Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

A nemzetgyűlés HS. ülése 1923. évi áprüis hó 12-én, csütörtökön. 201 van ilyen mezőgazdasági kamara és van annak ilyen bizottsága (EUenmondások a jobboldalon.) és fogalma sincs arról, hogy ennek a bizottságnak ki az elnöke, kik a tagjai, hol laknak, hol a hivataluk, nem tudja, jobbra menjen-e vagy balra, melyik járásban, melyik városban, melyik faluban van az a hivatal? Hiszen a törvényjavaslatban nincs megállapítva sem a székhelye, sem a hivatalos órája, sem a feje Ily körülmények között ez csak ujabb sóhivatal lesz, olyan sóhivatal, amelyben még sóhoz sem fog jutni a szegény ember. E bizottság működése annál kevésbé válthat ki jó eredményt, mert ha a mai gazdasági viszonyokat nézzük, midőn a korona értéke egyik napról a másikra sem stabil, midőn pillanatrólpillanatra változnak az értékek, ha valaki oda is megy a bizottsághoz a panaszával május elején, és tegyük fel, hogy júliusban csakugyan ülést tart a kamara és felterjesztését augusztusban vagy szeptemberben felküldi a ministerhez, vájjon a minister intézkedik-e december előtt arról, hogy az illető járásban a munkabéreket szabályozzák-e vagy sem? Á mai közigazgatási viszonyok között egyáltalában nincs reményünk arra, hogy idejekorán, amikor még nem késő, szólhasson bele a hatóság és a ministeri um a munkabér-differenciákba Ha a minister ur olyan törvényjavaslatot akart volna csinálni, mely csakugyan szabályozza a munkabéreket, . .. Szomjas Gusztáv:- Persze, hogy olyant akart. Drozdy Győző :. . •. akkor igenis határozott intézkedést vett volna fel a javaslatba, olyan intézkedést, amely szerint a ministeriumnak nemcsak joga van elrendelni bizonyos járásokban kívánságra a munkabérek szabályozását, hanem gondoskodott volna olyan szervről, amely akár járásonként külön, akár országosan, egyöntetűen intézkedett volna állandóan a munkabérek szabályozásáról. Szabó István (nagyatádi) foldmivelésügyi minister s Úgyis elég sok szerv van már ! Drozdy GyŐZŐ s így teljesen hamis a törvényjavaslat címe, mert »a gazdasági munkabérek szabályozásáról« szól, de erről semmi sincs a javaslatban. Ugy látom tehát, hogy csakis a cím kedvéért szerkesztődött ez a törvényjavaslat, mint abban a bizonyos palóc sirversben van, hogy »Itt nyugszik Istenben jó Kerekes Ferkó, Akit agyonrugott egy megvadult pejkó. János volt a neve a szegény meghóttnak, Osak a rím kedvéért íródott Ferkónak.« (Derültség a baloldalon.) Ugyanígy vagyunk ezzel a törvényj avaslattal is, mely csak a cím kedvéért íródott, de egy szó sincs benne a munkabérek szabályozásáról. Épen ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés balfelŐl.) Elnök í Szólásra ki következik ? Bartos János jegyző : Eőrí-Szabó Dezső ! Eőri-Szabó Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólt t. képviselőtársam ezt a kérdést az érzelmek, sőt az indulatok világába vitte. Én megpróbálom visszavinni oda, ahová való : a komoly megfontolások világába, (Helyeslés a jobboldalon.) mert szerintem nincs helytelenebb dolog, mint az, ha minden kérdést arra használunk fel, hogy kedélyeket izgassunk vele és ha van — mert elismerem, hogy van — jogos elégedetlenség, azt még jobban fokozzuk. Ezzel célunkat el nem érjük, . . . Propper Sándor: Tessék megszüntetni a bajokat. Eőri-Szabó Dezső : . . . sőt ellenkezőleg, ahelyett hogy megnyugvást teremtenének legjobb szándékainkkal, annak ellenére, hogy szándékunk tiszta és a cél világos és az eszköz is jó, megnyugvást mégsem fogunk elérni. Ha a mélyen t. túloldali t. képviselőtársaimnak ez a szándéka, politikai szempontból nekik talán megfelelő lehet, az ország szempontjából, a mezőgazdasági munkások érdekéből semmi esetre sem helytálló és célravezető. ( Ugy van ! jobbfelől.) Aki engem ismer, bizonyára tudja, hogy szociális érzékkel a mindenható Isten megáldott ... Esztergályos János : Csak nagyon szűken ! Eőri-Szabó Dezső : Akkor ön nem ismer, ha ezt mondja. Rothenstein Mór: Elméletben! Eőri-Szabó Dezső : Azt az időt, amelyet közéleti szereplésben töltöttem el, mondhatnám, állandóan arra használtam fel, hogy a meglévő szociális problémákat, amennyire befolyásomtól és szerény közremunkálkodásomtól függött, igyekezzem megoldani. Propper Sándor : Hol vannak a megoldások ? Rothenstein Mór : Zalaegerszegen S (Zaj jobbfelől.) Eőri-Szabó Dezső : Nincs igazságtalanabb dolog, mint általánositani. Én kifejezést adtam még saját pártombeli képviselőtálsaim közül is többek előtt annak, hogy nem helyes azt mondani, hogy mindenütt rendben vannak a dolgok, hogy mindenütt buzavaluta szerint fizetik a munkásokat, de amiképen ez nem helyes, ép annyira, sőt fokozottabb mértékben nem helyes általánositani és azt mondani, hogy sehol sincs rendben a dolog, sehol sincs szociális érzék abban a birtokosban, sehol sem fizetik a munkást ugy, ahogy kellene. (Felkiáltások balfdől : Azt nem motidták I) Ezt mondták többen a túlsó oldalon : Diozdy és Dénes t. képviselőtársaim ilyen igazságtalan általánosításokkal igyekeztek megfertőzni a hangulatot. Nagy Ernő : Bocsánatot kérek, ilyent nem állítottak ! Eőri-Szabó Dezső : Ez a két t. képviselőtársam általánosított, tessék megnézni a naplókat, kedves Nagy Ernő képviselőtársam, meg fog róla győződni, hogy ugy van. Sőt egy másik képviselőtársunk, Cserti József, azzal a szólammal igyekezett hangulatot kelteni, hogy az a szegény ember a nagybirtokos birtokát védeni jó volt, de arra nem jó, hogy megtalálja a maga munkájának a jutalmát. Propper Sándor : Igaza van ! 30*