Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-122

 nemzetgyűlés 122. ülése 1923. évi április hó 19-én, csütörtököt}. 365 tünk minden állam mindenféle tilalmakkal él, amikor nincs meg az egység az európai gazda­sági életben, ilyen körülmények között a kor­mány feladata és felelőssége tudatában teszi meg azokat a korlátozásokat, amelyek a belső ellátás érdekében vannak, hogy — mást nem is emlitve — a rossz valuta miatt is itt egy elárverelése és összevásárlása az országnak ne következzék be. De ne méltóztassanak egy másik szempontot sem figyelmen kivül hagyni. A kormánynak kötelessége a termelés érdekét is nézni és méltóztassanak meghinni, ha van valami baj ebben az országban, az tulajdon­képen sok tekintetben a termelés krízisében keresendő. A világháború, az azután következő idő aláásták a termelés szempontjából egész Európának gazdasági életét. Ez természetesen hatványozottan érvényesült nálunk. Nem akarom itt most felsorolni az összes adatokat, de mél­tóztassanak akármelyik terményt figyelembe venni, elsősorban a mezőgazdasági terményeket, mindenütt óriási visszaesés tapasztalható a termelésben. Ez a visszaesés a gabonanemüek­nél 30—35%-ra rug ; sertéstenyésztésünk egé­szen visszaesett, hizlalásunk már majdnem felére csökkent annak, aminek lennie kellene. Gaal Gaston : A tilalmi rendelet folytán. Peidl Gyula: Ezt teszi gráriusok nagy hazafisága. (Zaj a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv: Maga termelne veszte­séggel? Bud János közélelmezési minister: Méltóz­tassanak megnézni a főzeléknemüek, a hüvelye­sek termelését, ott is óriási visszaesés követ­kezett be a normális időkkel szemben, és amire a kormány részéről a legnagyobb súlyt helyez­zük, tehénállományunk és ezzel kapcsolatban tejtermelésünk is nagymértékben visszaesett. (Zaj.) Lehet, hogy azt méltóztatnak követelni, hogy általános kiviteli tilalmat léptessünk életbe. Itt elsősorban bátor vagyok rámutatni arra, hogy a felhozott cikkek jó részére kiviteli tilalom van. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem akarok ezekre részletesen kitérni. Talán lehetne ezzel pillanatnyilag eredményeket elérni és talán lehetne itt-ott pillanatnyilag telítettséget elő­idézni, — bár kétségeim vannak a tekintetben, hogy lehet-e eredményt elérni — az azonban kétségtelen, hogy ezáltal a termelésnek olyan katasztrofális visszaesése következnék be, amely a későbbi időkben kimondhatatlan következ­ményekkel járna. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Meg­győződésem az, hogy közélelmezési politikát és küzdelmet a drágaság ellen nem lehet csak a jelen pillanatból kiindulva folytatni ; az a helyes politika ugy a közélelmezés terén, mint a drágaság elleni küzdelemben, amely a jövőt is figyelembe veszi minden irányban. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) En a magam részérői mindig a legnagyobb objektivitással mérlegelem ezt a szempontot, és épen ezért örülök, hogy itt a nemzetgyűlés előtt is alkalmam van ebben az irányban nyilatkozni. Én magam, igenis, átmentem sok tekintetben a termelési politikára. . . (Helyeslés jobbfelöl,) Gaal Gaston : Nagyon helyes ! Debuísset pridem ! Bud János közélelmezésiigyi minister:... át­mentem azért, mert félek különben a következő idők veszélyeitől! (Vgy van! jobbfelöl.) Es megállapítom örömmel, hogy ebben a tekintet­ben, amint én megértettem a termelés érdekeit, épugy megérti a földmivelésügyi minister ur a fogyasztás érdekeit, amint csak épen a legutolsó napokban megjelent rendeletei is bizonyítják, amelyek a termelés fokozását és biztosítását és ezáltal a fogyasztás jobb ellátását célozzák. (Vgy van! jobb felöl.) Még rá kell térnem az index-számokra és index-törvényre. En egészen őszintén meg­vallom, és ez a kormány álláspontja is, hogy a fix kereseteknek, jövedelmeknek és a munka­béreknek is index-számok alapján való meg­állapítása tulajdonképen végzetes ut. (Ugy van ! jobb felöl.) Rothenstein Mór : Nagy tévedés ! (Zaj a jobboldalon.) Bud János közélelmezésügyi minister: Mél­tóztassék megengedni nekem, aki e kérdéssel sokat foglalkoztam, hogy kijelentsem, hogy még az index-szám fogalma sincsen egészen tisztázva, e tekintetben magában az irodalomban olyan ellentétek vannak, hogy a világon senki sem tudja azt, hogy végeredményben az index-számok hogyan használtassanak. Propper Sándor: Szóval muszáj koplalni! (Zaj jobb felöl.) Szeder Ferenc : 200 koronás napszám, 25.000 koronás búza ! (Zaj.) Bud János közélelmezésügyi minister : Kérem, e, szemrehányást a képviselő ur nekem nem teheti. En a háború alatt annak az ügyosztálynak vol­tam vezetője, amely épen a munkásság és a tisztviselők élelmezésével foglalkozott, s mindig megtettem azt, amit ebben az irányban kellett tenni és a kormányról is méltóztassék feltéte­lezni, hogy nem a koplalás álláspontján áll. (Ugy van! jobbfelől és a közéyen. Félkiáltások a szélsőbaloldalon: A kormányt okoljuk érte, nem a minist er t !) Az index-számoknak legnagyobb nehézsége és problémája elsősorban abban rejlik, hogyha tulajdonképen az index-számokat az árak válto­zása szempontjából a jövedelmi viszonyok kiala­kulására akarom felhasználni, ez feltételezi a gazdasági élet terén az illető országnak a min­den irányban való szabad mozgását. Ott, ahol az élet arra kényszeríti a kormányt, hogy minden előre nem látott esetben és körülmények között különböző okokból be kelljen avatkoznia a gaz­dasági életbe, ahol egyéb ilyen okok is érvénye­sülnek, mint pl. a valuta ide-oda hullámzása

Next

/
Thumbnails
Contents