Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
170 A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. igazgatási közeg, akinek ez az összeirás kötelessége volna, lejött és könyörgött nekem, hogy ne tegyem ezt, mert akkor mi lesz a nagybirtokkal. (Mozgás.) Mégis megcsináltam. (Helyeslés a szélsőbaloldalmi.) Amikor ezeknek az igénylőknek a kérvénye felkerült a földbirtokrendező bírósághoz, az leküldte a kérvényt azzal a kérdéssel miként lehetséges, hogy itt földre van szükség. A kiküldött biró kiszáll, a gróf ur ott látja magánál vendégségben, az urasági kocsin jár ide-oda és azután ez a kiküldött felvesz egy olyan jegyzőkönyvet, hogy ime itt nincs szükség sem földre, sem házhelyre. Megjegyzem, hogy három házhelyet osztottak ki, a többi igénylőket elsikkasztották. Földből pedig 170 holdat osztottak ki. A főszolgabíró megállapítja, hogy »itt van egy képviselő, ez izgatja a kedélyeket ; mert tulajdonképen nincs itt egy talpalatnyi földre szükség!« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Ez a földreform Magyarországon. Cserti József : Felhívom a minister ur figyelmét arra, amiről különben bizonyára a minister urnák is tudomása van, hogy a földreform végrehajtását ott akarják megakasztani, hogy az öszszeirást nem engedik meg. Amikor én a saját lakásomon össze akartam irni az igénylőket, akkor a főszolgabíró meg akarta indítani ellenem az eljárást azzal, hogy tiltott népgyűlést tartottam. Hogyan is akadhat olyan ember, aki a földreform végrehajtását meri sürgetni?! így fest Magyarországon az a földnélküli földreformtörvény, amely, ha a dolgok igy mennek tovább, irás is marad. Előállanak azzá), hogy ezt a törvényt nem lehet végrehajtani, mert nincs biró. Hát én azt kérdezem a mélyen tisztelt minister úrtól, hogy hol vannak azok a birák, akik a régi Magyarország elszakitott területeiről mind ide, erre a területre jöttek? A kommün alatt . . . Eínök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni! Nem a földreformról, hanem a gazdasági munkabérek szabályozásáról van szó ! (Mozgás.) Cserti József : Csak rá akarok mutatni arra, hogy csupán a földreformot kellene végrehajtani, és akkor a most benyújtott törvényre nem lenne szükség. így láttam kapcsolatot a földreform és a munkáskérdés között. Csak azt vagyok bátor még megjegyezni, hogy remélhetőleg nem is lesz rá szükség, mert a minister ur jön egy novellával, amely a hiányokat pótolni van hivatva. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nem bizonyos ! A jövő század regénye!) Ugy vagyok ezzel a földreformtörvónnyel, ezzel a novellával, mint az egyszeri ember azzal a csizmával, amelyet még fel se húzott és máris vissza kell adni a csizmadiának, hogy talpalja meg, mert használhatatlan. Rossz tehát a földreformtörvény, mert ez okozta azt, hogy a most tárgyalt törvényjavaslattal a minister urnák ide kellett jönnie, hogy, ime, ezen a bajon segítsünk. Ami magát a törvényjavaslatot közelebbről illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy ez a törvényjavaslat már az alapoknál fogva sem, de leginkább a törvényjavaslat szerkezeténél fogva egyetlen egy lépéssel sem fog a célhoz közelebb vezetni. Legelsősorban az 1. § ellen van kifogásom. Csontos Imre : Nem hiszed magad sem ! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ugyan!) Drozdy Győző : Könnyű bebizonyítani ! Csupa feltételes módban szerkesztett törvény ez ! (Zaj.) Csontos Imre : Segits rajta, ahogy tudsz ! Cserti József: Hallgasson meg Csontos t. képviselőtársam, s a végén majd ön is elismeri, hogy igazam van. Az 1. §-ban az van, hogy semmis az olyan szerződési megállapodás, amely — mint az előadó ur mondotta a műnk ásókat ^ellenszc Igáitatás nélkül »ur dolgára« kötelezi. Én olyan esetet, hogy kihajtanának munkásokat »ur dolgára« minden ellenszolgáltatás nélkül, soha életemben, mióta a világ világ, nem hallottam. (Mozgás.) Eőri-Szabó Dessö : Az aratási szerződésekben szokott benn lenni, hogy köteles a munkás tiz robotot végezni. (Zaj.) Cserti József : Ezt precizirozni kellene. Nem is itt van a kizsákmányolás, hanem ott, hogy az aratási szerződés szerint, ha a munkások a termést learatták, kévébe rakták és behordták, kötelesek egész éven át 160 K-ért koszt nélkül eljönni az uradalomba. Ez a kizsákmányolás. (Zaj.) Dénes István: Ezt le kellett volna szögezni a törvényjavaslatban ! Cserti József: Nem állhat tehát meg AZ, hogy a munkaadó azért, mert aratást adott a munkásnak, ilyesmit követelhessen a munkástól. A részletes tárgyalásnál leszek bátor erre vonatkozólag módositást beterjeszteni, hogy tisztán lássunk, bár az előadó urnák lenne ez kötelessége. Nekem az a véleményem, hogy ezt akarja a paragrafus ez alatt érteni. Olyan esetben, amikor az aratási szerződés megvan, abban tényleg benne van, hogy annak ellenében, hogy a munkaadó aratást adott a munkásnak, köteles a munkás 160 K-ért dolgozni. Itt van a kizsákmányolás, ezt kell megszüntetni. Ha a munkás a termést learatta és behordta, és igy meg van szolgálva az az ellenérték, amelyet a munkás kapott, akkor záruljon le ez a szerződés és ne lehessen abba további kombinációt belefűzni. Ha célt akarunk érni, akkor a törvényjavaslatnak ezt kell más formába öntenie. Olyan szerződés nincs, amelynek értelmében a munkást kihajthassák »ur dolgára.« Eőri-Szabó Dezső: Jár tiz robot, fizetség nélkül ! Cserti József: Abban, azt hiszem, egyetértünk, hogy ez tényleg nem világos. Ezt kell
