Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A ministernek joga van a bizottságok felállítására. Eőri-Szabó Dezső: Ezt minden esetre kérném is, mert nagyon félek attól, . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister; A végrehajtási utasításba beveszem, hogy nyolc napon belül köteles válaszolni. Eőri-Szabó Dezső : Az adminisztrációs intézkedéseket most már sürgősen kell végrehajtani, és ezért kérjük, hogy a végrehajtási utasítást is mielőbb adják ki, hogy ez a törvény minél előbb valósággá lehessen. Még egy kérdést szeretnék tisztázva látni. A törvényjavaslat 2. §-a szerint a mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatása szükséges. Kíváncsi vagyok rá, mert nem tudom bizonyosan, hogy a mezőgazdasági kamarának melyik szerve lesz az, amely meghallgatandó: az elnökség-e, az igazgató-e, az igazgatóválasztmány vagy a közgyülés-e. Szeretném, ha az igazgató választmányt kérdeznék meg. Igaz ugyan, hogy ez némileg megint hátráltatja a gyors elintézést, mert a választmányt még össze kell hivni, s azután meghallgatni, de ennek dacára is jobban szeretném, ha nem egyes emberek, nem a mezőgazdasági kamarának elnöke vagy igazgatója — akikkel szemben nem akarok általános bizalmatlanságot hangoztatni — hanem a mezőgazdasági kamarának választmánya vagy igazgatósági ülése adna véleményt ezekben a kérdésekben. Drozdy képviselőtársam rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági munkások Magyarországon azért is nehéz helyzetben vannak, mert tulajdonképen csak nyáron van munkaalkalmuk. Nagy általánosságban talán lehet ezt mondani, bár a részletekben nem egészen igy van a dolog, mert például az erdőkitermelés munkája téli munka. Meskó Zoltán: Kevés erdőnk maradt! Eőri-Szabó Dezső: Sajnos, kevés erdőnk maradt a trianoni békeszerződés következtében, épen ezért szükség van arra, hogy a háziipart mindenképen felkaroljuk (Ügy van! a szélsőhátoldalon.) és a háziiparnak fokozottabbá tételét minden rendelkezésünkre álló eszközzel, ha kell, a legnagyobb állami áldozatok árán is elősegítsük. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Már ebben a tekintetben is történtek intézkedések; itt is a földmivelésügyi minister urnák szociális érzéke és bölcs belátása volt az, amely sokat segített ebben az ügyben. Viszont azonban a pénzügyi politika terén vannak olyan intézkedések, amelyek a legteljesebb mértékben keresztezik ezeket a szándékokat. Nem csupán a mezőgazdasági hitelt értem, hanem felhozok egy másik példát is. Nagyon szépen haladt már előre a háziipárnak az az ága, amelyet takácsipar néven ismerünk és amely szövőszékeknek ós más eszközöknek beállításával igyekszik a falu népét télen át a háziiparnak erre az ágára ráterelni. Most pedig olyan intézkedés történt, amely a évi április hő 12-én, csütörtökön. 205 pamutnak behozatalát lehetetlenné teszi, egyszerűen megtiltja. Aki tisztában van a szövőiparnak mineműségével, az tudhatja, hogy a falusi takácskodó ember pamut nélkül nem tud dolgozni. Zsákokat tud csinálni, de ruhának és alsóruhának valót nem, mert elmúlt már az az idő, amikor az emberek darócban jártak. Pamut szükséges ahhoz, hogy olyan munkát produkálhassanak, amelynek hasznát is láthatják. Amikor tehát a pamutbehozatal lehetetlenné van téve, tulajdonképen a háziiparnak ezt a fontos ágát, a legnagyobb válság elé állították. Én tehát azt a kérést intézem a mélyen t. kormányhoz, hogy a behozatali tilalmak jegyzékéből a pamutot, különösen a pamutnak azt a fajtáját, amelyre a szövőiparnak szüksége van, feltétlenül kivenni szíveskedjék. (Helyeslés.) Nagy Ernő : A rózsahegyi pamut kell a szövéshez. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Már foglalkozunk is vele. Eőri-Szabó Dezső: Drozdy képviselőtársam borzasztó vehemenciával mutatott rá a harmados földek égbekiáltó igazságtalanságaira. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kénytelen vagyok megállapítani sine ira et studio, hogy ez a harag bizony műharag volt... Meskó Zoltán : Ez csak temperamentum dolga ! Eőri-Szabó Dezső : ... vagy pedig nem ismeri a helyzetet, hiszen a harmados föld valójában jobb, mint a feles föld, mert a harmados föld azt jelenti, hogy a gazda szántatja a földet s a gazda vetteti is be, tehát ha kiszámítjuk, ki fog derülni, hogy a harmados föld tulajdonképen több hasznot hoz a munkásnak, mint a feles föld, amelyet magának keli megmunkálnia és a vetőmagot is belevetni. Ezért mondom, hogy ha valaki ilyennel áll elő, akkor vagy nem ismeri a dolgokat, vagy pedig műharag az, amely belőle előtör. (Zaj a szélső' hátoldalon. ) Nagy Ernő: Vérmérséklet dolga! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem egészen! Eőri'Szabó Dezső : Panasz tárgyává tétetett az is, hogy nincs kifejezetten a törvényjavaslatban, hogy hova forduljon az a szegény munkásember, akinek panasza van. Nyilvánvaló, hogyha egyszer a járási mezőgazdasági bizottságnak egy szerve van utasítva arra, hogy ezekben a kérdésekben döntsön, akkor annak a panaszosnak elsősorban a járási mezőgazdasági bizottsághoz, annak valamelyik szervéhez — többnyire az elnökéhez — kell fordulni. Nagy tévedés az, amit Drozdy képviselő ur mondott, hogy az a munkás nem tudja, nem is sejti, hogy kicsoda annak a járási mezőgazdasági bizottságnak az elnöke. Hiszen annak idején palám et publice történt a választás, sok helyen éles harc után. Dehogy nem tudja az a
