Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-113
A nemzetgyűlés 113. ülése 1923. évi március hó 20-án, hedden,. 9 hogyha a nagybirtokosnak az intenzív gazdálkodás megteremtése céljából kölcsönre van szüksége, — mert hiszen a mai időben ha gyárat akar alapítani, vagyakármilyen beruházást eszközölni, ez óriási pénzösszegekbe kerül — semmiképen sem tud hozzá jutni ahhoz a kölcsönhöz, (Igaz ! Ugy van! a középen.) amely szükséges volna arra, hogy a mezőgazdaság üzemét fejlessze. Dénes István : Ne fektessék értékpapírokba a pénzüket ! A nagybirtokosoknál és tőzsdéseknél senki sem keres többet az országban ! (Zaj.) Csodálom, hogy ezt védeni lehet ! Elnök (csenget) : Csendet kérek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mindenki a maga baját érzi. Kénytelen vagyok elismerni, hogy az a gazdaság, amely nem rendelkezik nagy tőkével, nem képes nagy befektetéseket eszközölni, hogy több munkást foglalkoztasson a gazdaságában, — mert hiszen ma, amikor munkásfelesleg van Magyarországon és amikor a mezőgazdasági munkásoknak nem tudunk kellő munkaalkalmat adni, hogy a kenyerüket megkeressék, hazafias kötelessége és a faja iránt való kötelessége minden nagyobb birtokosnak vagy munkaadónak, hogy lehetőleg ugy rendezze be a gazdaságát, hogy minél több munkást tudjon elhelyezni. Természetes, hogy ehhez beruházások szükségesek. Dénes István : Értékpapírokba fektetik a pénzüket ! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Erdélyi Aladár : Hol hallotta ezt l Dénes István : Tudom. Erdélyi Aladár : Nevezze meg őket ! Dénes István : Külföldre viszik a gabonát és a pénzüket értékpapírokba fektetik. (Zaj. Elnök\ csenget.) Tessék megnézni a tőzsdét ! Elnök : Csendet kérek ! Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Dénes István : Nem lehet menteni a nagybirtokost ! (Zaj jobbfelök) Elnök: Dénes István képviselő urat másodszor kérem, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nagyon csodálom a t. képviselőtársamat, hogy azt méltóztatott mondani, hogy külföldre viszik a gabonát. Dénes István : A lisztet ! Mindegy, hogy mit visznek ki ! 1700 vagonnal vittek ki mcst is, itthon pedig nincs liszt ! Eőry-Szabó Dezső : Hát ha felesleg van ! Dénes István : Nincs felesleg Magyarországon ! Eőry-SzabÓ Dezső : Szomorú dolog volna, ha nem volna felesleg. Kállay Tibor pénzügy min ister : Nullás lisztből mindig felesleg van ! Dénes István : Nem kell kiőrölni a nullás lisztet a gabonából ! (Folytonos zaj. Zajos ellenmondások a jobboldalon és a középen. Derültség.) Hagyjanak kenyér liszt et ! Olcsóbb Írsz a kenvér ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő* urak. KAPLÓ XI, Neubauer Ferenc : Mit fog mondani, ha budapesti képviselő lesz ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hiszen lehet erről beszélni, lehet állítani dolgokat, de ha belenézünk az életbe, akkor látjuk, hogy nem lehet mindent megcsinálni, amit mondani lehet. (Igaz! Ugy van!) Mondani könnyen lehet mindent, de megalkotni, véghezvinni kissé nehezebb. Legközelebb jövök a nemzetgyűlés elé azzal a törvényjavaslattal, amely a munkabérek lenyomását akarja megakadályozni és engedelmet kérek, amikor meg kell követelnünk a mezőgazdasági munkaadótól is, hogy munkásait jól fizesse meg . . . Szeder Ferenc : Két-háromszáz koronás napszámok vannak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Épen ezen akarunk segíteni. Dénes István : Nem segít ezen a törvényjavaslat ! (Zaj.) Majd megcsináljuk mi jobban ! (Mozgás.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Tessék, a helyemet szívesen átadom. (Zaj.) Dénes István : Megjön még annak az ideje ! Elnök : Dénes István képviselő urat kénytelen vagyok folytonos közbeszólásai miatt rendreutasítani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azt követelni az egyik oldalon, hogy minél több munkaalkalom legyen és esetleg felesleges munkásokat is foglalkoztasson a munkaadó s minél nagyobb keresetet adjon, mert arra szüksége van a munkásnak, a másik oldalon pedig azt követelni, hogy a termeivény, a gabona vagy az állat legyen egészen olcsó, ez lehetetlen. Ha azt akarjuk, hogy megtudjuk fizetni a mezőgazdasági munkást, akkor annak értékét sem szabad leszorítani, amit ő munkájával előállít, hiszen, ha a munkás nem keresi meg azt az értéket, akkor lehetetlenség őt megfizetni. A valódi élettel kell számolni annak, aki intézkedik. Igen t. képviselőtársam, beledobálni a levegőbe lehet ilyen jelszavakat, de meg kell nézni a valóságos életet, hogy mit is lehet megcsinálni és mit nem lehet megcsinálni. (Ugy van ! Ugy van !) Hegy rátérjek a tárgyra, ezeknek a mezőgazdasági munkásházaknak, illetve cselédházaknak építkezései még nincsenek teljesen végrehajtva. Látom azonban, hogy ezek az úgynevezett mezőgazdasági cselédek, az egész évre szerződtetett munkások, akiknek lakhelyet szoktak adni a gazdák, fogynak Magyarországon, hegy a gazdák kevesebb cselédet tartanak. Ezt nagy szomorúsággal látom, de tényeket látok, amelyeket letagadni nem lehet, szemet hunyni sem lehet előttük. Ebből az következik, hogy a cselédlakások kérdése még ott is, ahol esetleg a törvény nem volt végrehajtva, javulni fcg. Nem örülök neki, de látom, hogy igy lesz, mert fegynak a cselédek, A törvény kezelése és végrehajt/ sa különben a kormány kezében van. ha szükségesnek látja és az időt alkalmasnak tartja, még most is ellenőrizheti
