Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
222 À nemzetgyűlés 118. ülése 1928. is, mikor Magyarországon olyan kormányok alakultak, amelyek nyíltan és kifejezetten köztársasági államforma alapján állottak. Ez a törvény érvényben volt akkor, amikor olyan államférfiak és politikusok, akik ma is tagjai ennek a nemzetgyűlésnek, megalapitottak egy kabinetet, amely elhatározta mindjárt az első alkalommal, amint azt a saját hivatalos közlönyeiben közzé is tette, hogy a magyar állam hivatalos elnevezése ^magyar köztársaság«. Farkas István : Népköztársaság. Halász Móric : Azt később mondták hozzá ! Szakács Andor : Nem igy van a sorrend, először volt a népköztársaság, igy nevezték magukat Károlyi Mihályék, az a kormány pedig, amely a bolsevizmus után konstituálta magát Budapesten, »magyar köztársaság« kifejezést használt, az állam hivatalos elnevezése »magyar köztársaság« lett, ilyen cím alatt alakult meg, és ez a kormány határozta el azt, hogy a biróságok nem a magyar nemzet, a magyar népköztársaság nevében hozzák Ítéleteiket, hanem hozzák a magyar állam nevében. (Zaj.) Östör József : Ez tévedés ! Később lett népköztársaság ! Szakács Andor: Amit én mondok, abban soha sincs tévedés, mert én mást, mint tényt, nem szoktam mondani. Rassay Károly: Akkor jött az 1921:1., amely a nemzetgyűlésnek tartotta fenn az államforma megállapítását Szakács Andor: Ha ilyen határozottan és világosan mondom, hogy ez igy történt, akkor nyugodt lehet t. képviselő ur, hogy ez igy is van. T. Nemzetgyűlés ! Én mindezt nem azért mondom el, mintha az alkalommal a köztársaság mellett akarnék állást foglalni. Távol áll tőlem ez a szándék. Csak azt mondom, hogyha valamely alkotmányjogi kérdésben az egyik törvényt megtartja a kormány és kérlelhetetlen szigorral hajtja végre a biróság, miért nem tartja meg hasonló eréllyel, hasonló határozottsággal és hasonló konzekvenciákkal a másik alkotmányjogi törvényt is? (ügy van! Vgy van! a baloldalon.) Mert hogy egy politikai párt alkotmányos utón a törvény megváltoztatásával akarja saját álláspontját érvényre juttatni, ez más dolog és más kérdés. Az is más kérdés, hogy egyes újságok, egyes vállalatok, mint pl. a Képes Krónika húsvéti számában, eldöntött kérdésnek tüntetve fel a királykérdést, egész egész egyszerűen II. Ottó, Magyarország apostoli királya címen titulálják Ottó főherceget. Meskó Zoltán : Megengedett propaganda ! Ha igy kapcsolják ki, akkor mi is bekapcsoljuk ! Szakács Andor: Ez a képes újság tehát ezt a kérdést alkotmányosan eldöntöttnek tekinti. Egész közleményéből és a többi ilyen közleményekből is az a felfogás sugárzik ki, hogy amit a törvényhozás az 1921: XLVII. tcikkben megalkotott, úgyis semmis, hatálytalan, valami olyan, amely hatalmas természeti évi április hó 12-én, csütörtökön. erővel, valami ősjoggal áll szemközt, a királyi jogok isteni eredetével, amelyen földi hatalmasság, legyen az nemzet, ország vagy törvényhozás, nem változtathat. Valamennyiünknek bele kell tehát nyugodni abba a ténybe, bogy a magyar trón ezidőszerint a rex hereditarius által, sőt az apostoli király által be van töltve. Ez az, ami ellen tiltakozom és lehetetlenségnek tartom, hogy ebben a kérdésben a ministerelnök ur egyet ne értsen velem. Ami pedig az elnök ur enunciációját illeti, azzal perbe szállni, vitatkozni nem óhajtok. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem is szabad !) Csak azért nem akarok, mert nem szabad. Amikor azt mondják, hogy a külföld jóindulata, egész Európának álláspontja előttünk semmi, én azt kérdezem, hogyan van tehát az, hogy annak a kabinetnek a feje, amely az első nemzetgyűlés megnyitásakor itt a nemzetgyűlésen bemutatkozott, szintén a külföld felhatalmazásából, a külföld hozzájárulásával nyerte ministerelnöki megbízását a Clerk-féle tárgyalások alkalmából? (Ellenmondások jobbfelöl) Gr. Bethlen István ministerelnök: Tévedés! Erdélyi Aladár: Most az egyszer téved. Máskor nem szokott. Szakács Andor: Elismertük akkor az entente teljhatalmú megbízottját, hogy ő ezeket a kabinetalakitási tárgyalásokat saját maga inszcenálhatja, saját maga közvetítheti. Bevontuk őt a kormányalakítási akcióba, hozzájárultunk ahhoz, hogy abba beavatkozhassak. (Zaj.) Hegyeshalmy Lajos: Nem áll! Szakács Andor : Ebben az esetben az ország szánalmas szomorú helyzete azt kívánta minden józanul itélő magyar embertől, hogy ne akarjunk politikát csinálni, hogy ne akarjunk szembeszállni az egész világ erejével, amely még tovább akar minket letaszítani az örvénybe. Amikor ilyen fontos külpolitikai és gazdasági érdekeink forognak szóban, mint manapság, szintén nagyon helyesnek és szerencsésnek tartanám, ha ugyanezen bölcs belátás utján haladna tovább Magyarország. Itt van a kis Bulgária példája, amely szintén elvesztette a háborút. Nem lehet azt mondani, hogy azok a bolgár hazafiak, akik a háborúba belebocsátkoztak, akik belevitték Bulgáriát a háborúba, nem nagy, hatalmas, nemzeti célokat tűztek maguk elé. Nagy-Bulgáriát akarták létre hozni, nem sikerült nekik, elbuktak, de Bulgária le is vonta ennek konzekvenciáját, mert homlokegyenest ellenkező politikát inaugurált és megbüntette azokat a hazafiakat, akik a világháború eszközével akarták Nagy-Bulgáriát megteremteni. Es mi lett az eredménye annak, hogy Bulgária nem szállott szembe Európa mai hatalmasaival, amelyek a nemzetek élete és halála felett döntenek, különösen a kis nemzetek élete # halála felett? A
