Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

Á nemzetgyűlés 121, ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. 289 Györki Imre : Ezeket a szempontokat méltóztassanak elsősorban önök, kisgazdák figyelembe venni akkor, amikor a kormány támogatására vállalkoznak ; méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy ebben az országban szociálpolitikára feltétlenül szükség van, mert egy teljesen lerongyolódott, teljesen kiuzsorázott dolgozó társadalommal állunk szemben (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelől.) és ha ezt az országot meg akarjuk menteni a további pusztulástól, a további összeomlástól, akkor ezen nagy munkástömegek érdekeinek megvédelmezésére és erejének alátámasztására van szükség. Minthogy azonban a kormány által beterjesztett ebben a törvényjavaslatban nem látom azt az erőt, amely hivatva lenne segiteni ezeken az állapotokon, minthogy nem látok benne semmi olyan intézkedést, amely előbbre vinné azok érdekeit, akiken egy jobban előkészített törvényjavaslat hivatva lenne segiteni, és minthogy nem látom azokat az előfeltételeket, amelyek a törvény végrehajtásához feltétlenül kívánatosak, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Bodó János jegyző : Forgáes Miklós ! Forgács Miklós: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt a napirenden lévő törvényjavaslathoz hozzászólnék, egy szerény kívánsággal fordulok a t. Nemzetgyűléshez : azzal a kéréssel, méltóztassék megengedni, hogy beszédem folyamán kitérést tegyek egyes dolgokra, amit részemről annyival is inkább indokoltnak tartok, mert ugyanezen törvényjavaslat tárgyalásánál egyes képviselőtársaim engem bizonyos irányban aposztrofáltak. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a képviselő urnák megengedni, hogy a tárgytól eltérhessen, igen vagy nem! (Igen!) A nemzetgyűlés az engedélyt megadja. Forgács Miklós : Amikor egy minister, aki munkásból lett kisgazda, és akiről semmi okom sincs kétségbevonni, hogy ne ismerné a munkaadó és a munkás közti viszonyt, beterjeszt egy ilyen törvényjavaslatot, akkor azt látom, hogy ezt a törvényjavaslatot épen azok támadják a legnagyobb tendenciával, — mely tendencia mögött én politikát látok, — akik sem nem munkaadók, sem nem munkások. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Propper Sándor: Sem nem direktóriumi tagok ! Forgács Miklós:.., hanem úgynevezett munkásvezérek, akik a munkások és munkaadók közti különbözeteket a maguk politikai céljaik elérésére akarják felhasználni. Györki Imre: Direktóriumi elnökök! Forgács Miklós: Méltóztassanak annyi türelemmel viseltetni felszólalásom iránt, mint én az önöké iránt, hiszen épen erre céloztam ; méltóztassanak beyárni, amig beszédem folyamán erre is kitérek. Én ezt a szót, hogy »direktóriumi elnök« egyszóval el tudnám intézni, nagyon egyszerűen. Peidl Gyula: Megtért! Forgács Miklós: Amikor itt Szabó t. képviselőtársam bizonyos bútorokról beszélt, — nem tudom antilop, károlylop, jancsilop, vagy milyen lopi bútorokról volt szó — mindig azzal jöttek, hogy tessék a birói ítéleteket megnézni. Amikor Zsirkay képviselő urat támadták és kérdezték tőle, hogy irta vagy nem irta, ő nem tudott rá egyenes választ adni. Én tehát ismerem az ellenzék mentalitását, tudom, hogy azt fogja kérdezni, volt-e direktóriumi elnök vagy nem volt. Egyszóval megfelelek : minden becsületes magyar ember előtt községi biró voltam és minden vörös gazember kommunista előtt direktóriumi elnök voltam. Ez az egyszerű megoldás. (Elénk derültség és taps a jobboldalon. Zaj a szélsobahldalon.) Ezzel azonban még nem fejeztem be, majd részletezni is fogom a dolgot. Tessék megbírálni, ha jól esik. Propper Sándor : Szégyelheti magát ! Mások ezért öt évi fegyházat kaptak ! Hát az uraság fájával mi van ! Az uraság reklamálja a fáját ! (Zaj.) Forgács Miklós : Nem érdekel, hogy Propper képviselő ur mit gondol. Én lelkiismeretemre támaszkodva élem azt az életet, amelyet megkezdtem és amelyet folytatni akarok, A túloldalon ugy állítják be a kérdést; mintha ez csupán a napszámos ember kérdése volna, én azonban ebben nemzeti kérdést is látok, én ebben a magyar föld védelmét látom. (ügy van ! a jobboldalon.) Nem akceptálom az ellenzéknek azt a kifogását, hogy a magyar föld mindent megbir. Nem állok a nagybirtokosok pártjára akkor, amikor nem látom helyesnek, hogy minden terhet a magyar földre rakjanak rá. Propper Sándor : Annyit csak megbír, mint a gyufa ! A gyufa több adót visel ! Forgács Miklós : Propper t. képviselőtársam, vagy Dénes t. képviselőtársam, aki olyan nagyon ismeri a mezőgazdaságot, talán megmondhatná, de én nem ismerek olyan 3—4 holdas gazdát, aki egyszer-másszor ne szorulna napszámosra, mert egy szekér szénát egy ember nem tud felrakni, ahhoz napszámos kell. Ez tehát nem csupán az ezerholdasok kérdése, hanem a kisgazdálkodók kérdése is. Dénes István : Mit akar ezzel mondani ? Forgács Miklós: Én is megállapítom, hogy vannak tág lelkiismeretű nagybirtokosok, akiknek lelkiismerete sokkai tágabb, mint a birtoka, hiszen épen azért hozta ide a minister ur ezt a törvényjavaslatot, hogy ezeket a törvényes keretbe visszaszorítsa. Hiszen ha Magyarországon mindenki becsületes ember volna, akkor nem is lenne szükség törvényre (ügy van ! Ugy van! jobbfelöl!) és ha Budapesten mindenki tudná a rendet, rendőrre sem lenne szükség. Azt azonban, hogy a rendőr mennyiben avatkozzék be az utca rendjébe, mégis csak a felsőbb hatóságoknak kell megállapítaniuk.