Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

114 A nemzetgyűlés llá. ülése 1923. évi március hő 21-én } szerdán. és hajlandó-e az alsóbbfoku hatósági közegeket utasítani, hogy a Petőfi-ünnepélyek elé akadályo­kat ne gördítsenek.« (Helyeslés a szélsőbahldalm.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Ki a következő interpelláló ? Héjj Imre Jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel : T, Nemzetgyűlés ! A múlt héten a lakáskérdésben sürgős interpellációt intéz­tek a kormányhoz, amelyre az akkor jelenlévő népjóléti minister ur válaszolt. Válasza akkor nem volt végleges, Viszont többérbelmüen válaszolt arra a kérdésre, amelyet igen világosan tettek fel a kormánynak, hogy vájjon törvény utján, vagy pedig megint csak rendeleti utón akarja szabá­lyozni a lakásügyet. Lapközleményekből és imitt­amott elejtett ministerialis nyilatkozatokból ugy tudjuk, hogy a lakáskérdés ujabban megint szabá­lyozás előtt áll és ez a szabályozás igen fontos érdekeket, mondhatnám életérdekeket érint. Arról van szó ugyanis többek között, hogy az üzletek és műhelyek gyanánt használt helyiségek szabad felmondását tervezi a kormány. En azt hiszem tehát, hogy fontos az, hogy végleges választ kap­junk arra a kérdésre, vájjon a nemzetgyűlés meg­hallgatásával a nemzetgyűlés akaratának tudo­másulvételével, törvénnyel akarja-e szabályozni a kormány ujabban a lakásügyet, vagy pedig a nemzetgyűlés megkerülésével, a nemzetgyűlés aka­ratának fumigálásával megint csak rendeleti utón kivánja-e ezt tenni. Most nem kivánom azt a kérdést vizsgálni, vájjon közgazdaságunk olyan állapotban van-e már, hogy a háztulajdon tekintetében is meg­engedné a megkötöttségnek akár csak részben való megszüntetését. Nem is vizsgálhatom, mert hiszen a minister ur még nem árult el ebben a tekintetben olyan részleteket, amelyek alapján határozottan el lehetne indulni. Ami engem leg­inkább érdekel, az üzletek és műhelyek felszaba­dításának kérdésében, a minister ur egy ujság­nyilatkozatban azt mondja : »Az üzletek és laká­soknak szabad forgalmáról, illetve felszabadításá­ról ebben az esztendőben nincsen szó. Ez némi tekintetben megnyugtató volna, azonban Hein­rich Ferenc képviselő ur, aki ugy látszik ismeri a kormány terveit, ugyancsak ebben az újságban azt mondja, hogy az üzlethelyiségek és műhelyek számára használt helyiségek felszabadítása már ebben az esztendőben tervbe van véve. Heinrich képviselő ur azt mondja novemberben, tehát ebben az esztendőben felmondhatok lesznek a műhelyek és üzlethelyiségek a jövő esztendő májusára . . . Vass József népjóléti és munkaügyi minister; Tehát ebben az évben még nincs szabad for­galom ! Várnai Dániel : Ebben az esztendőben fel­mondhatok lesznek a jövő esztendő májusára. Itt tehát én megint nem tudom egészen határozottan, hogy ki után induljak, Vass minister ur után, vagy pedig a beavatottnak látszó valóban szavahihető Heinrich Ferenc után. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Egyet mond mind a kettő. 1924 májusára lesz sza­badforgalom. Várnai Dániel : Ismétlem, a kérdésnek nem ezzel a részével kívánok foglalkozni, mert azt gon­dolom, hogy a nemzetgyűlésnek erre bőséges alkal­mat kell adni, azt gondolom, hogy a nemzetgyű­lést ebben a kérdésben nem szabad megkerülni és a nemzetgyűlés akaratának kifejezésére ebben a kérdésben módot kell nyújtani. Azonban mégis rámutatok arra, hogyha a gazdasági kényszer­helyzet és szomorú állapotaink most a jelen pilla­natban nem engedik meg az üzlethelyiségek és műhelyek felszabadítását, azt hiszi a minister ur, vagy azt hiszi a kormány, hogy az esztendő utolsó negyedében olyanok lesznek az állapotok, hogy elbírják a szabadforgalom nyomában feltétlenül bekövetkező drágaságot, sőt mondhatnám azt is, hogy katasztrofális gazdaságot ? Vagy még inkább olyan rózsás helyzetbe kerülnek majd a kiskeres­kedők és a kisműhelyektulajdonosai, a kisiparosok, hogy meg tudnak majd állani a saját lábukon egy 8 esztendő óta leláncolva tartott uzsoraösztön felszabadulásával szemben ? ! Hiszen épen tegnap olvastam a túloldalhoz tartozó egyik orgánumban, hogy a kormány a kötött gazdálkodás visszaállításával akar véde­kezni a ránk szakadó meglehetősen rossz gazdasági helyzet ellen. Csak nem akarja talán ezt a véde­kezést ugy kezdeni a kormány, hogy maga is egy gazdasági ökölcsapással áll elő. Amint mondottam, ezekben a kérdésekben határozottan még nem nyilatkozott a minister ur vagy legalább is ezen a helyen hivatalosan még nem tett nyilatkozatot. Azonban van valami, amiben a nyilatkozata igen határozott volt, még pedig az, hogy a minister­tanács —• szintén egy uj ságnyilatkozat — letár­gyalta a megfelelő lakásrendelettervezetet, meg­van a megfelelő állásfoglalás ebben a kérdésben és április első hetében meg fog jelenni a rendelet. Ezzel szemben az én véleményem is igen határo­zott. Határozottan az a véleményem, hogy a kor­mánynak a lakáskérdés rendeleti utón való szabá­lyozásához nincs semmiféle jogi alapja és pedig miért ? Az 1922. évi XVII. te. 6. §-ában a kormány felhatalmazást kért. A felhatalmazást ebben a tör­vényben meg is kapta, még pedig ugy, hogy a kivé­teles hatalom alapján kibocsátott azokat a rendel­kezéseket, amelyek a gazdasági élet teljes szabad­ságának visszaállítására irányulnak, átmeneti idő- • tartam alatt ideiglenesen hatályban tartassa és a szükséghez képest módosíthassa vagy kiegészít­hesse. A törvénynek ez a szakasza kimondja azt is, hogy ezt csak abban az esetben teheti a kormány, ha négy hónap alatt ezekben a kérdésekben tör­vényjavaslatot terjeszt elő, illetve törvényes utón szabályozza a kérdéseket, A népjóléti minister ur valóban ennek a négyhónapos terminusnak eleget tett és benyújtotta törvényjavaslatát a lakásügy

Next

/
Thumbnails
Contents