Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

r À nemzetgyűlés 114. ülése 1923. évi március hó 21-én, szerdán. 115 Rendezéséről. Ennek 1. §-ában kér felhatalmazást arra nézve, hogy a lakásügy területén rendele­tekkel intézkedhessen. Az 1. § úgyis azt mondatná ki, hogy a ministerium azonban felhatalmaztatik, -hogy ott, ahol a viszonyok azt megengedik, a for­galom és a rendelkezés szabadságát visszaállít­hassa. Hasonló felhatalmazást tartalmaz a törvény­javaslat 27. §-a, amely szerint azokat a korlátokat, amelyek között a tulajdonos a bérelt helyiségek bérét bérlőivel szemben emelhetné, a gazdasági viszonyok figyelembe vételével a ministerium álla­pit] a meg. Mondom, a minister ur gondoskodott arról, hogy a 4 hónapos terminus alatt ezt a tör­vényes intézkedést megszerezze, azonban a lakás­ügyről szóló törvényjavaslat még ma is csak tör­vényjavaslat, a kormány tehát nem kaphatta meg a felhatalmazást, hogy a lakáskérdés területén bármit is rendeleti utón szabályozzon. Különben .ezt a felfogást vallja maga a népjóléti minister uris, Peidl Gyula : Azért csinált ujabb rendeletet ! Várnai Dániel : A múlt héten a keddi sürgős interpellációra adott válaszában ugyanis a többek között azt mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatosan, hogy a bármily irányban való szabadforgalom csak az épitéstől tehető függővé s egészen termé­szetes, hogy először kell jönni a törvénynek és azután jöhet ebben a vonatkozásban a rendelet. Én ezt ugy fogom fel, t. Nemzetgyűlés, hogy a mi­nister ur is azon az állásponton van, hogy törvényes felhatalmazás nélkül ezen a területen rendeletileg nem intézkedhetik. Nekem az a célom, hogy a t. kormány vagy a minister ur, mikor a lakáskér­désben ujabb szabályozásnak szükségét látja, vagy amikor azt látja, hogy ebben a kérdésben elmarad­hatatlanul intézkednie kell, ebben a kérdésben ne mellőzze a nemzetgyűlést. Ne mellőzze azért sem, mert ez a kérdés olyan fontos, hogy már a felelősség szempontjából sem volna tanácsolható és alkalmas, hogy minden testületet és érdekkép­viseletet meghallgasson a t, minister ur ebben a kérdésben, csak épen a nemzetgyűlést mellőzze el. Az én interpellációm tehát a következő (ol­vassa) : »Amennyiben a lakáskérdésben való ren­deleti intézkedésre a kormánynak ez idő szerint jogi alapja nincs, hajlandó-e határozott nyilatko­zatot tenni afelől, hogy a kérdés ujabb szabályo­zása tekintetében a nemzetgyűlés akaratának ki­fejezésére alkalmat ad ?« (Helyeslés a szélsöbalolda­lon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a miniater­elnök és a népjóléti minister uraknak, Ki a következő interpelláló ? Héjj Imre jegyző ; Szabó József 1 ( Szabó József : Az idő előrehaladott voltára tekintettel csak az interpellációmat fogom fel­olvasni (olvassa) : Interpelláció a bemgyminister­hez. »Van-e tudomása a t, belügyminister urnák arról, hogy a.keresztényszocialista munkásság ed­dig megtartott felvonulása^ ünnepélyei és tünte­tései alkalmával a törvényes renddel soha össze­ütközésbe nem került és felvonulásai alkalmával NAPLÓ xí. soha semmiféle rendzavarás nem volt ? Ha ezt a t. belügyminister ur tudja, ugy mivel indokolja a keresztényszocialista munkásság március 18-ára tervezett Petőfi-ünnepélyének betiltását ? Ilyen körülmények között hogyan képzeli a belügy­minister ur, hogy a munkásságot a hazafias érzés­ben megerősítsük, ha száz évben egyszer adódó Petőfi-ünnepélyt és az évenként egyszer megismét­lődő március idusának hazafias szellemben való megünneplését, a keresztény nemzeti alapon szer­vezett munkásságnak rendőri beavatkozással el­tiltja.« (Helyeslés balfelol.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy« minister urnák ! Ki a következő interpelláló ? Héjj Imre jegyző : Homonnay Tivadar! Homon nay Tivadar: A székesfővárosi tiszt­viselők rendkívüli segélye tárgyában óhajtottam a nemzetgyűlés idejét elég hosszadalmasan igénybe venni, abban a hitben és benső meggyőződésben, hogy megérdemli ez a tisztviselői kar, hogy az ő drágasági segélyének ki nem utalása tárgyában hosszasan és részletesen f elszólal jak. Tekintettel azonban arra, hogy a belügyminister úrral volt alkalmam ma délelőtt ebben a kérdésben tárgyalni, tekintettel továbbá arra, hogy az idő előrehaladott, igen röviden szándékozom csak egyes pontokra rámutatni, Három kérdést kívántam itt inter­pelláció alakjában napirendre hozni. Az egyik az, hogy a fővárosi tisztviselők részére a. legújabban kiutalandó rendkívüli segély még mindig nem adatott ki. A második kérdés, amelyre reá kíván­tam mutatni, az, hogy a fővárosi tisztviselők szem­ben az állami tisztviselőkkel sokkal alacsonyabb összegben kapják meg a rendkívüli segélyt, mint amilyen összegben ezt az állami tisztviselők ré­szére a rendelet kiutalta. A harmadik kérdés az, hogy a főváros közoktatásügyi személyzete szin­tén kisebb összegben kapja ezt a rendkívüli segély^ mint az állami alkalmazottak« Nem kívánok ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni, fentartom azonban magamnak a jogot arra, hogy mivel a ministerelnök ur múltkori napirend előtti felszólalásomra olyan választ adott, amely egyáltalában nem elégített ki, nem elégí­tett ki pedig azért, mert az a rendkívüli segély, amelyet az állami tisztviselők részére megállapí­tottak, és amelyet a fővárosi tisztviselők részére most ki nem utaltak, nem elegendő arra, hogy a tisztviselők nyomorán segítsen, mondom, fen­tartom magamnak a jogot arra, hogy rámutassak arra, hogy ezek a tisztviselők sokkal kisebb összeg­ben kapják meg a segélyeket, mint amilyen ösz* szegben a ministerelnök ur volt szives azt itt fel­említeni, A 8000—100.000 koronáig terjedő latitüdre gondolok, amelyet ezek a tisztviselők nem érnek el, és arra, hogy a tisztviselők háztartási alkal­mazottjaitól a segélyt bevonták. Egy-két példával illusztrálom csak röviden az általam elmondot­takat. 1?

Next

/
Thumbnails
Contents