Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-121
286 A nemzetgyűlés 121. ülése 192S. évi április hó 18-án, szerdán. képviselni, nemcsak azért, mert ott e javaslat szerint tökéletes munkásképviseletről beszélni sem leket, . , . Propper Sándor : Diszmunkások lesznek ! Györki Imre: ... hanem azért sem, mert azoknak nincs elég erejük, felkeßzültsegük és tanultságuk ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket rendezzék, — ebből a törvényjavaslatból a gyakorlati életben sohasem lesz szociálpolitikai intézkedés. Szijj Bálint : Hát a gyülekezési jog megadja azt a tudományt? (Zaj.) Györki Imre: A gyülekezési jog igenis kitermeli az egészséges érdekképviseletet és az egészséges érdekképviselet mindenkor hivatva van megvédeni az érdektársak ügyét. Rothenstein Mór : Hát maguk miért gyülekeznek? Szijj Bálint : Annyi joga önnek is van gyülekezni, mint nekem ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rothenstein Mór: Kétféle mérték van! Peidl Gyula : A földmunkásoknak is kell ugyanannyi jogának lenni ! Elnök : Peidl képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gubicza Ferenc : Jobban tudjuk mi, hogy mi fáj a népnek ! Elnök : Gubicza képviselő urat is kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Györki Imre : Hogy milyen nagy az érzéketlenség ebben az országban és ebben a nemzetgyűlésben a szociálpolitikai alkotások iránt és a munkásérdekek megvédése iránt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ha kezünkbe vesszük a pénzügyminister ur által beterjesztett költségvetést. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Györki Imre: Ez a költségvetés a belügyi költségvetés keretén belül nemzeti munkavédelmi hivatalok felállítását tervezi. Minden más országban, ahol szociálpolitikai érzék van, ahol a dolgozók érdekeinek megvédése egyik elsőrendű kötelessége a törvényhozásnak, nem munkavédelmi hivatalokat állítanak fel, hanem munkásvédelmi hivatalokat. Munkásvédelmi hivatalok felállítására van szükség elsősorban, nem pedig munkavédelmi hivatalok felállítására. Ha megnézzük a belügyministeri um költségvetésének azt a tételét, amely a munkavédelemről szól, és ha megnézzük, hogy tulaj donképen mit rejteget a költségvetésnek ez a rendelkezése, akkor látjuk, hogy ez semmi egyebet nem tartalmaz, mint egy sztrájktörő tanyát, sztrájktörő intézményt. Amikor ez az ország amúgy is összeroskad a bürokrácia súlya alatt, s amikor itt mindenkinek csak azért kell dolgoznia, hogy a nagy ál]ami apparátust ellássa, akkor nem elég, hogy a közigazgatást és rendészetet látják el, hanem még óriási költséggel egy sztrájktörő intézményt is létesítenek ebben az országban, a szociálpolitika legnagyobb vívmányára, s ennek a sztrájktörő intézménynek fentartására a mai valutáris viszonyok mellett félmilliárd koronát áldoznak. ( Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Hallatlan !) Ha látj uk azokat a súlyos sebeket és azokat a hihetetlen pusztításokat, amelyeket ebben az országban a rossz egészségügyi viszonyok okoznak ; ha végiggondoljuk azokat a bérharcokat, amelyeket a munkások folytatnak s amelyekkel exiszteciájukat és családjuk exisztenciáját kénytelenek néha veszélyeztetni, nyomorba dönteni, hogy nagyobb kenyéradagot vívjanak ki maguknak, s ha összehasonlítjuk a bérkérdésben folytatott harcot ezzel a félmilliárdot kitevő költségelőirányzattal, akkor azt kell látnunk, hogy bőségesen lehet megelőzni minden gazdasági mozgalmat akkor, ha ezt a félmilliárd koronát szociálpolitikai célokra fordítják, nem pedig sztrájktörő intézményekre. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Ha a közéleten végigtekintünk, akkor megállapíthatjuk a magyar kormány másik szociálpolitikai ténykedését is, amely szoros kapcsolatban van ezzel a munkavédelmi intézkedéssel. Aki abban a kellemes helyzetben van, hogy a budapesti villamoson utazhat és megnézi azokat a hirdető plakátokat, amelyek ott ki vannak függesztve, annak feltétlenül szemébe ötlik, hogy az egyetemi hallgatók faipari műhelye hirdetést tesz közzé és mint egyetemi hallgatók hirdetik, hogy mindenféle faipari munkára vállalkoznak. Mi ez egyéb, mint tartaléktőke a munkások érdekei ellen ? A kormány megint csak sztrájktörő intéz. ményt létesít és ezt szubvencionálja. Hegedüs György : Hát nekik nem szabad dolgozniuk ? (Zaj.) Györki Imre : Igenis, kell dolgozniok. De akkor, amikor az egyetemi hallgatóknak az lenne a kötelességük, hogy orvosi és kémiai laboratóriumokban, a műtőasztalok mellett dolgozzanak, a, jogászok pedig a könyvtárban képezzék tovább magukat, hogy jó orvosok, ügyvédek és mérnökök legyenek, akkor a magyar kormánynak nem lehet kötelessége, hogy sztrájktörőket neveljen ezekből az egyetemi ifjakból és nem lehet célja, hogy ezeket az egyetemi ifjakat már kora ifjúságukban megmételyezzék ilyen erkölcstelen sztrájktörő gondolatokkal. (Zaj jobbfelől.) Erdélyi Aladár: A munka erkölcstelen? Propper Sándor : Igen, a sztrájktörés erkölcstelen ! (Zaj.) Elnök (csengd) : Csendet kérek l® Gschwindt Ernő : Azoknak nem szabad dolgozniok? Rothenstein Mór : Hátba támadják a becsületes munkást ! Gschwindt Ernő : Azok éppen olyan becsületesek ! Erdélyi Aladár : Ez a nagy szabadságszeretet? Györki Imre : Tisztelt Erdélyi képviselőtársam, ha valaki nagyrabecsüli a munkásszabadságot, ugy én azok közé tartozom, Magam is voltam egyetemi hallgató és igy végigéltem azokat az esztendőket, amelyeket az egyetemi hallgatók végig szoktak élni.
