Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-121
Ä nemzetgyűlés 121. ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. 285 Drozdy Győző : A 120 koronás napszám vezeti félre az országot! Csontos Imre: Az nem igaz! Drozdy Győző; Tegnap volt egy küldöttség a minister urnái Pázmándról és kijelentette, hogy 120 korona a napszám. Elnök: Drozdy képviselő urat figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni. Drozdy Győző : Majd a minister ur megmondja. Elnök : Drozdy képviselő urat rendreutasitom. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezen akarok segíteni. Drozdy Győző: De nem segit ezzel a törvényjavaslattal. (Zaj.) Elnök: Drozdy képviselő urat nem illeti a szó, Györki képviselő urat illeti. Méltóztassék csendben maradni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha nem volna ilyen, nem akarnék rajta segíteni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Györki Imre : Azokban az államokban, amelyekben fejlett szociálpolitika van és azok a politikai pártok is, amelyek a szociálpolitika kiépítéséért harcolnak, mindenkor programmjukba vették a bérhivatalok és egyeztető hivatalok felállítását. Minden olyan alkalommal, amikor valamely államban ilyen bérhivatalok vagy béregyeztető hivatalok felállítását mint egy programmponttá teszik az érdekeltek és ennek megvalósítását követelik az egyes politikai pártok, — mint ahogyan követeljük mi a szociáldemokrata párt is, — mindenkor számoltak azzal, hogy ennek a követelésnek előbb legyen meg a törvényes előfeltétele, ez pedig az, hogy azokat, akiknek érdekeiről szó van és akiket e bérhivatal rendelkezése alá akarnak vonni, azokat ugyanolyan jogok illessék meg, mint a munkaadói érdekeltséget. Mindaddig azonban, amig azt látjuk, hogy Magyarországon az egyik oldalon, — és ez nem csupán a mezőgazdasági munkásokra, hanem általában minden dolgozó rétegre vonatkozik, bár a mezőgazdasági munkásokra talán sokkal súlyosabban, mint az ipari munkásokra, —a munkaadói érdekeltséget teljes szervezkedési és gyülekezési jog illeti meg, ami g ők állandóan gyűléseket tartanak és munkaadói blokkot alakit hatnak érdekeik megvédésére, addig a másik rész szervezkedését gúzsba kötik és lehetetlenné teszik, a munkáslapokat egymásután kobozzák el és tiltja be a belügyminister ur ; amikor azt látjuk, hogy egyes gyűléseken a felszólalás lehetőségét attól teszik függővé az egyes főszolgabirák, hogy a felszólalni akaró zsidó vallásu-e vagy sem, amikor azt látjuk, hogy egyes embereket még manapság is lefognak, bebörtönöznek és internálnak csupán azért, mert szakszervezeti könyvecskét találnak a zsebében vagy a lakásán, vagy egy régi Népszava-példányt, akkor ilyen intézkedéseket, amilyeneket atörvényNAPLÓ XI. javaslat magában foglal, kotaiolynak tekinteni nem lehet. Ha ez a törvényjavaslat törvénnyé válik, belesorakozik abba a tör vényt ömegbe, amelyeket mint szociálpolitikai törvényeket a magyar törvényhozás megalkotott, amelyekből azonban, mint a gyakorlati életben látjuk, élő valóság soha nem lesz. Ez a törvényjavaslat is csak kirakattörvénynek készült . . . ( Ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez nem áll ! Györki Imre : . . . amellyel a külföldön dicsekedhessünk, hogy ime Magyarországon ilyen szociálpolitika fejlettséget látunk, a gyakorlatban azonban anélkül, hogy ennek a törvényjavaslatnak előfeltételei meglennének, hogy ennek végrehajtását megelőzné a gyülekezés és egyesülés szabadsága . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Most ezt kell sürgősen megalkotni, nem a gyülekezést. Györki Imre:... hogy bér hivatalokban és egyeztető hivatalokban, mint egyenrangú felek álljanak szemben munkások és munkaadók, amig ennek előfeltétele nincsen meg, addig erről komolyan szó nem lehet. Hogy mennyire komolytalan az egész törvényjavaslat, látszik abból is, hogy az egész törvényjavaslatot csak két évre kontemplálták, mintegy kísérletnek tekintik az egész dolgot és mire a törvényjavaslat valóra válik, ebből a két évből is elvész az egyik. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azon lehet segíteni ! Ez nem lényeges ! Györki Imre : Ha megnézzük ennek a törvényjavaslatnak utolsó bekezdését, amely a törvény végrehajtására, életbeléptetésére vonatkozólag tartalmaz rendelkezést, akkor azt látjuk, hogy a törvény életbeléptetését és végrehajtását külön rendelettel fogják megállapítani. Ez a törvényjavaslat tehát még azt a csekélységet sem tartalmazza, amelyet minden más törvényjavaslat rendszerint tartalmazni szokott, hogy akkor lép életbe, amikor a törvényt kihirdetik. Itt a kihirdetés után még hosszú idő fog eltelni a végrehajtásig, különösen azért, mert előbb még meg kell alakítani azokat a bizonyos bizottságokat, kérelmezni kell a bizottságok felállítását a földmivelésügyi ministeriumnál és ha a kamara javasolja ezt, akkor hosszú, bürokratikus intézkedések után sikerül majd lassan-lassan életbeléptetni ezt a törvényt. Akkor pedig már jóval túl leszünk az 1923. év végén, ugy, hogy tulaj donképen az egész törvénynek rendeltetése egy szűk esztendőre zsugorodik össze. (Zaj.) De — mint mondottam — meg kell lennie a törvényes előfeltételnek, a szervezkedési és gyülekezési szabadságnak ahhoz, hogy ezt a törvényt becsületesen hajthassuk végre ; meg kell lennie anna k, hogy az egyeztető és bérhivatalban az alkalmazottak is legalább olyan egyenrangú felekként szerepeljenek, mint amilyen egyenrangú tényezőt jelent a munkaadói érdekképviselet. Mindaddig azonban, míg azok, akik a munkásokat fogják 42
