Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-118

Î94 Â" nùhiîèî

gyűlés 'JZÏS, ïifése. 1933.' pénzbeli segítségévei a célnak megfelelően járnak el és visszaélések nem történnek, akkor soha, semmiféle eszközzel nem tudok a jövőben hasonló akciót keresztülvinni. Rothenstein Mór : Miért nem számolnak el ? Perlaki György : Adja Isten, hogy ne legyen többé szükség ilyen akcióra, de ismerjük az ország szomorú helyzetét és ma még nem biztosithatjuk az Ínségeseket arról, hogy a legközelebbi időben nem lesz-e szükség ujabb ilyen akcióra. A t. képviselő urak nagyon jól tudhatják, — mint ahogy mi is tudjuk — hogy minden vármegyében és minden törvényhatóság területén van egy bizottság, mely a Horthy-akcióval foglalkozik és hogy ez a bizottság igenis, elszámoltatja az illetékes hatóságokat és el fog számolni a központtal is. Én is tagja vagyok egy ilyen bizottságnak és mondhatom, hogy az igen szép munkát végzett eddigelé. Hivatkozhatom arra, hogy Baranya megyében igen sok utat hoztunk rendbe a Horthy-akció segélyével, lehetővé tettük, hogy a rettenetes rossz állapotban levő utak tovább ne romoljanak, az árkokat és patkákat kitisztítottuk, a viz lefolyását biztosítottuk, és igy az utak legnagyobb ellenségét, a vizet elvezettük. Ezzel nagyon szép keresethez is juttattuk az Ínségeseket, ugy hogy azok meg vannak elégedve. Kénytelen vagyok ezt is leszögezni, hogy az ország közvéleménye láthassa, hogy a Horthy-akciót igenis helyes célokra használtuk fel, és segítettük annak adományaiból azokat az egyéneket, akik dolgozni akartak, hogy tényleg munkát is teljesítsenek. Már többszór kifejtettem itt a nemzetgyűlésen, hogy a munkanélküli segélynek nem vagyok hive, mert azt nem tartom helyes dolognak. Propper Sándor: Nem ért hozzá, fogalma sincs a kérdésről. Az egész világon megvan. Perlaki György: Akik dolgozni akartak, azok igenis, részesülhettek az akció kedvezményeiben, és azok meg is voltak elégedve azokkal a munkabérekkel, amelyeket ez a bizottság nyújtott a Horthy-akcióból. Nagyon kérem az igen t. képviselő urakat, hogy igen kényesen bánjanak ezzel a kérdéssel. Ne hintsük el a bizalmatlanság magvát az adakozók között, (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a célÍuk!\ nehogy a jövőben épen a bizalmatlanság következtében meghiúsítsunk ilyen akciót. Rothenstein Mór : Köszönjük a kioktatást! (Felkiáltások a jobboldalon : Szükségük van rá !) Propper Sándor: Csak nem maguktól. Perlaki György: Az igen t. képviselő ur akkor is ellenkezésbe került sajátmagával, amikor a földbirtokreformot összhangzásba hozta az ipari politikával. Azt nagyon helyesen mondta, hogy azokat a munkástömegeket, amelyeket ma a föld nem tud ellátni, másutt kell foglalkoztatni, át kell vezetni az ipar terére, ezt azonban csak abban az esetben tehetem, ha iparpártoló politikát folytatok, ha az ipart megerősítem^ vagyis, ha az ipar terén is szaporítom émjípriUs hó 12-ênï, cmtörtökőn. a munkaalkalmakat. Az ipari védelmet pedig a jelenlegi viszonyok között máskép nem tudom elképzelni, mint vámvédelemmel, amelynek az igen t. képviselőtársam a beszéde folyamán nagy ellenségemként mutatkozott. Megemli tette a gazdasági hitelt. Szemére vetette a kormánynak azt, hogy gazdasági hitellel óhajt foglalkozni és a gazdák részére olcsó hitelt óhajt nyújtani, Én, t. Nemzetgyűlés, csak a szőlőbirtokra akarom a t. túloldal figyelmét felhívni. Elképzelhetik-e azt, hogy a szőlőbirtokosok nem szorulnak hitelre akkor, amikor a boraikat semmi körülmények között sem tudják értékesíteni, amikor a szénkóneg, a gálic és egyéb, a szőlőtermeléshez szükséges anyag ára horribilisán felemelkedett, amikor tetemesen megnövekedett napszámot kell nekik fizetni? Feltétlenül szükségük van ezért tőkére, mert a többtermelést a mezőgazdaság terén is teljes erővel, tehát a megfelelő tőkével kell forszírozni, és mert csak a többtermelés alkalmas arra, hogy a mezőgazdaságban minél több munkást foglalkoztassunk. A mezőgazdaságban is át kell végre térni az ipari növények termesztésére, hogy minél több munkáskezet foglalkoztassunk ós minél több munkásnak biztosítsunk kenyeret. Ehhez azonban pénz és hitel kell. Természetes az is, hogy a mezőgazdasági hitelnek olcsóbbnak kell lennie, mint más hitelnek, mert a mezőgazdaságnál tulajdonképen egy évre fektetem be a pénzt, és akkor is óriási rizikóra, mert nem tudom, ugy-e bár, hogy milyen idő következik be, nem tudom, hogy megkapom-e azt az eredményt, amelyre számítottam. A mezőgazdaság a békében sem hozta meg azokat a nagy jövedelmeket, vagy azokat a nagy kamatokat, amelyeket a forgótőke hozott, a mezőgazdaság tehát nem képes olyan nagy kamatokat fizetni, mint amilyeneket a mobil tőke, az állandóan forgalomban levő pénz tud fizetni. Ezért, igenis, a kormány kötelessége, hogy a mezőgazdaság támogatására siessen és a mezőgazdaságnál olcsó hitel nyújtásával tegye lehetővé az annyiszor hangoztatott többtermelést, mert ha ezt elmulasztja, akkor a mezőgazdaságnál nemhogy többtermelés következnék be, hanem kevesebbet fogunk termelni, ami az országnak óriási kárára lesz. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Kevesebb munkaalkalom van ! Perlaki György: Egyesek szerint a kormánynak nincsen joga beavatkozni a munkabérek kialakulásába s egyesek azt állítják, hogy a munkabéreknek természetesen kell kialakulniuk, azaz: a keresletnek és a kínálatnak kell tulajdonképen a munkabéreket Szabályozni. Pikler Emil : Bérdiktatura van ! Perlaki György: T. Nemzetgyűlés! Én ezt az álláspontot nem fogadhatom el, azért, mert sajnos, ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a túlnagy kínálat következtében a munkabérek tényleg ; olyan alacsonyan alakultak ki, hogy azok a munkás megélhetését nem biztosítják.