Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. 171 világossá tenni, hogy az aratási szerződésben a munkaadók ne tudják kizsákmányolni a munkástömegeket, hogy a szerződésbe különféle munkákat be ne szúrjanak és a munkást egy teljes éven át ingyen ne dolgoztassák azért, mert valamit adnak neki. A legnagyobb kifogásom azonban a törvényjavaslat 2. §-a ellen van. Ez a szakasz az első bekezdés végén a következőkép szól (olvassa) : »... az illetékes mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatása után a földmivelésügyi minister átmenetileg az 1923. és 1924. években a gazdasági munkások (napszámosok) részére időnként fizetendő legkisebb napszámbérek megállapítását elrendelheti.« Nekem épen az ellen van kifogásom, hogy a minister ezt a kamarák véleményének meghallgatása után elrendelheti. Azt kérdezem, hogy hol vannak azok a munkások, akik el mernek menni oda panaszra ? Hogy a mezőgazdasági kamara, vagy azok, akik intézik ezeket az ügyeket, meglássák a nehéz viszonyokat, meglássák azt, hogy a munkások ki vannak zsákmányolva, ezt nem nagyon hiszem. Nem fogják ezt meglátni. En kifogásolom a feltételes módot, hogy t. i. a mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatása után a földmivelésügyi minister ezt elrendelheti. Ha erre szükség van, akkor el kell azt rendelni minden járásban, s akkor megvan az egész dolog, akkor eredményt értünk el Tudjuk, hogy minden hatóság másként fogja fel ezeket a saját hatáskörébe helyezett eljárásokat, azt, hogy mikor léphet közbe. (Ugy van! a szélsohaloldalon.) Eszembe jut az egyik kormánypárti képviselőtársam által elmondott az az eset, hogy községi biró korában a vendéglőből, ahol nagy garázdaság volt, és a vendéglőst leütéssel fenyegették, hozzájöttek panaszra, mint községi biróhoz, és kérték, hogy hivassa a csendőröket, hogy azok lépjenek közbe. A képviselő ur, mint községi biró, oda is hivatta a csendőröket. (Felkiáltások a szélsohaloldalon : Ki as a képviselő ?) Eorgács Miklós. (Mozgás.) Rupert Rezsó : Forgács direktóriumi elnök volt, és nem községi biró! Cserti József : Nekem azt mondotta, hogy községi biró volt. Rupert Rezső : Nem az volt, hanem direktóriumi elnök! Cserti József: Szóval ő mint direktóriumi elnök odahivatta a csendőröket, de a csendőrség kijelentette azt, hogy addig nem lép közbe, amig emberhalál nincs ; várta, hogy valaki meghaljon, és nem akarta a verekedést lecsendesíteni. Ezt csak jellemzésül hoztam fel arra, hogy hátha a mezőgazdasági kamarák is csak majd akkor fogják a legkisebb napszámbérek megállapításának szükségességét látni, ha már éhhalál lesz, majd akkor lépnek csak közbe, hogy állapítsuk meg ezeket a béreket. Labilis az egész dolog. Precizebben kellett volna ezt a törvényjavaslatban lefektetni, ugy, hogy igenis a minister ezeket a minimális napszámbéreket nemcsak megállapíthatja, hanem állapítsa is meg. Ha csinálunk egy törvényt, legyen az preciz. Minthogy a törvényjavaslatban meghatározott bizottságok megalakítása csak két évre szól, s az idei évnek már vége is lesz, amire megalakulnak, az idén alig fog segítségül jönni ez a törvény, a jövő évre pedig a törvényjavaslatban foglalt intézkedések folytán nem sok eredményre lesz kilátás. x4.z a véleményem erről a törvényjavaslatról, hogy annak legnagyobb hibája az, hogy nem intézkedik precízen. Ha megalakul például az az öttagú bizottság, hol lesz annak a hivatala? Milyen hivatalnak adja le a munkás a panaszát? Nincs állandó panaszfelvételre utasítás. Ha a kormány esetleg ezt a végrehajtási utasításban akarja módosítani, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én nem szeretem azokat a törvényjavaslatokat, amelyek hibáit a végrehajtási utasításnak kell helyrehozni. Be lehetett volna a törvényjavaslatba venni azt, hogy a szolgabíró köteles felvenni a panaszokat és időről-időre átteni ahhoz az öttagú bizottsághoz. Eőri-Szabó Dezső : A járási mezőgazdasági bíróság elnöke köteles felvenni a panaszt! Cserti József •" Annak nincs hivatala ! Eőri-Szabó Dezső : Tudják, hogy hol van ! Drozdy Győző: Addig meghalnak éhen az emberek, amig megtudják ! Cserti József: Ami a törvényjavaslat szerkezetét illeti, megállapítom, hogy ez a törvényjavaslat »megindíthatja« és hasonló kifejezésekkel van tele. En ennek megindításában nem bízom. A másik az, hogy nincs megjelölve a törvényjavaslatban az a hely, ahova a panaszokkal el lehet menni. De hol vannak azok a munkások, akik panaszra mernek menni ? Mi történik velük? Kirúgják őket abban a pillanatban. (Zaj.) Drozdy Győző : A szolgabíró lecsukatja őket ! Cserti József : Nem tudom, hova internálják őket. Ilyenek a viszonyok. • Drozdy Győző : Akkor megint hamar meg fog telni a zalaegerszegi internálótábor ! Cserti József: Ha az a korszakalkotó törvény, amely a földbirtok igazságosabb megoszlását akarja szabályozni, csak részben végre lenne hajtva, akkor erre a törvényjavaslatra ma nem volna semmi szükség. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tévedés! Cserti József : Ezt a törvényjavaslatot, mint amely egyetlen lépéssel sem viszi előbbre a mezőgazdasági munkásság ügyét, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Elénk helyeslés a szélsohaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Dénes István! 25'
