Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-117

188 'A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. Dénes István: Mert ha az a tisztviselő, az a ministeri tanácsos nem megy el hivatalába, akkor nem küldenek utána csendőrt ; .. . Szabó István (sohorőpátkai) : Igen, de nem is éhezik utána egy egész ország. Dénes István ; . . . annak joga van szabotálni, viseli annak következményeit . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az nem elég! A termést nem szabad tönkremenni hagyni ! Ez országos érdek. , Dénes István : De a földbirtokosok ezeket a törvényszakaszokat arra használják ki, hogy megkötik a mezőgazdasági munkás kezét-lábát, ugy hogy meg sem tud moccanni. Szabó István (nagyatádi) földmiveSésügyi minister: Azért hozom a törvényt, Dénes István : Ha ez nem volna lehető, akkor a munkások tudnának védekezni a kihasználó földtulajdonosokkal szemben. (Felkiáltások jobbfelöl: Ezt szeretnék! Ezt akarják!) Távolról sem akarjuk, de valamint a munkásoknak és a tisztviselőknek megvan ez a joguk, meg kell adni azt a jogot a földmunkásoknak is, hogy saját életük felett szabadon rendelkezhessenek. Eőri-Szabó Dezső : De nem az ország élete fölött! Drozdy Győző : Egyszer majd kaszát fognak. (Zaj.) Dénes István : Ezért indítványozom (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy sürgősen terjesszen be törvényjavaslatot az 1898:11. te. 36., 37. és 38. §-ainak hatályon kívül helyezése tárgyában. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Végül most megmondom, t. Nemzetgyűlés, hogy miért nem jó ez a javaslat. . Semmisnek mondja ki azokat a mezőgazdasági megállapodásokat, amelyeknél fogva a munkásnak arányos külön díjazás nélkül kötelessége valamely munkát vagy szolgáltatást teljesíteni. De mit jelent az, bogy semmis? Ugy látszik, nem jogászember szerkesztette ezt a törvényjavaslatot, vagy ha igen, akkor nem vonta le a jogi jelentőségét annak. Mert ha valamely jogügylet semmis . . . Kérem, minister ur, méltóztassék meghallgatni, ne tessék kacagni. Méltóztassék meghallgatni. Ez már magán]ogi kérdés. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azt csak nem lehet mondani, hogy nem jogász csinálta! A képviselő urnák is tudnia kellene! Dénes István: A semmiség azt jelenti... (Zaj.) Folyton zavarnak, az idő telik. Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk! balfelöl,) Dénes István: A semmiség azt jelenti, hogy az az ügylet, amelyre a semmiség vonatkozik, eredendő érvénytelenségben szenved. Amidőn tehát a törvényjavaslat kimondja, hogy semmis, ez azt jelenti, hogy ebből az üzletből kifolyólag sem jogokat, sem kötelezettségeket nem lehet származtatni, vagyis ez azt jelenti, hogy az a földbirtokos ingyen megdolgoztatja azt a munkást, amikor pedig az a földmunkás jogorvoslatot keres, előáll a törvénnyel: hiszen semmis volt a jogügylet, ebből jogok nem származtathatók. (Zaj.) Ez magánjogi kérdés, ez igy van, és minden jogász igazat kell hogy adjon nekem. A törvényjavaslat tehát helytelen és hibás. A semmiségi ok alapján rosszhiszemű, vagy kárt okozó, dolozus cselekedetek esetén legfeljebb kártérítési igénye lehet a munkásnak, vagy pedig in integrum restitutio. Itt azonban egyik sem foroghat fenn, tehát rossz a szöveg, rossz a jogi beállítás A törvényjavaslatnak feltétlenül vissza kell vonatnia és újból kell szÖvegeztetnie. Hegedüs György: Az első mondat agyonüti a másodikat! Dénes István : Ugy van ! Csodálkozom az igen t. földmivelésügyi minister úron, hogy elfogadja ezt. Olyan szavakkal operál ez a törvényjavaslat, amelyek ezer és egy kibúvót engednek a földesuraknak. Azt mondja a javaslat, hogy arányos legyen a munkabér és külön díjazást emlit. Nem lehet ilyen szavakkal dolgozni. Mert mihez legyen arányosítva a munkabér? A munkás arcához, a munkás alakjához, a munkás testéhez legyen arányos ? Hiszen ebbe a szóba, ebbe a kifejezésbe, hogy arányos, a földtulajdonosok, a multakon okulva egész biztosan bele fogják magyarázni, hogy azért arányos a munkabér, mert a munkás gyermekének a keresztapja a földtulajdonos, tehát azért ad neki csak ennyit. (Egy hang a középen: Jó vicc!) Igen, fájdalom, kénytelen vagyok ilyen konklúzióra jutni. Nem lehet ilyen széles latitüdöt, ilyen pongyola meghatározásokat bevenni a törvényjavaslatba. A munkásnak különben is — és azt hiszem, itt találkozik valamennyiünk meggyőződése — nem arányos munkabérekre és nem külön díjazásra van szüksége, hanem rendes megszolgált, tisztességes munkabérre. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A törvényjavaslatba tehát semmi körülmények között sem arányos bért kell bevenni, hanem azt, hogy a rendes bért tartozik megadni a földtulajdonos a földmunkásnak. A hosszabb időre leszerződött munkások idejében szintén nagyon sok kibúvót enged a törvényjavaslat, mert azt mondja, hogy ellenszolgáltatás nélkül ne bocsássa el a földbirtokos a földmunkást, ha időközben nincs munkája. Ha az a földmunkás hosszabb időre leszerződött ahhoz a földtulajdonoshoz, akkor legyen benne a törvényben határozottan az, hogy ha a földesúr valami hibájából vagy a rossz idő miatt az a hosszabb időre leszerződött munkás nem tud dolgozni, akkor ne csak »ellenszolgáltatást« kapjon, hanem kapja meg rendes, szerződésileg biztosított bérét. Mert hiszen az a munkás nem mehet el más vidékre eladni a munkáját. Ott kénytelen maradni. Ha tehát a munkaadó vagy