Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

202 A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. Eő ri-Szabó Dezső : Hát csak az védte a hazáját jogosan, akinek földje van ? Hát a szegény ember­nek nincs hazája 1 (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelôl.) Annak, aki földet nem mondhat magáénak, nem volt miért harcolni 1 Propper Sándor : Adjanak neki 2 holdat a hazából ! Pikler Emil : Mit mondott erre vonatkozólag Petőfi ? Haza csak ott van, ahol jog van és a nép­nek joga nincs ! Eőri-SzabÓ Dezső : Az a felfogás, hogy ott a hazám, ahol tele a zsebem, nem hazafias felfogás. Nagy Ernő : A világért sem ! Eőri Szabó Dezső: En is szegény ember va­gyok, Cserti József képviselőtársam is, azt hiszem, szegény ember, ö is harcolt a hazáért, én is harcol­tam, pedig nincs földem. Egyenesen nevetséges dolog tehát, bár a nevetségesség mellett nagyon szomorú, mert szomorú hatást vált ki az emberek­ben az, ha a nemzetgyűlésen is elhangozhat olyan megjegyzés, hogy azért harcolt a szegény ember, hogy a nagybirtokosok földjét védje. Védtük a saját hazánkat ! (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelölj A haza fogalmát nem lehet kisajátítani a nagy­birtokosok részére ; a haza mindnyájunké. Nagy Ernő : Magyarországot nem nagyon védtük, Ausztriát védtük ! Pikler Emil : A doberdói fensikon ! Nem volt az magyar föld I Triesztet védtük, Trieszt nem magyar város ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Drozdy Győző : Császári háború volt ! Halász Móric : A Kárpátokban Triesztet véd­tük, ugy-e ? Nagy Ernő : Mi meg tudtuk védeni a magunk hazáját ! EŐri-SzabÓ Dezső : Egy az igazság és pedig az, hogy az a becsületesen dolgozó munkás méltó a maga megérdemelt bérére. (Ugy van ! Ugy van ! jobb felöl.) Azt hiszem, ebben a tekintetben nincs közöttünk ellentét. Propper Sándor : Ezt mondja az írás is, de nem követik ! EŐri-SzabÓ Dezső : Igenis ezt mondjuk és ezt hirdetjük ; ez a szőnyegen fekvő törvényjavaslat is ezen van hivatva segiteni s ezt célozza. Hogy erre a törvényjavaslatra nincs szükség, azt- hiszem, nagyon kevesen vannak, akik ezt vall-S ják. Igenis, szükség van erre a törvényjavaslatra, mert én, ha nem is általánosítok, ha nem is mon­dom azt, hogy sehol sincs rendben a dolog, igenis mondom azt, hogy vannak esetek, amikor nincs rendben. Én magam is voltam bátor már egy indemnitási beszédem alkalmával hiteles községi bizonylat alapján bebizonyítani azt, hogy milyen nevetségesen csekély munkabért fizetnek egyik­másik uradalomban az embereknek. Később egyik képviselőtársam kétségbe vonta ezt, — sajnos, nincs itt — Strausz képviselőtársam. Ezért most megint elhoztam magammal, hogy újra bebizonyít­sam. A körjegyző, a községi biró és a helyettes biró által van kiállítva ez a bizonyitvánVj hogy évi április hó 12-én, csütörtökön. az elmúlt évben, vagyis 1922-ben tavasztól fogva október 1-éig nőknek 30—40, férfiaknak 50—60 korona napszámot fizettek élelmezés nélkül. Taka­rodás ideje alatt a kéveadogató napszámosok 100 koronát kaptak. (Egy hang jobbfelM : Melyik bir­tohùn ?) A gróf Hunyadi-féle birtokon. Az ökrös béreseket helyettesítő napszámosoknak 60 korona napszámot fizettek minden élelmezés nélkül. Ezt a bizonyítványt megint elhoztam ; aki nem hiszi, megtekintheti nálam. Van azután egy másik bizonyítékom is, amely­ben egy falu plébánosa, aki szivén viseli népének érdekeit és akinek szive vérzik, amikor látja ezt, azt irja nekem : Uram, segítsen, mert 20—24 sze­gény család kenyeréről van szó, akiket szivtelenül ki akar uzsorázni egy hentesből vedlett hadi­milliomos. Egyébként püspöki bérlő az illető. Elég szomorú, hogy a püspöki bérlet ilyen ember kezébe juthat, akiről maga a plébános kénytelen meg­állapítani, hogy ki akarja uzsorázni a szegény embereket. Neveket nem akarok említeni ; nomina sunt odiosa. Nagy Ernő : De jobb lesz ! Eőri-Szabó Dezső: Szóval szükség van arra, hogy ebbe a dologba belenyúlj unk ég én örömmel és a minister ur szociális érzéke iránti köszönettel és elismeréssel fogadom ezt a törvényjavaslatot. Üdvözlöm a minister urat, akinek volt bátorsága megküzdeni az ellenáramlattal. Peidl Gyula : Ez a jellemző, hogy ehhez bátor­ság kell ! EŐri-SzabÓ Dezső: Mert hogy kellett küzdeni, arról mi nem tehetünk. Volt tehát bátorsága meg­küzdeni az ellenáramlattal és volt bátorsága ide­lépni a nemzetgyűlés elé ezzel a törvényjavaslattal. Peidl Gyula : Különbül nem lehetne jellemezni a magyar állapotokat Î EŐri-SzabÓ Dezső: Ez a törvényjavaslat min­denesetre csak kezdeményező lépés. Egyszerre azonban nem lehetett teljesen, hogy ugy mondjam, ajtóstól rohanni a házba. Propper Sándor : Lelkiismeretaltatgatás í ' EŐri-SzabÓ Dezső: Nem a; lelkiismeret altat­gatása ; nagyon téved, aki ezt mondja. Igenis, nü a lelkiismeretünkkel harcoltunk azért^ hogy leg­alább a törvényjavaslatot idehozzuk. Propper Sándor : Legalább ! Eőri-Szabó Dezső: Legalább. Mondom, ez a kezdő lépés, nem mondom, hogy ezzel teljesen el van intézve a kérdés. Egyáltalában távol áll tőlem ezt mondani. Az én véleményem szerint nem elégít ki minden követelményt, de erős lépés, nagyon bátor lépés abban a tekintetben, hogy igyé-. kezzünk orvosolni azokat a szociális bajokat, ame­lyek fennállanak. Szakács Andor : Mi van az ezerholdasok va­gyon váltsága val, az interpellációval ? EŐri-SzabÓ Dezső : Mélyen t. képviselőtársam, erre is rá akarok térni. Volt egy képvisclőtársunk ; aki azt; mondotta, hogy ha a földreformot gyorsan végrehajtották volna, akkor nem is lett volna szük­ség erre a törvényjavaslatra. Tévedés ! En, aki a

Next

/
Thumbnails
Contents