Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-122

A nemzetgyűlés 122. ülése 1923. évi április hó 19-én, csütörtökön. 363 Nemzetgyűlés, ha a magam részéről minden politikumtól tartózkodom. (Élénk helyeslés.) Tartózkodni fogok azért, mert azt tartom, hogy egyrészt az ügykör, amelyet nekem el kell lát­nom, de másrészt maga a drágaság kérdése önmagában is olyan, amelyet a napi politika hullámaitól mentesíteni kell, és e téren minden­kinek kötelessége megkeresni teljes tárgyilagos­sággal a megoldás módját. (Igaz! Ugy van!) Teszem ezt annál is inkább, mert itt már a nemzetgyűlés keretén belül is néhányszor hal­lottam, ami egészen természetes, hogy nemcsak erre a csonka Magyarországra vonatkozó jelen­séggel állunk szemben, hanem egy világjelen­séggel. De ne méltóztassék elfelejteni azt sem, hogy nem pillanatnyi okok által létrejött jelen­séggel állunk szemben, hanem egy olyan tünet­tel, amelynek szálai messze belenyúlnak a múltba, amelyet kiélesitett az a világkatasztrófa, amit átéltünk, és amelyet nálunk egészen tragi­kussá tesz az a nagy tragédia, amely ezt a szegény országot és nemzetet érte. (Igaz! Ugy van !) Méltóztassék visszaemlékezni, a múlt évszá­zad 90-es éveinek végén volt a legalacsonyabb árszínvonal. Azóta folytonos áremelkedés állott elő és 1910 körül már olyanok voltak a viszo­nyok, hogy kormányzati feladattá kezdte tenni a kérdés megoldását. Ne méltóztassék azonban figyelmen kivül hagyni, hogy azok az indokok, amelyek akkor közrejátszottak ennek előidézé­sében, lényegesen mások voltak, mint most, és tulajdonképen magában a világgazdaságban is oly bajok vannak, amelyek mindenkire nézve ennek a kérdésnek megoldását, még pedig sür­gős megoldását, egyenesen lehetetlenné teszik. Nem akarok azonban csak elméleti téren mo­zogni, már azért sem, mert itt igazán minden elmélet útvesztőbe vinne, és oly időket élünk, amikor igenis cselekedni kell. Azért hangsúlyo­zom ezt, mert épen az interpelláló képviselő úr­ral szemben nekem, aki politikától mentesen ítélem meg a kérdést, az egész kormány érde­kében ki kell nyilatkoztatnom azt, hogy a kor­mány mindig megtette és mindig iparkodik megtenni a maga kötelességét ezeknek a bajok­nak orvoslása érdekében. (Helyeslés a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol vannak az eredmények? Miben nyilvánul ez?) Méltóztassék csak arra visszagondolni, hogy olyan hihetetlen erőkkel állunk szemben, amelyek aláásták egész Európa gazdasági életét, ame­lyekkel nekünk önmagunkkal megküzdenünk majdnem lehetetlen, és a kormány mégis keresi a módot, hogy a megnyugvást és a megoldást lehetővé tegye. Hiszen a viszonyok folytonos kríziseket okoztak, méltóztassék visszaemlékezni az 1921. évre, az 1922. évre, amikor épen a drágasági bizottság keretén belül, — amelyet bizonyos fokig le szoktak kicsinyelni, de amely mégis hozott bizonyos megoldásokat, — mondom, a drágasági bizottságon belül törekedett a kormány megkeresni azt, hogy legalább is nyu­godtságot és nyugalmat a nagyközönség ós az egész népesség érdekében megteremtse. Termé­szetes dolog, hogy ezek teljes eredményt nem szülnek, ebben mindenki egyet fog érteni, mert aki oly eszközt és oly módot tud megjelölni, amivel a drágaságot meg lehet szüntetni, az ilyen irigylendő embert én, aki a drágaság kér­désével már tizenöt éve foglalkozom, nem ismerek. Hangsúlyozom ezt, mert a t. interpelláló kép­viselő ur egész helyesen arra tért rá, hogy nem­csak az áremelkedés visszaszorítása, hanem igen sok esetben már a stabilizáció is meghozza az eredményt. Ami a mai helyzetet illeti, a kormány nem nézi tótlenül a dolgokat. (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Emeli az árakat !) A kormány nem emeli az árakat ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A tarifát emelte!) Ami a tarifaemelést illeti és mindazokat a példákat, amiket a t. képviselő ur felhozott, azokat az élet váltotta ki, aminek nem lehet ellenállni. Szakács Andor : A házbéremelésnek nem lehetett ? Rothenstein Mór : Rossz állami gazdálkodás ! Bud János közélelmezési minister: Méltóz­tassék elhinni, hogy a kormány átérzi a helyzet komolyságát. Hivatkozhatom rá, hogy épen a jövedelem eloszlása érdekében napok óta tár­gyalja a képviselőház a földmivelésügyi minister ur javaslatát, amely ennek javítására törekszik. A háború minden társadalmi osztályt súlyosan érintett, de aki legsúlyosabban és legjobban megfizette a számlát, mégis a köztisztviselő. (Nagy mozgás.) Méltányolva ezeknek is a ne­héz megélhetési viszonyait, a kormány a leg­utóbbi ministertanácson teljesítette kívánságai­kat és a fizetési illetményeket felemelte. Méltóz­tassék figyelembe venni, hogy épen az utóbbi napokban nemcsak komoly tárgyalásokkal, ha­nem komoly tervekkel is foglalkozott a kormány a termelés megjavítása érdekében, a mezőgazda­sági hitel megadásával. Nem fog negligálni ter­mészetesen a kormány egyéb gazdasági szükség­leteket sem. Mondhatom, soha kormány olyan nagy erőfeszítéseket nem tett és nem élt át, mint ez a kormány, hogy a nemzetet és orszá­got ebből a válságos gazdasági helyzetből ki­vezesse. (Nagy mozgás a bal- és a szélsőbal­oldalon. Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Meg­van a remény, hogy a kormánynak ezt a nagy munkáját siker koronázza, hogy itt igenis lehet a termelést biztosítani és fokozni, lehet munka­alkalmat teremteni, a kereseti viszonyokat javí­tani és igy tulajdonképen nyugvópontra lehet jutni A kormány teljes tudatában van annak, hogy minden, bármely irányban történő helyes intézkedés hatalmas eszköz a drágaság elleni küzdelemben. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy most egy kissé a kivitel problémájával foglalkozzam, melyet az interpelláló képviselő ur érintett. 52*

Next

/
Thumbnails
Contents