Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
200 r A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. Drozdy Győző g De még ehhez a harmados földhöz sem juthat a szegény ember, mert a legtöbbigénylő ezt is csak mint mellékszolgáltatmányt kapja az uraságtól, tudniillik csak akkor, ha aláirja az aratási szerződést és elmegy hozzá aratni. Ebben az esetben az, aki az uraságnál aratott, itt-ott kap egy kis harmados földet, de a többieket kizárják ebből. (Zaj jobbfelöl.) En igazán végtelenül csodálkozom rajta, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor ilyen objektive tárgyalom ezt a kérdést, . . . Barthos Andort Ez objektiv ? (Élénk derültség jobbjelöl.) Drozdy GyŐZÓ' : . • akkor ilyen feltűnő kacajjal fogadják fejtegetéseimet, mint Barthos t. képviselőtársam . . . Barthos Andor : Hogyne, ha ilyeneket beszél ! Drozdy GyŐZŐ: Volt ön már falun, t. képviselőtársam és tudja azt, hogy Magyarország minden községében a harmados földek címén . . . Barthos Andor : En azt tudom, amit tudok, de igy izgatni csak maga tud, t. barátom. (Ugy van ! Derültség jobb felől.) Drozdy GyŐZŐ : ... a legnagyobb robotot hozták vissza, mert egy más munka elvégzése fejében adják csak a földbirtokosok ezeket a harmados földeket. Az ön fölháborodása pedig, t. képviselőtársam, csak múfelháborodás. önnek sem szive, sem magyar lelke nincs. (Nagy zaj jobb felől.) Barthos Andor : Kikérem magamnak í Kérem, méltóztassék rendreutasítani az ilyen hitvány beszédért. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Kérnem kell a t. képviselő urat, hogy képviselőtársaival szemben az ilyen apaszt rofálást ól tartózkodni szíveskedjék. Drozdy GyŐZŐ : De amikor ilyen nyilvánvaló igazságokat kétségbe vonnak. Barthos Andor : Magyar lelket nem fogok Drozdy t ól t an ülni. Sándor Pál : Miért haragszanak, meg lehet cáfolni. Peidl Gyula : Ha a munkások nyomoráról van szó, akkor csak nevetni tudnak. Barthos Andor ; A malis vituperare laus est ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Drozdy GyŐZŐ : Ha arról van szó, hogy Magyarországon a munkabérek szabályozására törvényt hozzunk, mi szives-örömest üdvözölnék ezt a törekvést, hogy ennek az agyonnyomoritott, sokat zaklatott, az éhhalállal küzködőtársadalmi osztálynak helyzetén segitsünk. Meg kell azonban állapi tanom, hogy ez a törvényjavaslat, melyet a t. minister ur elénk terjesztett, hiányos, semmitmondó javaslat, melyben nincs egyetlen intézkedés sem. amely a munkabérek szabályozását lehetővé tenné. Én állitom ; hogy a törvényjavaslatnak még a kodifikálása is elhamarkodott munka, olyan törvényszerkesztés ez, amelyre a magyar törvénykönyvben példa nincs, talán csak a múltkori törvényjavaslat. Méltóztassék megnézni, hogyan kezdődik a javaslat 1. §-a (olévi április hó 12-én, csütörtökön. vassá) : »Semmis a gazdasági munka teljesítésére nézve kötött az a szerződési megállapodás . . .« stb. Kérdem, lehet-e egy törvényjavaslatot negatívummal kezdeni, lehet-e ugy kezdem, hogy melyik szerződés semmis ? Vájjon először nem azt kellett volna-e megállapítaní, hogy melyik szerződés érvényes, hogy mik egy szerződés feltételei ? Nem azt kellett volna-e megállapít aní, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak célja, mi a tárgya ? Mindjárt a kivételekkel kezdjük ? Én is tanultam Neu-OUendorf grammatikáját és még abban a grammatikában sem a kivételekkel, hanem a szabályokkal kezdték és a kivételekkel csak megerősítették a szabályt. De ez a tör vényjavalat mindjárt a kivételekkel kezdi, hogy mely szerződések semmisek. Ha ugy kezdődött volna az 1. §, hogy »Mezőgazdasági munkások, —• nem cselédek — akik aratást, cséplést vagy bármilyen fajta mezőgazdasági munkát vállalnak, munkájukért természetben vagy pénzben való járandóságot, napszámbért, órabért, stb. köthetnek ki maguknak ; a munkáltatók és a gazdasági munkások a pontosabb meghatározott járandóságokra vonatkozólag szerződést kötnek<<, akkor nem volna ellene kifogás emelhető. Ennek kellett volna megelőznie a kivételeket, t. minister ur. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyí minister ; Benn van az 1918-iki törvényben. Ez a törvény fennáll. Nem fogok ismételni. Drozdy GyŐZŐ : A t. minister ur már a múlt alkalommal emiitette, hogy a kodifikálás nem hozzá tartozik, hanem az igazságügyministeri um hoz. Barthos Andor : Fogalma sincs semmiről, csak beszél ! Drozdy GyŐZŐ : Bocsánatot kérek, ha erre egyáltalán nem reflektálok, de azt hiszem, hogy azok a fej biccent esek, amelyeket titokban arról az oldalról is kaptam, midőn azt mondtam, hogy tagadásokkal, kivételekkel nem lehet egy törvényt kezdeni, hanem először meg kell állapítani annak lényegét, célját, azt bizonyítják, hogy ez alkalommal nem Barthos képviselőtársamnak volt igaza. Barthos Andor : Nincs itt olyan ember, aki önnel egyetért ! Peidl Gyula : Itt nincs, de a folyosón van ! Pikler Emil : De a népmilliók egyetértenek ! Propper Sándor : Ttt tiltja a pártfegyelem ! (Zaj.) Drozdy Győző: Ez a törvényjavaslat egyáltalán nem biztosítja azt, hogy Magyarországon, a munkabérviszonyok konszolidálódhatnak, hogy a differenciák pár nap alatt elintézést nyerhetnek. Mert nézzük meg : mi lesz, ha ez a törvényjavaslat életbe lép ? A mezőgazdasági kamarának ez a bizottsága évenként egyszer-kétszer-háromszor fog ülést tartani Ha ott valaki konkrét panasszal áll elő, ha valaki oda jelentést tesz, akkor foglalkozhatik vele majd ez a bizottság, de ha nem lesz panaszos, akkor egyáltalában nem foglalkozhatik vele. Már pedig hogyan legyen panaszos, amikor a szegény földmunkásnak fogalma sincs arról, hogy
