Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

10 A nemzetgyűlés 113. ülése 1923 a törvény végrehajtását és megkövetelheti a birtokosoktól a kívánt intézkedéseket. Kiss Menyhért t. képviselőtársam a múlt bűneiről beszélt ennél a kis törvényjavaslatnál. Engedelmet kérek, ez dicsérete a múltnak, annyiban, hogy gondolt a munkásházak építésére. (Mozgás a baloldalon.) Meg is kezdte az akciót, meghozták rá a törvényt. A hibája a múltnak az, hegy nem nagyobb mértékben folytatta ezt az akciót. Kiss Menyhért : Ezt kellett volna tennie ! Szabó István (nagyatági) földmievlésügyi minister : Ezt elismerem, de a szándék jó volt és az akciót meg is kezdték, csak ott volt a hiba, hogy nem olyan mértékben folytatták, mint kellett volna. Ami a házépítést illeti, amit t. képviselőtársam emiitett, én nagyon örülnék neki, ha kitalálnának olyan építkezést, amellyel a mai anyagokat pótolni lehetne és kímélni lehetne a fát. Mindenesetre azonban előbb azt is meg kell nézni, hegy nem kerül-e többe az az építkezési mód, mintha fát veszünk, mert az építkezésnek uj fajtája csak ugy mehet át az életbe, ha olcsóbb, mint a régi. Ha megtalálják az alkalmas módot, a kormány mindenesetre gondoskodni fog arról, hogy olcsóbb építkezéshez juttassa az illetőket. Ma már közel ötvenezer házhelyet osztottunk ki egyeseknek. Ez nem olyan kicsi szám s igy ma már a házhelyek tömege áll rendelkezésre házépítés céljából. Természetesen vannak még községek, ahol tovább kell folytatni az akciót s még nagyobb számban kell házhelyeket kiosztani. Amikor azonban már közel ötvenezer házhelyet osztottunk ki, helyénvaló az az eszme, amelyet t. képviselőtársam felvetett, hogy gondoljon a kormány arra is, hogy hogyan építenek azok az emberek. Látjuk, hogy most is építenek szegények. Akármilyen keservesen, mégis kinőnek a földből azok a kis agyagházak némely községben egész szép számban, másikban kevesebben. Ne méltóztassék azonban azt gondolni, hogy a kormány eddig nem gondolt erre. Hiszen itt van az az akció, amelyben a pénzügyminist er ur száz milliót adott az OKH-nak abból acélból, hogy faanyagot vásároljon, készíttessen ablakokat, ajtókat és nyereség nélkül beszerzési áron adja tovább azoknak, akik ezért hozzá fordulnak. Egyelőre a pénzügyminister ur száz milliót adott erre a célra és igy az építkezőknek módjukbanvan nemcsak egész házhoz szükséges minden anyagot, hanem részleteket is, akár faanyagot, akár egy-egy ajtót, ablakot az Országos Központi Hitelszövetkezetnél megrendelni. Sajnos, drága ez is. Ha ez az akció sokkal előbb kezdődött volna, olcsóbb lett volna. Nem akarom ezt takargatni, de meg kell mondanom azt is, hogy a kormány gondolt erre, amint ebből az akcióból is kitűnik. Mindenkinek tisztában kell lennie azonban azzal, hogy mostani pénzügyi helyzetünk miatt igen nagy * összegeket nem vagyunk képesek erre fordítani, mert meg kell élnie az államnak is. Láttam ilyen házhelyigénylőket, akik azelőtt évi március hó 20-án

} hedden. két-három évvel megkapták a házhelyet. Ha jó földet kaptak, bevetették burgonyával és két évi termésből kifizették a házhely egész árát, sőt veit olyan, aki egy évi termésből is kifizethette, ha nem drágán adták neki. Ezek a szegény emberek iparkodnak még ezen a pici területen is termelni, amit tudnak, hogy mivel nem abból élnek, hanem napszámjukból, igy igyekeznek kis tőkét gyűjteni, hogy építkezhessenek. Egy részük igy fog tudni építkezni, másik részüknél pedig mindenesetre a kormány fog gondoskodni arról, hogy segítse őket olyan arányban, amily arányban pénzügyeink megengedik. Mondom, ez a kis törvényjavaslat biztosítani akarja azt, hogy amije valakinek megvan, megmaradjon. Ajánlom igent, képviselőtársam figyelmébe még azt is, amikor azt mondja, hogy mi ilyen apró törvényjavaslatokkal pepecselünk, ahelyett hogy nagyobb problémákkal foglalkoznánk, hogy jöttem én már nagyobb problémákkal is és ha most kicsivel jövök, ez azt hiszem, még mindig helyesebb, mintha személyes kérdésekkel t ölten ők az időt itt e Házban, (Elérik helyeslés a Ház minden oldalán.) mert valamit mégis csak segítünk ezzel. Az előadottak után kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés.) ElnÖk : Minthogy az előadó ur nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést., méltóztatik-e a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907. évi XL

VI. te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ! (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. A pénzügyminister ur kíván szólani. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém beterjeszteni egy jelentést az 1922. évi XVII. te. 17. §-a értelmében építkezések előmozdítása érdekében engedélyezett ezermillió korona névértékű kölcsön felhasználásáról. Tisztelettel kérem, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Létay Ernő : Törvényt kérünk a lakásokról ! Kállay Tibor pénzügyminister: Ez egy bejelentés, amelyet a Ház azon határozata alapján vagyok bátor előterjeszteni, amelyet a költségvetés tárgyalása alkalmával fogadtunk volt el. Azután vagyok bátor beterjeszteni a t. Nemzetgyűlésnek egy jelentést az Országos Pénzügyi Tanácsnak az 1922. naptári évben kifejtett működéséről és kérem