Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-116

152 .'A nemzetgyűlés 116, ülése 1923, Szakács Andor: Milliárdoknak kellett, t. Nemzetgyűlés, ezen a címen is befolyni. Ez egy nagyon szép eszme volt. Az ellátatlanok segélye lassan hozzászoktatja dolgozni akaró népünket ahhoz, hogy munka nélkül is elvárja az államtól az ő téli eltartását. A Horthy-akciónak az volt az igen helyes és üdvös eszméje, hogy munka nélkül ne kapjon a dologra termett és dologra képes munkás állami ellátást, hanem dolgozzon, és megkapja munkájáért a kellő napszámot s akkor ebből is tud élni, munkaerejét is a nem­zet összedőlt gazdasági épületének legalább kis­mértékben való újra felépítésére hasznosíthatja. Nem tudom, mi történt ezzel a Horhy-akcióval, nem tudjuk, hogy mely vidéken nyilvánult meg annak eredménye a kivánt irányban. Emellett a korona stabilizálása nem ered­ményezte azt az üdvös hatást, amit a minister­elnök ur nyári beszédében, melyet a drágaság kérdésében tartott, előttünk kilátásba helyezett. A ministerelnök ur azt mondotta — ha jól emlékszem szeptemberben — hogy ő a drágaság kulminálását és megállását decemberre várja, mert decemberben le fog esni a hó, megszűnik a friss takarmány és akkor a gazdák arra lesz­nek kényszerítve, hogy állatállományuk egy részét áruba bocsássák! (Egy hang half elöl: Nagy naivitás!) A hó leesett, elég sok hó esett le azóta, de sajnos, a hó nem vett tudomást erről a gazdasági programmról. (ügy van! half elöl. Zaj.) A drágaság nem állott meg decemberben, hanem ijesztő mértékben rohamosan emelkedett. Horváth Zoltán : Se pénz, se posztó ! Szakács Andor: Most a 0'21 centime-re fixirozott korona mellett bekövetkezett egy olyan óriási mérvű drágaság Magyarországon, ami akkor sem következett volna be súlyosabb mér­tékben, ha a pénzügyminister ur, meghallgatván az ellenzéknek, de még az egységespárt tekin­télyesebb elemeinek kívánságát, egy okos inflációt, pénzügyi politikát inaugurált volna. (Zaj.) Akkor nem állna az ország most úgyszólván teljes halotti csendben, nem volna az ország üres, dolgoznának az emberek, nem volna üzem­beszüntetés. Dinich Vidor: Nem volna kosztpénz! Szakács Andor : Ha a hiteligények bizonyos mértékig kielégíthetők lettek volna, nem volna ez a temetői csend Magyarországon, nem fejlő­dött volna ki ez a mindent megemésztő, mindent tönkretévő, ugy a mezőgazdaságot, mint az ipart és kereskedelmet végeredményben felemésztő kosztpénzszisztéma. (Ugy van! bal felől. Zaj.) Dénes István : Ez a rossz pénzügyi politika kinövése ! Szakács Andor: Ha az lett volna a követ­kezménye egy céltudatos, programmszerü inflációs politikának, hogy a drágaságot a mostani mér­tékig megnövelte volna, akkor is, ami beruhá­zások történtek volna, ezzel szemben mint érték­szaporulat ott állanánk és fedezetül szolgálnának a befektetett tőke ellenértékének. De most mit évi március hó 23-án, pénteken. tapasztalunk, t. Nemzetgyűlés? Nem tudták megállítani a korona hanyatlását az uj kiviteli politika inaugurálásával sem. A koronánk felénél kevesebbre esett le, mint ahogyan a nyáron állott, a drágaság pedig még a korona stabilizálása mellett felvette azt a mértéket, amelyet csak a mostani korona­kurzus indokol. Most, hogy a korona esése be­következett, a drágaság uj iramot vett és újra mértéktelen módon megnövekszik mindenféle élelmicikkeknek, mindenféle szükségleti kellékek­nek ára, ugy hogy ennek a pénzügyi potitiká­nak az a világos következménye, hogy a drágaság kétszeresen súlyosodik reánk; először reánk sűlyosodott a stabil korona mellett és most még egyszer ugyanolyan arányban a korona árfolya­mának hanyatlása következtében. A nemzetgyűlésnek tehát tudnia kellene, hogy a pénzügyminister ur továbbra is szándé­kozik-e eddigi pénzügyi rendszerét folytatni és fentartani, amiből az országnak semmiféle haszna nincs, sőt világos károsodása áll elő, vagy pedig hajlandó-e a pénzügyminister ur ezen a pénzügyi rendszeren változtatni, (Zaj.) mert az élet min­den jogos igényétől való rideg elzárkózásért tulajdonkópen nem is a pénzügyminister ur felelős, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a pénz­ügyi politikának spiritusz rektora tiúajdonképen... Kiss Menyhért: Teleszky! Szakács Andor: .. . egy régi időből ismert pénzügyi kapacitásunk. Tudni kell, hogy ezt a pénzügyi rendszert továbbra is fenn akarják-e tartani az ország nagy kárára, vagy pedig hajlandók-e ezen változtatni. De nemcsak pénzügyi téren állunk szem­ben ilyen ijesztő nagy kérdésekkel, itt van a munkáskizárások ügye is. (Ugy van! Zaj a szélsöbalóldálon. Elnök : Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a képviselő urnák a házszabályok 200. §-a értelmében csak a napirend megálla­pítására vonatkozó elnöki előterjesztéshez van joga szólani, de nincs joga olyan fejtegetésekre áttérni, amelyek a napirendi javaslatban egy­általán nem foglaltatnak s azokkal a leg­messzebbmenő módon szemben állanak. Kérem tehát, hogy a képviselő ur csak a saját indít­ványát szíveskedjék megindokolni, amelyben azt kívánja, hogy április 10-e helyett a legközelebbi ülés március hó 27-én tartassék, és ne azzal foglalkozzék, ami természetesen sokkal több, s ami nem foglaltatik benne az elnöki indít­ványban. Szakács Andor: Tisztelettel meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt : az én indítványom azonban két fő tárgyban tér el az elnök ur javaslatától : Először az időre nézve, másodszor pedig a legközelebbi ülésre egészen uj, önálló. napirendet kivánok indítványozni. Ennek a napirendnek tárgyait akarom meghatározni és azt az indokolást terjesztem elő, hogy miért tartom én szükségesnek, hogy a legközelebbi

Next

/
Thumbnails
Contents