Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
'A nemzetgyűlés 114. ülése 1923. évi március hó 21-én, szerdán. 101 »1. Hajlandó-e a belügy minister ur elismerni, hogy az eddigi internálási rendeletek azon rendelkezései, amelyek megelőző rendőri felügyelet alá helyezés és e felügyelettel járó tilalmak megszegése nélkül lehetővé tették, hogy a hatóságok embereket politikai magatartásuk miatt őrizetbe vegyenek, illetőleg internáljanak, hogy ezek a rendelkezések február hó 10-én hatályukat veszitették, mert törvény által leendő fentartásukat az 1922: XVII. te. 6. §-ában megszabott határidőben nemcsak nem javasolta a kormány, de sőt kifejezetten elejtette? Hajlandó-e a belügyminister ur ennek megfelelően intézkedni aziránt, hogy a Zalaegerszegen ezen előfeltétel nélkül internált öszszes politikai foglyok és a politikai magatartásuk miatt ezen előfeltétel nélkül bárhol őrizetbe vett emberek 24 órán belül szabadon bocsáttassanak ? Hajlandó-e a belügyminister ur gondoskodni arról, hogy a jövőben politikai magatartása miatt senkit többé semmiféle hatóság előzetes rendőri felügyelet alá helyezés és e felügyelettel járó tilalmak megszegése nélkül őrizetbe ne vehessen ? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur elismerni, hogy az eddig érvényes internáló rendeletek azon rendelkezései is hatályukat vesztették február 10-én, amelyek árdrágítóknak és a gazdasági élet szempontjából aggályosnak bélyegzett hasonló más személyek internálását ismételt megbüntetés nélkül is lehetővé tették, holott a rendtörvény-javasíat csakis ezen előfeltétel fenforgása esetében, vagyis csakis visszaesőkkel szemben tartja fenn a dologházba utalást, soha nem büntetett, vagy csak egyszer büntetett egyénekkel szemben pedig nem kívánja ennek fentartását ? Hajlandó-e tehát a belügyminister ur intézkedni, hogy.. az árdrágítás vagy más hasonló okok miatt ismételt megbüntetés előfeltétele nélkül internált emberek haladéktalanul szabadon bocsáttassanak? 3. Ha és amennyiben akármilyen indokolással mindezekre nem lenne hajlandó a belügyminister ur, ugy hajlandó-e elismerni, hogy a hatályos internálási rendeletek azon rendelkezései, amelyek bizonytalan időre, tehát évekre is megengedték az őrizetbevételt és az internálást, hogy ezek hatályukat veszitették, mert a minister ur törvényes fentartásuk végett törvényjavaslatot nemcsak nem terjesztett elő, de törvényjavaslatában kifejezetten csakis határozott időtartamra, legfeljebb hat hónapra javasolta a dologházba utalás engedélyezését ? Hajlandó-e tehát a belügyminister ur intézkedni legalább is aziránt, hogy az internáltak, illetve őrizetbe vettek közül 24 óra alatt szabadonbocsáttassanak mindazok, tekintet nélkül arra, hogy politikai vagy . gazdasági okokból vannak-e őrizetben, -—. akiknek őrizetbevétele, illetve internálása óta több mint hat hónap telt már el?« Még egy pár rövid megjegyzést akarok tenni. (Zaj a jobboldalon.) Erődi-Harrach Tihamér t. képviselőtársam- •. Patacsi Dénes : Csak a szivét ne bántsd — harag ! Elnök *. Csendet kérek ! Hébelt Ede: À mult alkalommal az internálótábort védeni akaró beszédében Belgiumra vonatkozólag azt állította, hogy az internálás ott is megvan. Én akkor nem ismertem azokat a könyveket, amelyekből ő felolvasott, de azért kijelentettem, hogy ezt lehetetlennek tartom, mert a francia forradalom eszméi Belgiumba a francia forradalom ideje alatt behatoltak, ennélfogva lehetetlen, hogy ilyen kultúra- és civilizáció ellenes rendelkezés legyen Belgiumban. Patacsi Dénes : Ezt akarják, hogy ide is behatoljon ! Kuna P, András: Ott gyarmatra viszik az embereket! (Zaj.) Hébelt Ede : Azóta volt alkalmam imformálódni és érdeklődni e kérdés iránt. Meggyőződtem róla, hogy igenis, igazam volt abban, hogy Erődi-Harrach Tihamér képviselőtársam demagógiát űzött, amikor el akarta hitetni az egységes párttal azt, amit nem szabad elhinni. Meggyőződtem arról, hogy igenis, Belgiumban abba a bizonyos internálótáborba, nem közigazgatási hatóságok utalják be az embereket, hanem csakis birói hatóság. Belgiumban a közigazgatási hatóságok nem érinthetik az egyéni szabadságot, csak a bíróságok. Forgács Miklós: Ott nem volt kommunizmus ! Hébelt Ede : De még egy más dolgot is vagyok bátor felhozni Erődi-Harrach Tihamér t. képviselőtársammal szemben, azt, hogy ErődiHarrach Tihamér kollegám jegyzője volt az 1911-iki magyar jogászgyülés harmadik osztályának, amelyben épen ezeket a kérdéseket tárgyalták, és amely kimondta, hogy a biztonsági őrizet semmi esetre se nyerhessen alkalmazást politikai bűntettesekkel szemben. Bátor vagyok továbbá azt is megemlíteni, hogy a nemzetközi büntetőjogi egyesület az 1913. évben Kopenhágában kongresszust tartott, amely egyhangúlag hozta azt a határozatot, hogy a politikai bűntetteseket ki kell zárni azok közül, akik ellen a biztonsági intézkedés alkalmazható és hogy ez épen annyira igazságos, mint szükséges. Méltóztatik tehát látni, hogy nemcsak a belügyminister úrral szemben volt igazam a múltkor, hanem Erődi-Harrach Tihamér képviselő úrral szemben is. Elnök". Az igazságügyminister ur az interpelláció első részére válaszolni kivan. Daruváry Géza igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés! Az interpelláló képviselő ur mielőtt hozzám kérdést intézett volna, először a kivételes hatalomnak általános politikai kritikáját
