Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, Kedden, 187 mások hibájából, vagy más körülmények folytán nincs munkában, akkor is feltétlenül jár a szerződési időtartamra a rendes munkabér. Ezek azonban már a részletekre terjednének ki. Az idő is előrehaladott, azért nem akarom tovább igénybe f venni a nemzetgyűlés figyelmét és türelmét. En a mezőgazdasági munkáskérdés nagy nemzeti és országos korderejénél fogva, és a nagy, hatalmas érdekeknél fogva, amelyek ahhoz fűződnek, azt indítványozom és azt ajánlom, hogy semmi körülmények között se hamarkodjuk el ennek a törvényjavaslatnak a megszavazásával a munkáskérdés elintézését. Tartsuk ezt napirenden, tárgyaljuk meg a bizottságokban alaposan, mélyen ezeket a kérdéseket és jöjjön az igen t. kormány, egy uj törvényjavaslattal, amely igen markánsan és részletesen szabályozza az élethez való jogát ennek a hatalmas munkástábornak. {Éljenzés a bal- és a szélsobalóldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Yan szerencsém beterjeszteni az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, a döntő birósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről szóló törvényjavaslatot, azzal a kérelemmel, hogy azt kinyomatni, szétosztatni ós az osztályok mellőzésével a közgazdasági, munkásügyi és közigazgatási bizottságokhoz utalni méltóztassék. Rassay Károly: Szót kérek! Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Én azt a tiszteletteljes kérést terjesztem az igen t. kereskedelemügyi minister ur elé, hogy mivel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kétségkívül igen sok tekintetben felek közötti jogviszonyokat is érint, méltóztassék javasolni, hogy a törvényjavaslat egyúttal az igazságügyi bizottságiak is kiadassák. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Ez ellen nincs észrevételem ; hozzájárulok, hogy a javaslat az igazságügyi bizottságban is tárgyaltassék. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, a Ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett ki adatik a közgazdasági, munkásügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságoknak. T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalásra szánt idő letelvén, a vitát megszakítom és napirendi javaslatot teszek. Minthogy holnap az 1848. évi V. t.-c. értelmében nemzeti ünnep van . . . Szakács Andor : Miféle nemzeti ünnep ? {Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A törvény igy rendelkezik, méltóztassanak tiszteletben tartani és méltóztassanak az elnök enunciációját nyugodtan meghallgatni. Drozdy GyŐZŐ : Elavult törvény ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! ...javasolom, hogy legközelebbi ülésünket csütörtökön, folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor tartsuk . . . (Nagy zaj.) Csendet kérek. ... és annak napirendjére tűzessék ki : A gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, továbbá a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása Szilágyi Lajos és Kiss Menyhért képviselő urak egyrendbsli — és Zsirkay János képviselő ur háromrendbeli mentelmi ügyében. Kivan valaki a napirendhez szólani % Perlaki György jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés! Nagyon szomorúnak tartom, hogy ilyen elavult, alluviális korszakba tartozó és a magyar nemzet becsületére és történelmi múltjára szomorú fényt vető dátumhoz ragaszkodunk, mint aminő április 11-e. (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mint méltóztatnak jól emlékezni, nemrégen báró Banff y Dezső, az egész magyar nemzet felháborodása közben erőszakkal oktrojálta rá ezzel a paragrafussal ezt a hivatalos, száraz ünnepnapot, Bécs kívánságára és parancsára, szemben azzal a nappal amelyet az egész magyar nemzet igaz szabadságharci ünnepnek tart : szemben március 15-ével. Most mindenféle közjogi és más kapcsolataink Ausztriával megszakadtak. Nagyon szomorú, hogy mi a paragrafusokon kivánmik nyargalni és amikor a nemzetgyűlés három héten át igen hosszú szünetet tartott s amikor a legnagyobb munkát kellene kifejteni a nemzet érdekében ilyen felesleges munkaszünettel toldjuk meg ezt a szünetet és március 15-e helyett, április 11-ikére, erre a schwarz-gelb, fekete-sárga hátterű ünnepre kívánják a magyar hazafiasság bélyegét ráütni. Mi ez ellen felemeljük tiltakozó szavunkat és az elnök ur napirendjével szemben tisztelettel indítványozom, — és appellálok minden egyes nemzetgyűlési képviselő hazafias magyar érzésére, — hogy a holnapi napon tartsunk ülést. Perlaki György Jegyző : Szólásra következik Eőri-Szabó Dezső ! EŐri-SzabÓ Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, rólam senki sem mondhatja, aki ismer, hogy schwarz-gelb érzelmű vagyok. Rassay Károly : Az majd elválik ! EŐri-Szabó Dezső : A 48-as szabadságtörvények szentesítésének napját azonban ezidőszerint törvény ünnepelteti meg. Rassay Károly : Az a fejedelmi ígéret megszegésének ünnepe ! EŐri-SzabÓ Dezső : Amikor tehát a. törvényt respektálni akarjuk, azt hiszem, semmi esetre sem vétünk hazafias intenciónk ellen. Én a magam részéről nagyon szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy mivel holnap interpellates nap volna, tartsunk szombaton is ülést ; abban a tekintetben azonban, hogy mikor tartsuk legközelebbi ülésünket, hozzájárulok az elnök ur napirendi javaslatához, 27*
