Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
184 A nemzetgyűlés 117. ülése 19Í Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehet, nem változó. Dénes Isván : Miután az átlagos munkabérek a háború előtt is pontosan meg voltak állapítva, nagyon könnyű ez a megállapítás. Ezért indítványozom (olvassa): »A gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló jelen törvényjavaslat átdolgozás végett adassék vissza a földmivelésügyi minister urnák, s utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a beterjesztendő törvényjavaslatban a következő módon szabályozza a mezőgazdasági napszámbéreket : A mezőgazdasági munkások napszámbérének legalacsonyabb mértéke nem lehet kevesebb, mint amennyi a háború előtti átlagos aranykoronákban fizetett munkabéreknek megfelelő pénz vagy hasonló értékű természetbeni szolgáltatás. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbalóldalon.) A munkabérmegállapitó bizottság működése pedig csak ezen létminimumon felül megállapítandó munkabérek megállapítására terjedjen ki.« TJgy gondolom, teljesen jogos és móltányos kivánsága ez a földmunkásságnak, a mai árak és a drágaság mellett. Hedry Lőrinc : A tisztviselőké is jogosak voltak ! Dénes István : Ugy van ! Tessék az erre vonatkozó törvényjavaslatot beterjeszteni, tessék idejönni vele! (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelöl : Nincs miből fizetni !) Van miből fizetni. Ha milliárdokat tudnak sibolni, ha milliárdokat keresnek a nagybirtokosok, tessék őket megadóztatni ! Tessék a háborús szerzeményt megadóztatni, lássák el abból a tisztviselőket. Méltóztassanak konzekvenseknek lenni, ne méltóztassanak erről beszélni és máskép cselekedni! (Zaj.) Legyen vége a kétszínű politikának ! Én beterjesztettem a törvényjavaslatot, miért nem szavazták meg, t. képviselőtársam is ellene szavazott. (Zaj.) Menjünk azonban tovább. Nézzük meg a részes szerződéseket, amelyeket szintén nem szabályoz az előttünk fekvő törvényjavaslat. Hogyan állunk a részes szerződések tekintetében? A háború előtti aratásokért — pedig akkor is keveset kaptak, — legalább megkaptak átlagosan 90—100 kilogramm gabonát katasztrális holdankint. Ma, fájdalom, az ország legnagyobb részében csak 75 kilogrammot adnak. Halász Móric : Ilyen szerződés sok volt ! Dénes István: Nagyon sok helyen azonban csak 45—50 kilogrammokat adnak. Már most, miután a mezőgazdasági munkások keresetének zömét és nagy részét az aratási szerződés alkotja, — hiszen az évi kenyérszükségletét abból kell beszereznie, úgyszintén egyéb szükségleteinek fedezetét is, úgyhogy rendszerint ebből kell megkeresnie minden szükségletét — ha 10 katasztrális holdat alapul véve, — kap egy pár arató az aratás után... Halász Móric : Egy pár arató ? '. évi április hó 10-én, Tcedden. Dénes István: Igen, mert a marokvető együttjár az aratómunkással. Mondom, ha kap — tegyük fel — 75 kilogrammot az a pár munkás, akkor mi történik? Megkeres 10 holdon 7 métermázsa és 50 kilogramm búzát, s ebből le kell adnia 2 mázsát a marokvetőnek, úgyhogy marad 5 és fólmázsa búzája. Ebből kell egész évben megélnie, mert egész évi keresetét a nyári munkaidő alatt, az aratási idő alatt keresi meg. (Zaj.) Nem az a kérdés, hogy hány nap alatt keresi meg, hanem a lényege az... (Zaj.) Elnök (eseng et): Csendet kérek! Kiss Menyhért: 18 órát dolgozik! Dénes István : ... hogy a mezőgazdasági munkás erre bazirozza megélhetését, mert nincs máskor munkája, ekkor kell megkeresnie az egész évi keresetét. Kiss Menyhért: Ugy van! Dénes István : Nem lehet tehát ilyen kifő» gással élni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehet egy hónap alatt az egész évi élelmet megkeresni senkinek. Dénes István : Igaza van a minister urnák, de akkor gondoskodjanak arról, hogy legyen munkája annak a munkásnak, legyen kenyere, keresete. Nem akarom az idő rövidsége miatt az ország különböző vidékeiről az aratási és cséplési szerződéseket felsorolni és ismertetni, mert megborzadnának azon, hogy milyen éhbérért dolgoztatják a munkásokat. Halász Móric : Nem éhbérért ! Tiz százalékért dolgoznak az egész országban ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Az aratási szerződéseknél is átlagosan kataszteri holdankint körülbelül 25—30 kilogrammal kevesebbet adnak ma a munkásságnak. (Zaj.) Mig a háború előtt saját szalmát is kaptak s az uradalom saját igájával hazavitette azt, ma, ha kapnak is egy kis töreket, egy kis pelyvát, azt sem szállíttatja nekik haza az uradalom. (Felkiáltások a középen: Csak tárgyilagosan! Nem tárgyilagos abban, amit mond!) Kérem, t. képviselőtársaim, itt vannak az eredeti szerződések az ország minden részéből. Az idő rövid volta miatt nem olvashatom fel azokat, de méltóztassanak engem kontrollálni. (Félkiáltások a közéjjen: Nagy szerencse, hogy nincs rá ideje!) Csontos Imre: Egyet mégis felolvashatnál! (Derültség jobbfelöl.) Dénes István: Kérem. (Olvassa): »Aratási, hordási és harmadostengeri zöldvállalási szerződés.« (Felkiáltások jobb felöl: Hol kötötték?) Szentetornyán, Békés megyében, a Székács-féle uradalomban. (Felkiáltások bal felől: Ki ott a képviselő ?) Peidl Gyula: Nem zsidó ez! Dénes István: Ebben az uradalomban egy munkás kapott 13-adrészt. ..
