Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

A nemzetgyűlés 113. ülése 1923. évi március hó 20-án, kedden. 5 tisztviselői természetesen ezután is mindenkor méltányolni és szabadon mérlegelni fogják azokat a szociális körülményeket, amelyek megengedik vagy meg nem engedik azt, hogy az ilyen gazdasági munkásházak elidegenítessenek. Miután — amint mondom — ez a törvényjavaslat semmi egyebet nem tartalmaz, csak törvényhozási statuálását annak, ami már a földmivelésügyi minister urnák 1920-ban kiadott rendeletében is foglaltatott, tisztelettel javaslom, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc: Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Előre is kijelentem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadom. Magam is helyesnek tartom, hogyha a körülmények alakulása folytán az 1907 : XLVI. te. alapján munkás családok házakhoz jutottak, ezeket a házakat meg is tarthassák, s ha néha a pillanatnyi szükség kényszerítené is őket arra, hogy ezeket eladják, legalább addig, amíg a törlesztés határideje tart, ezt ne tehessék. Hiszen elég sok szerencsétlenség származott már abból, hogy a kedvező konjunktúrák alakulása következtében pillanatnyi szükség hatása alatt munkások eladták házaikat s azután az a kis tőke, amely momentán segített rajtuk, megsemmisült, kicsúszott a kezük közül az a kis hajlék. Bár az előadó ur kimutatása szerint több, mint 6000 kislakás épült az 1907: XLVI. te. alapján, nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is szóvá tegyem azt, amit az előadó ur is jelzett beszédében, hogy ez az akció megakadt, aminthogy nem mulaszthatom el megemlíteni azt sem, hogy van egy törvényünk, amely a nagybirtokosokat általánosságban kötelezi arra, hogy cselédlakásokat épitsenek, de ennek a törvénynek rendelkezései sem hajtattak mindez ideig végre, annak ellenére, hogy a kérdéses törvénycikk záros határidőhöz kötötte a cselédlakásoknak felépítését. En, t. Nemzetgyűlés, már nem egyszer szóvá tettem itt a mezőgazdasági munkások hihetetlenül rossz egészségügyi viszonyait és statisztikai adatok tömegével mutattam ki, mily mérhetetlen módon pusztul a magyar műnk g, pusztul sokkal nagyobb arányban, mint a háború előtt. Dénes István: Ugy van! Szeder Ferenc : Ennek egyrészt az az oka, hogy a munkás egészsége tönkrement a háború következtében s a háborút követő nyomorúság pedig jobban lerontotta egészségügyi viszonyait, másrészt az a nyomorúságos lakásviszony, melyet az 1907 : XLVI. tcikkel akartak megváltoztatni. Dénes István : Ugy van ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : És as erkölcs !) Szeder .Ferenc : T. Nemzetgyűlés, ennek a kérdésnek ez alkalommal főleg az egészségügyi vonatkozásaival kívánok foglalkozni. En járom az egyszerű falvak egyszerit lakásait és látom, hogy milyen nyomorult, egészségtelen odúkba vannak összezsúfolva a földmunkások családjukkal együtt. Ez az állapot pedig nagymértékben befolyásolja a gyermekhalandóságot és a munkások halandósági táblázatának kialakulását. Nem tekintve egyéb szempontot, csak tisztán a halandóság csökkentését, az egészségügyi szempontot : milyen ideális állapot volna, ha a beterjesztett költségvetések improduktiv tételei pl. lakásépítési célokra fordíttatnának (Igaz! Ugy van! bal felöl.) és a nagybirtokosokat, akik most mégis csak kedvező konjunktúra között élnek, köteleznék a törvény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtására, hogy végre-valahára a 10 éves határidőhöz kötött törvény világos rendelkezései végrehajtassanak. Dénes István : Ugy van ! Szeder Ferenc : Még nem is olyan régen láttam cselédlakásokat, amelyekben össze vannak zsúfolva egész családok s ahol az erkölcsi és egyéb szempontoktól eltekintve, teljesen lezüllött egészségügyi viszonyok között élnek az egyes családok tagjai. Dénes István : Ugy van ! Szeder Ferenc: Csoda-e, ha ilyen körülmények között a tüdőbetegségek és egyéb betegségek talajra találnak a mezőgazdasági munkások körében ? Csoda-e, ha különféle betegségek olyan mértékben pusztítanak a mezőgazdasági munkások, a béresek és a cselédek között, aminő mértékben még soha nem pusztítottak Magyarországon ? Dénes István : Ez nem érdekli a kormányt ! (Zaj jobbfelöl.) Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Nagyon szerettem volna, ha nemcsak ez a törvényjavaslat kerül ide a nemzetgyűlés elé, hanem azzal egyetemben a földmivelésügyi minister ur részéről az a kötelező Ígéret is, hogy az 1907. évi XLVI. t.-cikk rendelkezéseinek megfelelően újra megkezdődik a munkáslakások építése s a cselédlakások építésére vonatkozó rendelkezések is szigorúan végre fognak hajtatni. Mert ismételten hangsúlyozom, hogy a nagybirtokosok most kedvező konjunktúrák között élnek s kedvező konjunktúrát élveztek a háború egész ideje alatt. Módjuk és alkalmuk lett volna tehát már eddig is arra, hogy a cselédlakásokat felépíthessék. Dénes István: Ugy van! Szeder Ferenc : A költségvetésben rengeteg improduktív tétel van beállítva, s az itt preliminált összegeket is fel lehetett volna használni munkásházak építésére és szeretném, ha legalább Ígéretet kapnánk arra vonatkozólag, hogy már törvénybe foglalt rendelkezések végre valahára keresztül is fognak vitetni, s a munkáslakások építéséről fokozott mértékben történik gondoskodás. Ezt az ígéretet, ezt a megnyugtatást azonban sajnosán nélkülözzük,— pedig _m