Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

290 A nemzetgyűlés 121. ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. Nagyon furcsának találom, hogy Oserti t. képviselőtársam, aki vidéki ember és nagyon szépen fest igy a közvélemény előtt, párhuzamba állítja a mai búzaárat a januári napszámmal és a vidéki napszámárat a budapesti húsárakkal. Drozdy Győző: Ma is 120 korona a napszám Cserti kerületében ! Pázmándról tegnap itt voltak a minister urnái és kijelentették, hogy 120 korona napszámuk \an! Forgács Miklós : Én vagyok olyan lojális, hogy még azt is elhiszem, hogy vannak ilyenek, sőt ezt én is elitélem. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Forgács Miklós: Itt azonban nem tesznek kivételt, hanem mindenkiben, akinek ezer holdja van, vagy 500 vagy 2000 holdja, abban zsaroló, lelketlen embert látnak. Már pedig én ugy bírálom el, hogy amiért valakinek 1000 holdja van, még nem bizonyos, hogy az illető lelkiismeretlen zsaroló és amiért valakinek semmije nincs, azért még nem lehet ráfogni, hogy tetőtől-talpig becsületes ember. Én nem a birtok szerint birálom el az egyéneket, hanem a tisztességes és becsületes munkának és a munkásnak megbecsülése alapján. Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy nincsenek ilyen nagybirtokosok, de amikor egy társadalmi osztály, amelyben a legjobb összhangban él a munkás a munkaadójával, — igen jól mondta Lovász képviselőtársam, hogy napszámosaival majdnem családi életet él és örömét, bánatát, mindenét megosztja vele... Dénes István : A kisgazdákat nem bántjuk, ezt leszegezzük ! Drozdy Győző : A kisgazdával nincs baja a napszámosnak, csak a nagygazdával ! Erdélyi Aladár : Hát amikor a cseresznyefáról beszéltek! Forgács Miklós: Amikor azonban egyes képviselő urak az ellenzéki oldalról felvetették azt a kérdést, hogy a napszám árát az egész országra nézve egyöntetűen kell megállapítani, megállapíthatom, hogy ilyesmit csak az kérhet, aki nincs tisztában a helyzettel, Dénes István : Olvassa el az írókat és a tudósokat, azután beszéljen! Forgács Miklós: Az egyik vidéken többet lehet aratni, mint a másikon, mert ismeretes, hogy például a Dunántúl a föld sokkal nagyobb termést hoz, mint Felsőzemplénben. A napszámot tehát nem lehet egyöntetűen megállapítani már azért sem, mert lehetetlenség, hogy a munkaszerető és szorgalmas munkást ugyanolyan napszámmal dotáljam, mint — bocsánat, de a munkások között is van ilyen — a naplopót. A napszámot tehát nem lehet az egész országra nézve egyöntetűen megállapítani, hanem ón nagyon helyeslem a törvényjavaslatban lefektetett azt az intézkedést, hogy járásonként állapítsák meg a napszámot. A bizottságban benn van a munkás és a munkaadó is, módjuk van rá, hogy egymást kölcsönösen megértsék és érveiket, kifogásaikat felhozzák, hivatkozhatnak a drágaságra, mindenre, azonban csak ugy odavetni, hogy 20.000 koronás búzaár mellett . . . Propper Sándor: 23.000 korona! (Zaj és felkiáltások jobb felöl: A 15 koronás patkószög I) Szijj Bálint: A szövet 25.000 korona! Propper Sándor: Lesz még több is! Lovász János : Akkor a búza is drágább lesz ! Forgács Miklós: Tessék visszagondolni a múltra, mikor hat forint volt a búza. Önök akkor is tüntettek, akkor sem voltak megelégedve. Propper Sándor : Akkor is rossz világ volt ! Mayer János: Nem a termelő a drágító! (Folytonos zaj.) Forgács Miklós: Akkor is tüntettek és izgattak! Ez a mesterségük! (Ugy van! jobbfelölj Esztergályos János: Maguk akkor se fizettek; akkor is nyúzták a napszámost! (Zaj jobbfelől.) Forgács Miklós: Amikor sokan ugy állítják be a dolgot, hogy a búza az aranyparitáson áll és minden a búza árához igazodik, ezt szándékos tévedésnek minősítem! Szijj Bálint: Tendencia! Forgács Miklós: Hiszen békében nemcsak búzát termelt a gazda és ma sem termel csak búzát, hanem árpát, tengerit, zabot is. Békében a tengeri és a búza ára között 3—4 korona különbözet volt, ma pedig — tessék csak megnézni az árakat — 23.000 korona a búza, de csak 10.000 korona a kukorica. Ne tessék tehát mindig csak egy cikket venni, hanem tessék megállapítani, hogy a tőzsdén hány kocsirakomány búzát adnak el, hiszen a gazdának ma már nincs is búzája, az mind ott van a nagy malmokban, vagy nem tudom hol. Horváth Zoltán: De holdanként több kukorica terem, mint búza! Forgács Miklós: Holdanként, t. képviselőtársaim, békében is több termett! De tessék csak hozzá hasonlítani az iparcikkek árát és tessék számot vetni azzal, hogy mi az a cikk, amit a gazda nem buzaparitáson fizet. Az aratójának ugyanazt a részt adja búzában, mint békében, az adója buzaparitáson mozog, a papot, a jegyzőt, a kondást, a harangozót, a tanítót, a kerülőt, a szülésznőt, a kovácsot, a bognárt, a kéményseprőt, a koldust mind buzaparitásban fizeti. Még a koldust is, mert nem ad neki 2 koronát, hanem egy kanál lisztet. Dénes István : Ezért nem kell a kisgazdáknak támogatni azt a kormányt, amely ilyen politikát csinál. (Zaj és derültség jobb felöl.) Forgács Miklós: Hogy melyik kormányt támogassuk, azt tessék reánk bízni. Drozdy Győző : Nem értem, hogyan lehet ilyen rossz politikát támogatni! , '•-