Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. Rassay Károly ; Helyesebb volna elkövetni a helytelenséget és nem beszélni róla ? Bessenyey Zenó : Károlyi Mihályt jobban sze­rette volna megkoronázni Szakács képviselő ur ! Szakács Andor : Én Károlyi Mihállyal akkor szállottam szembe teljes nyíltsággal és bátorsággal, amikor köztársasági elnök volt . . . Bessenyey Zenó : Előbb kellett volna ! Szakács Andor : ... nem pedig most, ami­kor hazátlan és semmi jelentősége sincs ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Nagy Ernő (közbeszól). Elnök : Nagy Ernő képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szakács Andor : De nemcsak abszolút szem­pontból kell hogy foglalkozzam ezzel a kérdéssel, nemcsak jelenlegi alkotmányunk tekintélye és tisztelete kivánja meg ezt, nemcsak azért kell ezzel foglalkoznom, hogy a legnagyobb tekintélynek, a törvény kötelező erejének érvényt kívánjak sze­rezni, (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) hanem foglalkoznom kell vele gyakorlati, még pedig rendkívül súlyos és fontos gyakorlati szempontokból is. Valamennyien tudjuk, hogy a kormány saját nyilatkozata szerint abban a csele­kedetében, hogy a másodízben Magyarországra visszatért volt uralkodót fegyveres hatalommal akadályozta meg a trón elfoglalásában, kényszer­helyzet vezette. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, ha a kor­mány kényszerűségből, a nagyhatalmaknak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja következtében kény­telen volt odáig elmenni, hogy fegyverrel akadá­lyozza meg a volt uralkodót a trón visszafoglalásá­ban, ha Budaörsnél kénytelen volt nyilt ütközet­ben visszautasítani ezt a kísérletet, ha kénytelen volt, talán saját jobb meggyőződése vagy pedig törvény és lelkiismerete ellenére a volt uralkodót fogságba helyezni, ha kénytelen volt őt kiszolgál­tatni az ellenségnek, amit pedig alkotmányunk és törvényeink tiltanak a tényleges uralkodóval szem­ben, ha kénytelen volt ugyancsak ezen általa kény­szerűnek jelzett helyzet következtében törvénnyel, törvényhozási aktussal a tróntól megfosztani és a trónfosztást az egész családra kitérj észter i : vájjon opportunus dolognak tartja-e valaki Magyarorszá­gon, hogy most, amikor Magyarország legsúlyosabb gazdasági krízisét éli. . . Rassay Károly : Ugy van, ez a kérdés ! Szakács Andor : ... amikor a legnagyobb problémák előtt állunk, amikor a jóvátétel Da­mokles-kardja a fejünk felett függ, akkor ilyen tün­tetésekkel . . . (Nagy zaj a középen.) Vargha Gábor : Kegyeletes aktus volt, semmi más ! Rassay Károly : Hivatalos jellege volt ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szakács Andor : . . . ilyen tüntetésekkel olyan színben tüntessék fel az országot. — mert én csak ezt kifogásolom —... évi április hő 12-én, csütörtökön, 217 Rassay Károly : Ez is egyik példája annak a kétszinüségnek, amely az egész vonalon ural­kodik ! MeskÓ Zoltán : Andrássyt megértem, de akik lövettek Budaörsnél, azok otthon is imádkozhat­tak volna ! Szakács Andor :. . . vagy annak a látszatnak engedjenek utat, hogy Magyarországon ez egy ál­talános, hivatalom tényezők által is elfogadott irányzat, amely teljesen abszorbeálta azt a másik áramlatot, amely pedig állítom, hogyha itt a fő­városi sajtóban nem jut is azzal az erővel kifeje­zésre, amely erőt reprezentál, a magyar nép nagy tömegeinek lelkületében él és megvan. En azt ki­fogásolom azokban a tüntetésekben, hogy hely­telen világításban állítják Európa elé Magyar­országot, a magyar nemzet törekvéseit. Ha a kor­mány akkori nyilatkozatai szerint kényszerűség­ből cselekedett, viszont nagyon jól tudjuk, hogy maga az ország szuverén tör vény hozótestülete többségének részéről, amikor a kormány által kényszerűségből előterjesztett trónfosztó javasla­tot tárgyalás alá vette, . . . Rassay Károly : Tiltakoztunk az ellen, hogy kényszerűségből csináljuk ! Szakács Andor : . . . kifejezésre jutott az az álláspont, hogy időben ugyan fenforog a kénysze­rűség, de azt a törvényt saját belátása, saját meg­győződése szerint hozta meg. (Élénk taps a bal- és a szélsobaloldalon.) Rassay Károly : Ezt álljuk ma is ! MeskÓ Zoltán : A régi kisgazdapártnak ez volt az álláspontja ! Rassay Károly : Komáromba mentek volna legitimista politikát csinálni, sokkal jobb lett volna! Elnök : Csendet kérek. Szakács Andor : Amíg ebben a kérdésben a törvényhozásnak, nemzetgyűlésnek bölcsessége is­mét meg nem nyilvánul, addig lehetetlenség két­ségbevonnom azt, hogy a nemzetgyűlés túlnyomó nagy része ma is ennek a törvénynek, az 1921. évi XLVII. tcikknek alapján áll. MeskÓ Zoltán : Az egységespárt sarkalatos programmpontja ! Szakács Andor : Hiszen ez a törvény tényleg az egységespárt egyik sarkalatos programmpontja, mai államrendszerünknek, a forradalom óta kiépí­tett alkotmányunknak egyik integráns kiegészítő része, (ügy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hogyha azt mondjuk, hogy ez már idejét multa, hogy ezt csak kényszerűség következtében hoztuk meg, akkor egész mai alkotmányosságunk hogyan fest a nagyvilág előtt ? Akkor egész mai alkotmá­nyosságunk túlélte magát, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ebből akkor s önként, a contra­rio következik, hogy egész mai alkotmányossá­gunk, mai államrendszerünk nem egyéb, mint bi­torlás. (Zaj.) Ezt a felfogást én visszautasítom. Ilyen felfogást semmi körülmények között magun­kévá nem tehetünk, és amikor annak a kormány­nak, amely a detronizációt tényleg létrehozta és amely félesztendővel később már az ország ité­82"

Next

/
Thumbnails
Contents