyűlés, méltóztatnak Peidl Gyula képviselő ur indítvá­nyához hozzájárulni (Helyeslés.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyüket el­foglalni. Peidl Gryula képviselő urat illeti folytató­lagosan a szó. Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot igyekeztem alapos vizsgálat alá vonni, hogy ugy mondjam, igye­keztem annak a gyomrába behatolni s igy meg­győződni arról, hogy mi is ennek a törvény­javaslatnak tartalma. Nem tehettem ezt a vizs­gálódást anélkül, hogy a törvényjavaslattal szoros kapcsolatban lévő 1920: XVIII. törvénycikket is meg ne nézzem, mert hiszen a tervezett munka­bérme^állapitó-bizottságok megalakítása ezen az 1920: XVIII. törvénycikken alapul. És csak akkor, ha megvizsgáltuk, hogy kik­ből állítódik össze ez a munkabérszabályozó bizottság, ha megvizsgáltuk, hogy a bizottság­ban működő két fél mennyire érdekképviselete az érdekelt munkavállaló- és munkaadó-kategó­riáknak, csak akkor állapithatjuk meg azt, váj­jon ez a törvénytervezet a gyakorlatban meny­nyire lehet, vagy egyáltalán lehet-e hatályos annak a célnak elérésében, amelyet — készség­gel koncedálom — a földmivelésügyi minister ur maga elé tűzött. Arra való tekintettel azon­ban, hogy ezzel a kérdéssel egy érvényes tör­vény igen szoros kapcsolatban áll, de kapcso­latban vannak egyéb kérdések is, amelyek érin­tése múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy az egész tervezetet a lehetőség szerint plasztikusan mutassam be, tisztelettel a nemzetgyűlés elné­zését kérem, ha különösen bevezető szavaimban a tárggyal összefüggő, de talán nem szorosan ahhoz tartozó kérdéseket is érintek. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűléstől, hogy méltóztatik-e megengedni a képviselő urnák, hogy a házszabályok 204. §-a alapján a tárgy­tól eltérhessen? (Igen!) A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. Peidl Gyula: Szükséges mindenekelőtt an­nak megvizsgálása, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti viszony eddig milyen alapon nyugodott. Sok szó esett itt az utolsó esztendőben a liberalizmusról, amelyet a túlol­dal átkosnak, rossznak, gonosznak tart. Ezzel szemben mi ismételten hangsúlyoztuk, hogy a Í:

Next

/
Thumbnails
Contents