Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

Î94 Â" nùhiîèî gyűlés 'JZÏS, ïifése. 1933.' pénzbeli segítségévei a célnak megfelelően jár­nak el és visszaélések nem történnek, akkor soha, semmiféle eszközzel nem tudok a jövőben hasonló akciót keresztülvinni. Rothenstein Mór : Miért nem számolnak el ? Perlaki György : Adja Isten, hogy ne legyen többé szükség ilyen akcióra, de ismerjük az ország szomorú helyzetét és ma még nem biz­tosithatjuk az Ínségeseket arról, hogy a leg­közelebbi időben nem lesz-e szükség ujabb ilyen akcióra. A t. képviselő urak nagyon jól tudhat­ják, — mint ahogy mi is tudjuk — hogy minden vármegyében és minden törvényhatóság terüle­tén van egy bizottság, mely a Horthy-akcióval foglalkozik és hogy ez a bizottság igenis, el­számoltatja az illetékes hatóságokat és el fog számolni a központtal is. Én is tagja vagyok egy ilyen bizottságnak és mondhatom, hogy az igen szép munkát végzett eddigelé. Hivatkoz­hatom arra, hogy Baranya megyében igen sok utat hoztunk rendbe a Horthy-akció segélyével, lehetővé tettük, hogy a rettenetes rossz állapot­ban levő utak tovább ne romoljanak, az árkokat és patkákat kitisztítottuk, a viz lefolyását bizto­sítottuk, és igy az utak legnagyobb ellenségét, a vizet elvezettük. Ezzel nagyon szép keresethez is juttattuk az Ínségeseket, ugy hogy azok meg vannak elégedve. Kénytelen vagyok ezt is le­szögezni, hogy az ország közvéleménye láthassa, hogy a Horthy-akciót igenis helyes célokra használtuk fel, és segítettük annak adományai­ból azokat az egyéneket, akik dolgozni akartak, hogy tényleg munkát is teljesítsenek. Már többszór kifejtettem itt a nemzetgyűlésen, hogy a munkanélküli segélynek nem vagyok hive, mert azt nem tartom helyes dolognak. Propper Sándor: Nem ért hozzá, fogalma sincs a kérdésről. Az egész világon megvan. Perlaki György: Akik dolgozni akartak, azok igenis, részesülhettek az akció kedvez­ményeiben, és azok meg is voltak elégedve azokkal a munkabérekkel, amelyeket ez a bizottság nyújtott a Horthy-akcióból. Nagyon kérem az igen t. képviselő urakat, hogy igen kényesen bánjanak ezzel a kérdéssel. Ne hint­sük el a bizalmatlanság magvát az adakozók között, (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a cél­Íuk!\ nehogy a jövőben épen a bizalmatlanság következtében meghiúsítsunk ilyen akciót. Rothenstein Mór : Köszönjük a kioktatást! (Felkiáltások a jobboldalon : Szükségük van rá !) Propper Sándor: Csak nem maguktól. Perlaki György: Az igen t. képviselő ur akkor is ellenkezésbe került sajátmagával, ami­kor a földbirtokreformot összhangzásba hozta az ipari politikával. Azt nagyon helyesen mondta, hogy azokat a munkástömegeket, amelyeket ma a föld nem tud ellátni, másutt kell foglalkoztatni, át kell vezetni az ipar terére, ezt azonban csak abban az esetben tehetem, ha iparpártoló politikát folytatok, ha az ipart meg­erősítem^ vagyis, ha az ipar terén is szaporítom émjípriUs hó 12-ênï, cmtörtökőn. a munkaalkalmakat. Az ipari védelmet pedig a jelenlegi viszonyok között máskép nem tudom elképzelni, mint vámvédelemmel, amelynek az igen t. képviselőtársam a beszéde folyamán nagy ellenségemként mutatkozott. Megemli tette a gazdasági hitelt. Szemére vetette a kormánynak azt, hogy gazdasági hitellel óhajt foglalkozni és a gazdák részére olcsó hitelt óhajt nyújtani, Én, t. Nemzetgyűlés, csak a szőlőbirtokra akarom a t. túloldal figyelmét felhívni. Elkép­zelhetik-e azt, hogy a szőlőbirtokosok nem szorul­nak hitelre akkor, amikor a boraikat semmi körülmények között sem tudják értékesíteni, amikor a szénkóneg, a gálic és egyéb, a szőlő­termeléshez szükséges anyag ára horribilisán felemelkedett, amikor tetemesen megnövekedett napszámot kell nekik fizetni? Feltétlenül szük­ségük van ezért tőkére, mert a többtermelést a mezőgazdaság terén is teljes erővel, tehát a megfelelő tőkével kell forszírozni, és mert csak a többtermelés alkalmas arra, hogy a mezőgaz­daságban minél több munkást foglalkoztassunk. A mezőgazdaságban is át kell végre térni az ipari növények termesztésére, hogy minél több munkáskezet foglalkoztassunk ós minél több munkásnak biztosítsunk kenyeret. Ehhez azon­ban pénz és hitel kell. Természetes az is, hogy a mezőgazdasági hitelnek olcsóbbnak kell lennie, mint más hitelnek, mert a mezőgazdaságnál tulajdonképen egy évre fektetem be a pénzt, és akkor is óriási rizikóra, mert nem tudom, ugy-e bár, hogy milyen idő következik be, nem tudom, hogy megkapom-e azt az eredményt, amelyre számítottam. A mezőgazdaság a békében sem hozta meg azokat a nagy jövedelmeket, vagy azokat a nagy kamatokat, amelyeket a forgó­tőke hozott, a mezőgazdaság tehát nem képes olyan nagy kamatokat fizetni, mint amilyeneket a mobil tőke, az állandóan forgalomban levő pénz tud fizetni. Ezért, igenis, a kormány köte­lessége, hogy a mezőgazdaság támogatására sies­sen és a mezőgazdaságnál olcsó hitel nyújtásával tegye lehetővé az annyiszor hangoztatott több­termelést, mert ha ezt elmulasztja, akkor a mezőgazdaságnál nemhogy többtermelés követ­keznék be, hanem kevesebbet fogunk termelni, ami az országnak óriási kárára lesz. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kevesebb munkaalkalom van ! Perlaki György: Egyesek szerint a kor­mánynak nincsen joga beavatkozni a munka­bérek kialakulásába s egyesek azt állítják, hogy a munkabéreknek természetesen kell kialakul­niuk, azaz: a keresletnek és a kínálatnak kell tulajdonképen a munkabéreket Szabályozni. Pikler Emil : Bérdiktatura van ! Perlaki György: T. Nemzetgyűlés! Én ezt az álláspontot nem fogadhatom el, azért, mert sajnos, ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a túlnagy kínálat következtében a munkabérek tényleg ; olyan alacsonyan alakultak ki, hogy azok a munkás megélhetését nem biztosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents