Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-113
A nemzetgyűlés 113. ülése 1923. évi március hó 20-án, kedden. 21 Drozdy Győző: Méltóztassék a kormánytól megkérdezni! Nem mi nevezzük ki őket kormányfőtanácsosnak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azok siberek, akiket kineveztek ? Schandl Károly : Sibereket senki se nevez ki annak! (Zaj.) Dénes István : Csak azon csodálkozom, hogy hogy lehet ennek a nemzetgyűlésnek olyan többsége, amely habzó szájjal kiabál a tőzsde és a siberek ellen és mégis tűri a sibereket. (Zaj.) Erdélyi Aladár: A »habzót«-t átengedjük önnek ! Elnök: Erdélyi képviselő urat kérem, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. Dénes István : Vagy módjában áll a t. többségnek kormányozni ebben az országban vagy nem. Ha módjában áll és hibát talál a siberekben, tessék megszüntetni a működésüket, de ne tessék itt a nemzetgyűlésen folyton izgulni és izgatni amiatt. (Zaj a jobboldalon.) Ha pedig nem tetszik a többség politikája t. képviselőtársamnak, akkor nagyon helyes, jöjjön át ide, üljön az ellenzékre. Ennek ez a módja, de ne tessék folyton kiabálni, hogy a siberek a hibásak és ugyanakkor támogatni a siberpolitikát ebben az országban. Schandl Károly : Azt már nem támogatjuk ! (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Dénes István : Amikor a magyar pénzügyminister a nagybankoknak, tehát, ahol a legtöbb valutázás történik . . . Elnök : A képviselő urat másodszor figyelmeztetem, tessék a tárgynál maradni. A törvényjavaslat a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szól. Ezt méltóztassék talán beszédének további folyamán tárgyalni s legalább vonatkozásba hozni ezzel mindazt, amit a képviselő ur elmondott. Ha figyelmeztetésemnek nem volna foganatja, kénytelen volnék a képviselő úrtól a szót megvonni. Dénes István : Engedelmet kérek, én ugy gondolom, hoyy amidőn általános vitáját folytatjuk egy munkaügyi törvény lavaslatnak, akkor igenis rá kell mutatni arra, hogy hol vannak a bajok gyökerei. Rá kell mutatnom erre már csak azért is, hogy a magyar kormánynak módot adjak arra, hogy majd ilyen törvényjavaslatokkal is jöjjön a nemzetgyűlés elé, minthogy ez a törvényjavaslat a mi nézetünk szerint csak pepecselő munka Amikor kritizálom a kormány tevékenységét a törvényhozás terén, akkor rá kell mutatnom arra is, hogy hol van a hiba. Ezért méltóztassék megengedni, hogy ott folytassam, ahol elhagytam. Fájdalom, Magyarországon a nemzet jövedelmének nagyobbik része földjáradék. címén a földtulajdonosok zsebébe vándorol, másik nagyobbik része a tőkések zsebébe és mondjuk, hogy körülbelül 15—20 százalék marad a dolgozó milliók részére a nemzet jövedelméből, így érthető meg az, hogy hiába akarnak akármit csinálni, hiába vezeti a legjobb szándék a magyar kormányt és a nemzetgyűlést is, képtelenek valamit csinálni, képtelenek letörni a mérhetetlen drágaságot, mert a nemzet jövedelme bizonyos csatornákon keresztül kevesek zsebébe vándorol, mig a milliók számára alig marad a nemzet jövedelmének 15—20 százaléka. Ennek következtében, minthogy fájdalom, az államháztartás is ugy van berendezve Magyarországon, hogy az állam terhei, amelyek ma 160—170 milliárd koronát tesznek ki, szintén a dolgozók vállait nyomják, a munkát és a termelést terheli elsősorban, természetes, hogy a nemzet jövedelméből csak 20 százalék jut a dolgozók tömegének, másfelől viszont az államterheknek 99 százaléka a dolgozó tömegekre nehezedvén, magától értetődik, hogy ennek meg kell ölnie a dolgozó társadalmat Magyarországon, meg kell ölnie a munkát, a munkakedvet és mindent, ami szép és nemes ebben az országban. Ma eljutottunk már Magyarországon addig a határig, ahol ha nem vigyázunk, még egy lépés és a szakadékba zuhanunk. Csak fel akarom hivni a t. Nemzetgyűlés figyelmét a Pénzügyi Tanácsnak minap kiadott kommünikéjére és különösen az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét akarom erre felhívni. Ez a kommüniké azt mondotta, hogyha ezt a políti kát folytatjuk tovább, akkor a katasztrófa kikerülhetetlen. Erre jött egy félhivatalos cáfolat. Azonban én osztom a Pénzügyi Tanács nézetét teljes mértékben. Olyan végzetes és olyan súlyos időkben élünk, hogyha ezeket a mélyreható kérdéseket nem ugy tárgyalja a kormány, hogy a kérdések gyökeréig hatoljon le és ott fogja meg a kérdést, akkor ez a nemzet feltétlenül el fog pusztulni. Patacsi Dénes: Ez a munkabér megállapításának a kérdése! Dénes István : Kapcsolatos ezzel, t. kép iselőtársam. A munkásság azért nyomorog, mert. kenyere felét adókban elviszik a drágaság következtében. Nem kívánok már hosszasabban beszélni e törvényjavaslathoz, nagyjában rámutattam azokra a mérhetetlen bajokra és hibákra, amelyek a mezőgazdasági munkásságot ma sújtják. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, tegye magáévá mélyebben és komolyabban a mezőgazdasági munkáskérdést, mert hiszen a magyar nép regenerálódását onnan várhatjuk csak, ott vannak azok a széles néptömegek, amelyek hivatva vannak arra, hogy elszaporodjanak és a mi elszakított területeinket a magyarsággal ismét betelepítsék és benépesítsék. Katonát onnan vár-; hattuuk, a faj magyarság színe-java él ott. Akkor, amikor a magyar mezőgazdasági munkásság; ilyenformán — fájdalom — már most a magyar jövő, a nemzeti élet .gerincét képezi, nem leü&V
